Három hónap alatt kellett a fejlesztőcsapatunkat harmincról százhúsz főre növelnünk a Ustreamnél.
2010 izgalmas év volt: három hónap alatt kellett a fejlesztőcsapatunkat harmincról százhúsz főre növelnünk a Ustreamnél. Itt kezdett el komolyabban érdekelni, hogy mi is az a céges kultúra, ami egy céget sikeressé tehet, és amilyet én is építeni szeretnék. Ez a téma azóta is a szívem csücske, és a Bitrise fejlesztési vezetőjeként most még inkább izgalmas: a fejlesztőcsapat az elmúlt két évben mindig duplázódott, és már idén is egy több mint ötvenszázalékos bővülésen vagyunk túl. És persze a fejlesztésen túl ilyen ütemben nőtt ügyfeleink száma és a bevételünk is.
Izgalmas és egyben kihívás is, hogy a komplexitás folyamatosan nő. Egyre több és bonyolultabb ügyfél, egyre több emberrel kell kollaborálnom a siker érdekében. Ez a folyamatos változás folyamatos káosz, amin igyekszünk úrrá lenni. De hogy ezt hogyan tesszük, annak komoly hatása lesz a cég jövőjére.
Egyik út uralni, azaz kontrollálni a káoszt. Ha feszültség van a rendszerben, akkor megpróbálom megszüntetni. Ez talán egy nagyon alap, emberi reakció, a legtöbb cég ebbe az irányba indul el. Elkezdek szabályokat definiálni, jóváhagyási folyamatokat találok ki, éves büdzsét tervezek, döntési csoportokat hozok létre. Az elején talán még működni is látszik. Örülünk, Vincent.
Zombori Zsolt tizenkilenc évnyi McDonald’s-menedzseri tapasztalatát fektette a családi kézműves hamburgerezőbe, de nem áll meg Nagykőrösön. Épp franchise-partnereket és befektetőket keres.
Mikor filmekben vagy sorozatokban tör ki világméretű katasztrófa, az amerikai metropoliszok utcáit vérszomjas zombik lepik el, hogy az emberiség túlélésének záloga tuti valami meghasonlott, morcos harcos legyen, aki szép szó és tudományos módszertan helyett anyázással és pisztollyal kel a maradék túlélők védelmére. Ehhez képest a valódi pandémia többhetes bezártságot és többnyire passzív megoldást hozott, a harc élvonalában gondosan fertőtlenített kezeslábast viselő, naphosszat a vírust vizsgáló és a lehetséges gyógyszert kereső kutatókkal. Ők lettek a júniusi Forbes Next melléklet hősei: köpeny helyett inget viselnek, szuperképességek hiányában pedig agyukat használják arra, hogy emberek milliárdjainak érdekében cselekedve megállítsák a vírust.
Ebben a küzdelemben senki sincs egyedül, a versengés háttérbe szorul, a közös munka gyümölcse pedig a jövő homályába vész. Utóbbi azonban sem az országszerte ismertté vált pécsi kutatócsoportot, sem a magyar állam által is támogatott gyógyszerkutató konzorcium ötletgazdáját nem kedvetleníti el. Jómagam, aki az otthon biztonságából követtem a koronavírus-járvány körüli eseményeket, minden résztvevőt ámulattal hallgattam, hisz egész más a frontvonal tudósainak szembesülni a vírus valóságával, mint a tévében vagy az interneten találkozni mindenféle videókkal, hírekkel. És akkor a sok fárasztó konteót és megmondóembert ne is említsem – az ismerősi körömben is többször felcsendült a „nade influenzában többen meghaltak” mantra, felidézve bennem Kacskovics professzor keserű megjegyzését, miszerint mára mindenki virológus szakemberré változott.
A Forbes Nextben elmondott sztorik talán segítenek tisztábban látni a helyzetet. Kiderül, mire elég a kormány támogatása. Az is, hogyan lesz egy sokéves kutatásból hirtelen a vakcinagyártás potenciális csodafegyvere. És a kutatók életébe is betekintést nyerünk, hiszen közösségi távolságtartás ide, gumikesztyűbe dudálás oda, ezek az emberek nap mint nap veszedelmes vírusok és baktériumok közelében töltik az idejüket; többet viszont nem mondok, azt hiszem, Bánlaki D. Stella és Fekete Emese cikkei magukért beszélnek. Akárcsak Bagi László összeállítása arról, milyen állatokat eszünk szerte bolygónkon úgy, hogy bár ne tennénk.
Bár a vírus miatt világszerte megállt az élet, azért vannak sztorik, amikre nem hat holmi világjárvány. Bánáti Anna Whisky, a kutyazseni történetét meséli el, aki 90 játék nevét ismeri, az ELTE etológusai pedig akár a zsenilét meghatározásában is eredményt érhetnek el vele. Hogy Whisky okosabb-e, mint egy átlagos okosotthon? Melis Dóra cikke erre talán nem ad választ, arra viszont igen, hogy érdemes-e várni az ingatlanvásárlással a lakóházak felokosítására.
Habár momentán egy bunker talán vonzóbb megoldás lehet, csak legyen elég vécépapír.
A befektetések elmaradásában és a cégértékelésekben látszódik meg a válság a magyar startup-ökoszisztémában. A Forbes idei startupjelentésében hét pontban szedtük össze, hogy néz ki a piac 2020 tavaszán. A következő év a scale-upokról szólhat.
Szabó József három évtizeddel ezelőtt kezdte fölépíteni halgazdaságát, ami mára az ország egyik legkorszerűbbjévé vált. Az itteni tavakban úszkáló akasztói szikipontyok ott vannak a magyar top éttermek étlapján, és az Aranyszalag után hamarosan megkaphatják az európai eredetvédelmi megjelölést is.
A koronavírus-járvány napról napra, óráról órára átalakítja a gazdaságot. Valami jobb, korrektebb, okosabb születik, méghozzá most azonnal – írja az amerikai forbes vezető szerkesztője.
Az utóbbi harminc évben Elon Musk volt az egyetlen, aki megcsinálta a csodát, de már a Tesláról sem mondhatni, hogy fiatal startup. Új autómárkát elindítani és bevezetni manapság szinte lehetetlen, egy elszánt olasz tervező mégis kis szériában alkot, és eredeti modelleket álmodik.
