Három hónap alatt kellett a fejlesztőcsapatunkat harmincról százhúsz főre növelnünk a Ustreamnél.
2010 izgalmas év volt: három hónap alatt kellett a fejlesztőcsapatunkat harmincról százhúsz főre növelnünk a Ustreamnél. Itt kezdett el komolyabban érdekelni, hogy mi is az a céges kultúra, ami egy céget sikeressé tehet, és amilyet én is építeni szeretnék. Ez a téma azóta is a szívem csücske, és a Bitrise fejlesztési vezetőjeként most még inkább izgalmas: a fejlesztőcsapat az elmúlt két évben mindig duplázódott, és már idén is egy több mint ötvenszázalékos bővülésen vagyunk túl. És persze a fejlesztésen túl ilyen ütemben nőtt ügyfeleink száma és a bevételünk is.
Izgalmas és egyben kihívás is, hogy a komplexitás folyamatosan nő. Egyre több és bonyolultabb ügyfél, egyre több emberrel kell kollaborálnom a siker érdekében. Ez a folyamatos változás folyamatos káosz, amin igyekszünk úrrá lenni. De hogy ezt hogyan tesszük, annak komoly hatása lesz a cég jövőjére.
Egyik út uralni, azaz kontrollálni a káoszt. Ha feszültség van a rendszerben, akkor megpróbálom megszüntetni. Ez talán egy nagyon alap, emberi reakció, a legtöbb cég ebbe az irányba indul el. Elkezdek szabályokat definiálni, jóváhagyási folyamatokat találok ki, éves büdzsét tervezek, döntési csoportokat hozok létre. Az elején talán még működni is látszik. Örülünk, Vincent.
Nem elég az élőhelyek eltűnése, a Föld állatvilágát számtalan veszély fenyegeti. Sok fajt a babonákon alapuló „népi gyógyszeripar” pusztít, másoknak a bundáját használják fel, vagy véletlenül akadnak halászhálókba a tengereken. Mióta világ a világ, vadászat létezett, de az emberiség sok ritka állatot is elpusztít azért, hogy aztán megegye.
MIT TEHETÜNK?
1 Csak ellenőrzött forrásból származó vadhúst vásároljunk!
2 Ha tengeri halat veszünk, keressük rajta a fenntartható módon halászott termékeket jelölő MSC (Marine Stewardship Council) jelzést!
3 Ha külföldre utazunk, kerüljük az egzotikus állatok fogyasztását! Akkor is, ha sok lájkot kap az Instán.
4 Kerüljük a pálmaolaj és a pálmazsír használatát, különösen sok faj élőhelyét pusztítják el érte!
* A Természedvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajokat csoportosító vörös listája hét kategóriát számlál
Olajzöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea)
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban egyaránt őshonos tengeri teknősfaj körülbelül 35–45 kilósra nő, így hiába védett állat, az orvvadászok jóvoltából könnyen terítékre kerülhet egy mexikói grillpartin. A tojásait is gyűjtik: a kis teknősök még ki se keltek, de már a tányéron végzik.
Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus)
A cápák ritkán szaporodnak, és vemhességi idejük is hosszú, ezért különösen veszélyezteti őket a túlhalászat. Az egyik leggyorsabb cápafaj, akár 68 km/h-val is képes úszni, a hálók elől azonban ő sem menekülhet. Uszonyaiból leves, májából olaj készül, frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják, elsősorban Ázsiában.
Barna pókmajom (Ateles hybridus)
Kolumbiában és Venezuelában honos. Az élőhelyek megszűnése és az orvvadászat miatt kihalás fenyegeti.
Atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus)
Az Atlanti-óceán északi részén elterjedt, tömege 300 kilogramm. Kanadában és Grönlandon egyaránt vadásszák, de a legmegdöbbentőbb mégis a feröeri cetvadászesemény, a grindadráp. Itt elsősorban a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfint vadásszák, de számos más faj, így a fehérsávos delfin is a mészárlás áldozatául eshet. A Feröer szigeteknek mindössze ötvenezer lakója van, mégis több száz állatot ölnek meg.
Eurázsiai borz (Meles meles)
A múltban állományai megfogyatkoztak, mára azonban a faj Európa-szerte stabilizálódott. Korábban konyhára is vadászták. Húsát igen ízletesnek tartják, hiszen hiába ragadozó, gyümölcsöket is szívesen fogyaszt. Pörkölttől borzsonkáig sokféleképpen készítik el, a huculok borztöpörtyűt készítenek belőle.
Csíkos szelenceteknős (Cuora trifasciata)
A teknősből készülő zselészerű, fekete Guilinggao a kínai hagyományos orvoslásban és desszertként is használatos. Konzerv formátumban világszerte megtalálható a helyi Chinatownban.
Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
Ázsiában a rizsföldektől a szennyes pocsolyákig, a tavaktól a folyókig mindenütt megtalálható. Ugyanakkor Kínában gyakran találja magát a fazékban. Egyes források szerint élve kezdik megfőzni, és ahogy a fűszeres lé forrósodni kezd, egyre többet isznak meg belőle.
Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)
Húsa luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban – főleg Kínában és Vietnámban. Ha ez nem lenne elég, a hagyományos kínai orvoslás a pikkelyét is fölhasználta, egészen az év elejéig még támogatták is az ebből készült gyógyászai készítményeket. A tobzoskák más fajai Afrikában sincsenek biztonságban, ahonnan a pikkelyeket aztán Ázsiába csempészik.
Oroszlánmakákó (Macaca leonina)
Dél- és Délkelet-Ázsia dzsungeleinek lakója. Thaiföldön a hímjeit az iparban használják kókuszdiószedésre. Kínában és más országokban a majomhús nem megvetett étel.
Eurázsiai hód (Castor fiber)
Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg védelmi intézkedéseknek köszönhetően állománya Európában növekvőben van. Nem fenyegeti kihalás, sőt Ausztriában kontrolláltan már vadásszák is, így a hódhús ismét feltűnt az ínyencéttermek – nem hivatalos – étlapján.
Addax (Addax nasomaculatus)
A mendeszantilop korábban elterjedt volt Észak-Afrika szavannáin és a Szaharában. Ennek a gyönyörű, csavarodott szarvú, nagy testű állatnak mára alig maradt szabadon élő példánya. Állományait újabban a kőolajlelőhelyek utáni kutatások és a szabályozatlan vadászat veszélyeztetik.
Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
és kistestű énekesmadarak (Passeriformes)
A Földközi-tenger partvidékén puskák, hálók és más csapdák irtják az átvonuló madarakat. A maffiaszerűen működő, illegális és fenntarthatatlan jelenség a Balkánt és Közép-Európát is érinti, a csomagtartókból és a kamionokból időről időre előkerül egy-egy jelentős szállítmány. A madarak az olasz, máltai és ciprusi konyhákra kerülnek. Cipruson énekesmadarakból készül az ambelopoulia nevű étel, Olaszországban pedig a nyársra húzott madarakat faszénen sütik meg, a kicsöpögő zsírt zsemlékkel itatják fel. A szalonkafélék közé tartozó vékonycsőrű póling a szibériai tajgákon költ, ősszel Észak-Afrikába vonul. Magyarországon fokozottan védett, illegális elejtésére azonban akad példa.
