Zombori Zsolt tizenkilenc évnyi McDonald’s-menedzseri tapasztalatát fektette a családi kézműves hamburgerezőbe, de nem áll meg Nagykőrösön. Épp franchise-partnereket és befektetőket keres.
Európát is elérte a fűnyíróelv. Én voltam a legöregebb, akit akkor kirúgtak – meséli Zombori Zsolt, a ZHome Burger alapítója 2013-ról, amikor tizenkilenc év után elküldték a McDonald’stól. Zsolt operatív menedzser volt, kilenc étteremben felelt a marketingtől a büdzsé kialakításán át a beruházásokig mindenért.
A következő héten a Padthai Wokbar üzleti tanácsadója lett, de néhány hónap után úgy érezte, nem akar még egyszer ennyire elköteleződni egy cégnél. Aztán a nagykőrösi polgármesteri hivatalban helyezkedett el, a függetlenség felé vezető utat pedig a maga háza táján találta meg. Először csak hobbiszinten kísérletezett otthon kézműves hamburgerekkel, egyre több iskolai, óvodai rendezvényen jelent meg. A rengeteg pozitív visszajelzés után elkezdett hétvégenként az ismerősöknek házhoz szállítani.
2019 februárjában felesége és két egyetemista gyereke segítségével, körülbelül ötmillió forintból konyhává alakították a családi ház egyik használatlan helyiségét, hogy a főállásuk megőrzése mellett elindítsák a ZHome Burgert. Az októberi nyitás óta napi négy órában, heti öt napon működnek, kizárólag házhoz szállítással. Szerencséje volt ezzel a döntéssel: a járvány idején is nőni tudott a cég árbevétele, havonta körülbelül kilencszáz burgert visznek házhoz Nagykőrösön az egyre több törzsvendégüknek. „Például egy idős néninek, aki minden héten rendel tőlünk. Alig várja a szerdákat! Mindig elmondja: »A csudába, hogy hetvenhat évesen rászoktattatok a hamburgerre!«”
Zsólyomi Norbert divatfotósként és magánemberként is követi a trendeket, ruhatárában sem a kortalan stílus híve, de van, amit biztosan nem venne fel.
Karrier
Az indulás nem volt egyszerű. Az első ügynökségi vezető, akinek megmutatta a portfólióját, azt javasolta, felejtse el a fényképezést, de pont ez kellett ahhoz, hogy Zsólyomi Norbertről ma azt mondhassuk, a hazai divatszakma egyik kikerülhetetlen alakja. „Amikor elhatároztam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, szakmai tapasztalatom még nem igazán volt, önbizalmam viszont annál inkább. Hálás vagyok érte, hogy rögtön lerombolták az egómat, mert ennek hatására nagyon komolyan kitanultam a szakmát.”
Ma már nincs olyan hazai divatlap, ahol ne jelent volna meg munkája, a legnagyobbak rendszeresen publikálják anyagait. Többször kapott külföldi állásajánlatot, de nem hagyná itt Budapestet, külföldi munkát csak projektalapon vállal. Élvezi, hogy a kreativitás a mindennapjai része, és büszke rá, hogy közel húsz éve jelen van a szakmában. „Teljesen mindegy, mekkora név vagy, mert az önmagában semmire sem garancia. Ha nem tudsz haladni a korral, hamar elfelejtenek.”
Nemcsak a ruhatárát jellemzik a karakteres dolgok
Stílus
Mivel Norbi a divatszakmában dolgozik, talán senkit sem lep meg a tény, hogy mindig érdekelte a divat, azonban az öltözködéssel, mint önkifejezési eszközzel sokáig nem élhetett szabadon. „Nyolc évvel ezelőtt még 130 kiló voltam. Ekkora súllyal az ember nem azt hordja, amit akar, hanem azt, amit tud. Ez az a helyzet, amikor nem te döntesz a stílusodról, hanem a kínálat. Sokáig nem tudtam úgy öltözni, ahogy szerettem volna, mert a 3XL méret csak az amerikai márkák kínálatában van, így akkoriban a ruhatáram gyakorlatilag csak Ralph Lauren ingekből állt…”
Aztán két év alatt megszabadult hatvan kilótól, és valahányszor cserélnie kellett a ruhatárát, mert épp egy mérettel kisebbre váltott, mindig könnyebb és élvezetesebb lett a ruhavásárlás. Ma már olyan ruhatára van, amilyenre mindig vágyott, és kifejezetten élvezi azt az öltözködésbeli szabadságot, amit a fogyás révén ért el, most egyszerűen csak felveszi, ami tetszik neki. Gardróbja finoman szólva is impozáns: száznál több farmernadrágja van, pedig még csak nem is ez a ruhadarab a kedvence. Leginkább a napszemüvegekért és a kalapokért rajong, utóbbiból minden külföldi utazásáról hazahoz egyet valamelyik helyi kalapkészítő műhelyéből. A márkák közül legjobban a Saint Laurent és a Celine hozza lázba, de a luxusmárkák mellett a turizást is megemlíti: a legjobb farmereket az Astorián szokta beszerezni egy kis turkálóban, darabját kétezer forintért, és rendszeresen jár a Retrockba is különlegességekre vadászni.
Elismeri a magyar tervezőket, de a kreációikat nem viseli, szerinte a hazai divat még mindig inkább csak a nőket szolgálja ki. Alig akad itthon olyan dizájner, aki férfiruhákra szakosodott – az a pár pedig, aki szóba jöhetne, nem az ő stílusát képviseli. Értékeli a kortalan stílust, de nem magán, neki fontosabb, hogy haladjon a korral, és kövesse a trendeket. Mivel nyitott az újra, sok minden tetszik neki, és néha még magát is meglepi azzal, hogy milyen irányba változik az ízlése.
„Szakmai ártalom, de ha valami, amit először teljes magabiztossággal elutasítottál, nagyon sokszor köszön rád vissza a divatanyagokban, akkor előbb-utóbb meg fog tetszeni. Rám abszolút jellemző, hogy amitől tavaly még a hideg rázott, azért idén már odáig vagyok.” Az ékszerekkel például pont ez történt. Sokáig vallotta, hogy egy férfi ne viseljen ékszereket, mostanra viszont az aranygyűrűk és nyakláncok nagy rajongója lett.
Nem tudja, milyen irányba változik majd a stílusa a jövőben, de egy dologban biztos: a rózsaszín piképóló nem tud vele annyiszor szembe jönni, hogy valaha is stílusosnak gondolja. „Ezt az egyet stabilan ki merem jelenteni: sohasem fog tetszeni. Az én fejemben ez a ruhadarab összeforrt azzal a réteggel, amelyiknek inkább pénze van, mint ízlése. Én nem akarok ilyen lenni.”
Relax
A nyolc évvel ezelőtti életmódváltása óta szabad idejével is tudatosabban gazdálkodik nem telhet el nap mozgás nélkül. Rendszeresen edz, de inkább kötelességből, mint hobbiból sportol. „Sokáig nem telhetett el nap tizenkét kilométer futás nélkül. Tavaly apa lettem, ezért a kilométerszám most valamivel kevesebb, de ugyanúgy a napi rutin része. Nem szerettem meg az edzést, inkább csak hozzászoktam, és elfogadtam, hogy az életem része kell, hogy legyen” – mondja.
A konyhában viszont kifejezetten szívesen tevékenykedik, mert az evés élvezetéről sosem mondana le. Szerinte izgalmas kihívás úgy finomat készíteni, hogy az egészséges is legyen. Egy időben még blogolt is, hogy másokkal is megoszthassa, ha készített valami különlegeset.
Az utazás mindig feltölti és inspirálja, Olaszország az abszolút kedvence. Szicíliában visszatérő vendég, az eredeti terv szerint a családjával idén kétszer is utaztak volna a szigetre. A másik nagy szerelme London, a város nyüzsgését nem tudja megunni. „Az egyetlen hely, ahol nem zavar a tömeg. A nagyvárosok összes negatívumát felülírja az a rengeteg impulzus, amit London ad.”
1. Arany ékszerek: Vintage darabok Palermóból, Szicíliából és Barcelonából. 2. Karóra: Movado. Antik, a feleségétől kapta ajándékba. 3. Parfümössze-lence: By Kilian. Mutatós és praktikus is, a kedvenc illatát bárhová magával viheti benne. 4. Öngyújtó: Színtiszta ezüst, bőrrel bevont különlegesség Japánból. Nem csak dísz, használja is. 5. Ezüstgyűrű: Egyedi darab, ékszerésszel készíttette, a foglalat egy amerikai antik érmét ölel körbe. 6. Napszemüveg: Tom Ford. A gyűjteménye 68 darabot számlál, de ez az abszolút kedvence.
Nagy Réka igazi zöldveterán. Az országban az elsők között, a 2010-es évek elején kezdett zöld életmódról írni Ökoanyu fantázianéven. Azt gondolta, egykönyves szerző lesz – most négynél jár. Szerinte az életmódváltás nemcsak a tisztítószerünket, az ételünket és a bolygót menti meg, hanem az emberi kapcsolatainkat is.
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Néha jólesik egy nyugalmas erdőbe menekülni, kicsit lefáradni és végül a túrát egy leves-sör menüvel zárni. Egy könnyen megközelíthető, de mégsem túl forgalmas távot jártam végig, ahol az út változatos, néha sűrű erdőben, máskor hegyi legelőkön át vezetett, és még az egyik legszebb kilátót is útba ejtettem a Dunakanyarban.
