A magyar cégek túl vannak az első sokkon, most készülhetnek az átmeneti időszakra, amíg nincs meg a védőoltás a koronavírus ellen. Minél tovább tart, annál kisebb eséllyel áll vissza a régi világ, mondja Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója, aki maga is gyűjtött pár új ősz hajszálat az elmúlt néhány hónapban.
Az ügyfelek révén széles rálátásuk van a gazdaságra. Hogy áll most a magyar gazdaság?
Az elmúlt néhány hónap mentálisan és gazdaságilag egyaránt átfogó hatással volt a társadalom egészére, hisz nincs olyan, aki ne lenne érintve. Így két hónap távlatában kimondhatjuk, hogy a gazdaság nem omlott össze. Jó jel, hogy a kritikus infrastruktúra, mint az élelmiszerellátás, internet, távközlés, energia és közművek, zavartalanul működött egész Európában. A cégek zöme túl van az első sokkon, éppen mérik fel a károkat és azok kezelési lehetőségeit, és készülnek egy teljesen új kezdetre. Ez a válság egészen más, mint a 2008–2009-es krízis volt. A mostani egy olyan világméretű, szektorokon átívelő, átmeneti teljes leállással indult, amely korábban csak kiterjedt háborúk esetén volt tapasztalható.
Nem elég az élőhelyek eltűnése, a Föld állatvilágát számtalan veszély fenyegeti. Sok fajt a babonákon alapuló „népi gyógyszeripar” pusztít, másoknak a bundáját használják fel, vagy véletlenül akadnak halászhálókba a tengereken. Mióta világ a világ, vadászat létezett, de az emberiség sok ritka állatot is elpusztít azért, hogy aztán megegye.
MIT TEHETÜNK?
1 Csak ellenőrzött forrásból származó vadhúst vásároljunk!
2 Ha tengeri halat veszünk, keressük rajta a fenntartható módon halászott termékeket jelölő MSC (Marine Stewardship Council) jelzést!
3 Ha külföldre utazunk, kerüljük az egzotikus állatok fogyasztását! Akkor is, ha sok lájkot kap az Instán.
4 Kerüljük a pálmaolaj és a pálmazsír használatát, különösen sok faj élőhelyét pusztítják el érte!
* A Természedvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajokat csoportosító vörös listája hét kategóriát számlál
Olajzöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea)
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban egyaránt őshonos tengeri teknősfaj körülbelül 35–45 kilósra nő, így hiába védett állat, az orvvadászok jóvoltából könnyen terítékre kerülhet egy mexikói grillpartin. A tojásait is gyűjtik: a kis teknősök még ki se keltek, de már a tányéron végzik.
Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus)
A cápák ritkán szaporodnak, és vemhességi idejük is hosszú, ezért különösen veszélyezteti őket a túlhalászat. Az egyik leggyorsabb cápafaj, akár 68 km/h-val is képes úszni, a hálók elől azonban ő sem menekülhet. Uszonyaiból leves, májából olaj készül, frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják, elsősorban Ázsiában.
Barna pókmajom (Ateles hybridus)
Kolumbiában és Venezuelában honos. Az élőhelyek megszűnése és az orvvadászat miatt kihalás fenyegeti.
Atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus)
Az Atlanti-óceán északi részén elterjedt, tömege 300 kilogramm. Kanadában és Grönlandon egyaránt vadásszák, de a legmegdöbbentőbb mégis a feröeri cetvadászesemény, a grindadráp. Itt elsősorban a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfint vadásszák, de számos más faj, így a fehérsávos delfin is a mészárlás áldozatául eshet. A Feröer szigeteknek mindössze ötvenezer lakója van, mégis több száz állatot ölnek meg.
Eurázsiai borz (Meles meles)
A múltban állományai megfogyatkoztak, mára azonban a faj Európa-szerte stabilizálódott. Korábban konyhára is vadászták. Húsát igen ízletesnek tartják, hiszen hiába ragadozó, gyümölcsöket is szívesen fogyaszt. Pörkölttől borzsonkáig sokféleképpen készítik el, a huculok borztöpörtyűt készítenek belőle.
Csíkos szelenceteknős (Cuora trifasciata)
A teknősből készülő zselészerű, fekete Guilinggao a kínai hagyományos orvoslásban és desszertként is használatos. Konzerv formátumban világszerte megtalálható a helyi Chinatownban.
Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
Ázsiában a rizsföldektől a szennyes pocsolyákig, a tavaktól a folyókig mindenütt megtalálható. Ugyanakkor Kínában gyakran találja magát a fazékban. Egyes források szerint élve kezdik megfőzni, és ahogy a fűszeres lé forrósodni kezd, egyre többet isznak meg belőle.
Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)
Húsa luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban – főleg Kínában és Vietnámban. Ha ez nem lenne elég, a hagyományos kínai orvoslás a pikkelyét is fölhasználta, egészen az év elejéig még támogatták is az ebből készült gyógyászai készítményeket. A tobzoskák más fajai Afrikában sincsenek biztonságban, ahonnan a pikkelyeket aztán Ázsiába csempészik.
Oroszlánmakákó (Macaca leonina)
Dél- és Délkelet-Ázsia dzsungeleinek lakója. Thaiföldön a hímjeit az iparban használják kókuszdiószedésre. Kínában és más országokban a majomhús nem megvetett étel.
Eurázsiai hód (Castor fiber)
Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg védelmi intézkedéseknek köszönhetően állománya Európában növekvőben van. Nem fenyegeti kihalás, sőt Ausztriában kontrolláltan már vadásszák is, így a hódhús ismét feltűnt az ínyencéttermek – nem hivatalos – étlapján.
Addax (Addax nasomaculatus)
A mendeszantilop korábban elterjedt volt Észak-Afrika szavannáin és a Szaharában. Ennek a gyönyörű, csavarodott szarvú, nagy testű állatnak mára alig maradt szabadon élő példánya. Állományait újabban a kőolajlelőhelyek utáni kutatások és a szabályozatlan vadászat veszélyeztetik.
Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
és kistestű énekesmadarak (Passeriformes)
A Földközi-tenger partvidékén puskák, hálók és más csapdák irtják az átvonuló madarakat. A maffiaszerűen működő, illegális és fenntarthatatlan jelenség a Balkánt és Közép-Európát is érinti, a csomagtartókból és a kamionokból időről időre előkerül egy-egy jelentős szállítmány. A madarak az olasz, máltai és ciprusi konyhákra kerülnek. Cipruson énekesmadarakból készül az ambelopoulia nevű étel, Olaszországban pedig a nyársra húzott madarakat faszénen sütik meg, a kicsöpögő zsírt zsemlékkel itatják fel. A szalonkafélék közé tartozó vékonycsőrű póling a szibériai tajgákon költ, ősszel Észak-Afrikába vonul. Magyarországon fokozottan védett, illegális elejtésére azonban akad példa.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek” – mondja Karikó Katalin, akinek szabadalma alapján az egyik legígéretesebb, új típusú koronavírus elleni vakcinát már közel ezer emberen tesztelik Európában és az Egyesült Államokban. A 65 éves, most amerikai otthonában dolgozó, világszerte elismert biokémikus professzor szerint lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet.
Egy kis észak-magyarországi falu melletti dombokon gyógynövények illata keveredik a juhokéval. Itt, a Keleméri Farmon gazdálkodik Balogh-Nagy Erzsébet, akinek Île-de-France fajtájú bárányaiért sorban állnak a csúcséttermek és a külföldi vásárlók.
Az áprilisi nagy szakadás után lassú kilábalás kezdődött májusban a világgazdaságban, és júniusban sem állt le. De a folytatás teljesen bizonytalan. Magyarország a koronaválságot is unortodox módon kezeli, az eredmény hamarosan magáért beszél majd. A Forbes negyedéves makroösszefoglalója.
Mázli és jó időzítés – a Banga házaspár szemfülesen először webáruházat indított, majd hosszú tárgyalások után megszerezte a világ egyik legnagyobb kozmetikai franchise-ának magyarországi jogait, és 2012-ben megnyitotta első The Body Shop feliratú, sötétzöld portálos boltját Budapesten. A hirtelen jött gyors növekedés és a koronavírus-járvány ugyan megtépázta cégüket, de a megnégyszereződött netes forgalom segített a túlélésben.
