A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
Számos alkalommal ücsörögtem úgy a Szabadság tér sarkán álló Börzében, hogy a bútorok, a kiegészítők, a tér apró, alaposan átgondolt, egyedi részleteit néztem és élveztem.
Az, hogy az egyik kedvenc helyemen kívül még – többek között – a Ramenka pho-levesező, a szintén a Szabadság térhez közeli Liberté (ma már Szabadság Bisztró), a Nanushka finomra hangolt budapesti és kaliforniai üzletei is mind Lengyel Márton és üzlet-, illetve házastársa, Vízkelety Rita munkája, csak akkor derült ki számomra, amikor interjút kértem tőlük.
„A műszaki egyetemen ismerkedtünk meg, aztán én dolgoztam építészirodáknak is, de közben szépen lassan elindultak a projektjeink. 2015-től a magunk útját járjuk együtt, illetve rajtunk kívül főállásban még egy grafikus és három építész dolgozik az Urba csapatában” – mondja Márton. A publicitást azonban már a korábbi irodákkal és más csapatokkal együtt elvégzett munkák meghozták nekik: 2012-ben az Ankerttel robbantak be, aztán jött a Hello Baby Bar, majd a Király utcai Etap borbár, a Kazinczy utcai Tesla 2014-ben, a Sas utcai Nomuri, ezek már a Numbernow nevű, velük együtt négyfős felállásban.
Balogh Péter szívesen mentorál picike, egyszemélyes cégeket is, most, a járvány idején pedig attól a legboldogabb, ha cégei gyorsan reagálva, másokat megelőzve fordulnak új irányba. A válság felértékeli a csótánymodelljét.
Könnyűnek tűnik kiszámolni Balogh Péter – a startupvilágban mindenkinek csak Petya – fix időbeosztásának nagy részét. Mivel bevált módszere szerint kéthetente két órát konzultál az általa mentorált cégek vezetőivel, huszonhét céggel számolva ez napi 2,7 cég, 5,4 óra. De azt mondja, mégse jó a matek, mert csak tucatnyi céggel ennyire aktív a kapcsolata ma, pár évnyi mentorálás után, illetve korai fázisban ritkábbak a találkozók.
Ezzel együtt se unatkozik. Sokat agyal a világon, viszi angyalbefektető cége, a Baconsult napi ügyeit, többezres nézettségű Facebook Live-ban beszélget mentoráltjaival, vagy épp cápázik. Amit most nem csinál: nem fogad új jelentkezőket. Megtelt. De nem a járvány, a válság miatt. „Minden kezünk tele, minden erre szánt pénzünk jó helyen, csordultig a naptár” – írja a Baconsult weblapján. Az idei utolsó érkezők a Cápák között második évadjából jönnek.
Fagylaltozóba inkább nem
Mindig a tech iparban mozgott. Akkor, amikor wifit szabványosított a Nokiának, akkor, amikor az egyik első mobiljátékcéget, a PDAmillt alapította és vezette, vagy amikor társaival a nulláról több mint 800 fősig építette a NavNGo-ként indult, később NNG névre váltott navigációsszoftver-céget, az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb magyar startupját. Most azonban nincs kibékülve azzal, hogy a kétheti találkozókat a járvány videóra terelte.
„Igyekszem figyelni az apró jelekre, olvasni az embert, a felszín alatt meglátni információkat – mondja.
– Ezt nehéz képernyőn át, sokkal jobban fáraszt így, mint személyesen, nehezebb így megtalálni az apró, de fontos információkat.”
Most annak örül legjobban, ha mentorált cégei gyorsan és helyesen reagálnak a válságra. Végül is pont az a startupok nagy előnye, hogy nincs sok döntési szint, és a változtatásokat pillanatok alatt meg is tudják lépni. Erre a legjobb példa a cápás befektetései közül a Smartkosár, vagyis a névváltás után ma már Roksh.
Az eredeti koncepció is jó volt, nem véletlenül döntött mellettük a műsorban. Ha először összegyűjti az ember, hogy milyen tartós fogyasztási cikkeket szeretne vásárolni, majd a végén kiadja a rendszer, hogy hol jön ki ez a legalacsonyabb áron, az egészen addig kiváló, amíg békeidő van, és könnyű házhoz rendelni a kívánt árut. De amikor a többszörösére nő az igény a házhoz szállításra, a várakozási idő sok nap, akkor valamit tenni kell. A Roksh gyorsreagált, akár egy nap alatt teljesít, igaz nem garantál konkrét márkát, hanem egy előre megadott választékból szállítja ki valamelyik árut. Egyszerűbben: biztosan kapsz olajat, kekszet, de nem tudod, melyik márkát. Erre mondja Petya: ügyes, agilis csapat, akikből a válság kihozta a legjobbat.
Petya a legkisebb, akár egy-két személyes vállalkozásokat is szívesen mentorálja, ha lát bennük fantáziát. „Ezekhez a kisebb projektekhez kell a türelem is, de én türelmes típusú befektető vagyok, jól tudunk együtt dolgozni.” A tavalyi Cápákban is több ilyet választott ki, vannak, akiknek az üzletmenetét támogatja a járvány, másokat nehéz helyzetbe hoz.
A Kisbabámnak saját fejlesztésű babagúnyákat árul a rágnyitól a hamikabiig, és miközben az alapító-tervező Eszter a második lurkót várja, a csapat a duplájára bővült azzal, hogy már ketten csinálják. A válságot eddig nem érzik, mennek gyorsan előre. A Jógakaland kiadta második könyvét, az új társasok és kártyajátékok mellett mostanra állt össze az a stratégia, amivel egy következő körös befektetőt keresnek. Ehhez kellett, hogy felmérjék, mire lehet még igény és hogyan lehet nagyobb tételben csinálni. Az biztos, hogy a krízishelyzet, az, hogy sokan kénytelenek voltak otthon maradni a gyerekekkel, a Jógakalandnak is nagyobb piacot teremtett, tudnak tovább növekedni.
A gasztrovonal viszont nyilvánvalóan bukta most. A Gulyásbomba új magyar streetfood-fejlesztés, a hagyományost ötvözi a modernnel, elég, ha az alábbi varázsszavakat említjük: organikus, tartósítószer- és allergénmentes. Pörkölt kifliben – ezt ők maguk használják a termék szlogenjeként. Tavaly nehezen lett meg az engedély a nagykörúti üzlethelyiséghez, nem tudták kihasználni a nyári főszezont. Télen érthetően nehezebb ügy a streetfood, de amikor már épp jól látszott, hogy idén nyáron mit tudhat majd a Gulyásbomba, és elkezdett épülni a franchise-hálózat is, telibe találta a válság.
A laikus első kérdése: a házhoz szállítás itt nem segít? Petya szerint több okból se. Egyrészt minőségi problémát okoz: mire kiviszik, megszottyosodik. Másrészt brutálisan nőtt a kiszállításért a verseny, a szállítók pedig durva jutalékkal dolgoznak. Így pedig semmiképp sem jön ki a matek, nem maradt más racionális választás, mint lehúzni a rolót, hibernálás egy időre.
A Fehér Gyulával közös N’Iceroll fagylaltozóról Petya azt mondja, azért nem lett belőle végül befektetés, mert sok beszélgetés után arra jutottak Böröcz Zsófival, az alapítóval, hogy neki jó üzlet, de nem könnyen tud skálázódni, nagynak kicsi, kicsinek nagy, ahhoz, hogy a cápák pénzt is tegyenek be, kevés. Noha befektetés nem lett, a cápák segítenek például a stratégiai tervezésben.
Az alkoholos fagyit gyártó Iceshot 18-ra hárman is igent mondtak a műsorban, Petya mellett Balogh Levente és Fehér Gyula is beszálltak. Leventének ez a kudarcbefektetése a műsorból, részletesen beszél a hibákról ő is, és a cégvezető is (22. oldal). Petya úgy értékel, hogy nem volt elég a minőségi termék, és hogy más nem tud hasonlót, mert nem sikerült megtalálni a helyét, nem derült ki, hol van fizetőképes kereslet erre a termékkategóriára. „Kísérleteztünk, de egyik ötlet sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nincs eltemetve, még bármi lehet, sajnos a krízis kitolta a szezonkezdetet, ki tudja, meddig.”
Baconsult, csótány
Ha a teljes Baconsult-portfóliót nézzük, vegyes a kép, de többen vannak, akiknek kedvező lehetőséget kínál a válság. Petya az elmúlt években két fő vonalat követett: a digitális oktatásra és a HR-technológiára fókuszált. Előbbi most kapott egy lórúgást a válságtól, felértékelődtek a távképzésben utazó cégek, az állami mentőcsomag is feléjük tereli az embereket azzal, hogy képzési kötelezettséghez köti a cégeknek juttatott támogatások egy részét. Nem véletlenül mondja Petya, hogy ez fantasztikus pillanat például a Logiscoolnak, a BookR Kidsnek vagy a Greenfox Academynek. HR-ben viszont az első sokknál tartunk, amikor a személyzeti vezetők azzal küzdenek, hogy menedzseljék az átállást a home office-ra, a szabadságra küldéseket és leépítéseket.
Egyértelműen előnyös helyzetben találta magát viszont a Medicall, ami az orvos-beteg kapcsolatot helyezi applikációra azzal, hogy lehetővé teszi a telefonos konzultációt, illetve az orvos házhoz hívását. Közben a válság a teljes magánegészségügyi szektort arra kényszerítette, hogy átálljon a távgyógyításra, a videókonzultációra. Miután az összes nem sürgős kezelést le kellett állítsák, a koronavírus-tesztelés mellett szinte ez maradt az egyetlen út ahhoz, hogy bevételhez jussanak. A Medicallt több magánklinika is integrálta a rendszerébe.
Nem cápás cégei közül a legjobb példának a válság miatti gyors váltásra a Mártogatóst tartja. Business cateringben utaztak, céges eseményekre beszállítva, de ez most nullára esett. Azonnal átálltak a házhoz szállításra, külön szolgáltatást kínálva minden otthon maradónak és külön a cégeknek, akik kaját küldenek a home office-okba. Emellett azzal támogatják a kórházakat, hogy önköltségi áron szállítanak nekik, sőt gyűjtést indítottak, hogy még ennyibe se kerüljön.
És itt van még a „Banconsult-birodalom” egyik ékköve, a Prefixbox. Róluk részletes sztorit, 13 perces olvasnivalót írtunk a forbes.hu-n tavaly decemberben. A webshopoknak okos, az eladásokat látványosan növelő keresőmegoldásokat szállító cég nem meglepő módon a felpörgő e-kereskedelem jóvoltából a válságban is hasít.
Petya nemrég nagy sikert aratott azzal, hogy Startup Coelho néven kezdett bevallottan túltolt, talán épp ezért kifejezetten szórakoztató gondolatokat közzétenni cégekről, vezetésről. Ha most kell tőle kiemelni egy magvas állítást, ez egyértelműen az, hogy az unikornis típusú startupfinanszírozást felváltja a csótánymodell. A válság nyomán egyre inkább. De mit is jelent ez? Petya szerint egyre komolyabban vesszük, hogy érdemes a tőkebefektetésre úgy tekinteni, akár a növekedésfinanszírozásra. Ha a befektetői pénzből nem a növekedést finanszírozza a startup, annak nincs jó vége, ha meg azt, mindig az a kérdés, hogy mennyivel szaladhat túl a befektetés az árbevételen, mennyivel előzheti meg a jobb láb a bal lábat.
A Prefixboxnál is az a filozófia, hogy van olyan, hogy kell több pénz a gyorsabb haladáshoz, de évente egyszer találkozik az árbevétel és a kiadás. Minden egyes körben el kell odáig jutni, hogy feljön az árbevétel oda, ahova a kiadást feltoltuk, aztán ha ez megvan, akkor megint lehet bevonni egy kis pénzt, amiből megint lépünk egy szintet, ahol megint utol kell érni magunkat. „Ezt akarjuk terjeszteni a magyar startupkörökben, mert annyi rossz gondolati modell van, amikor valaki bevon több milliárd forintot, és csinál pár milliós árbevételt, felpumpálja a költségét, aztán amikor az a pénz elfogy, földbe is áll, mert onnan nem lehet folytatni.”
A 2008-as pénzügyi válság után a négy Bányai testvér sikeresen kivezette a gödörből a szülőktől frissen átvett családi céget, a Bányai Bútorokat. Részben talán emiatt is magabiztosak a mostani válsággal kapcsolatban, bár az is kapóra jön nekik, hogy az elmúlt évtizedekben több külföldi piacon is megvetették a lábukat.
Sci-fiből és fantasyből érkezett, hogy újrateremtse a magyar történelmi regény műfaját. Receptje nem bonyolult, legfőbb hozzávalója az érthető szöveg. Tizenkét esztendő, tíz kötet és sok-sok év véleményvezérkedés után Bán János kiadó alapításán töri a fejét, a Hunyadi családdal azonban még messze nem végzett.