A koronavírus utáni világban a turizmus kómájából azok a helyek éledhetnek fel leghamarabb, ahova privát gépekkel érkeznek meg a felső tízezer tagjai, és akár az egész vakáció alatt nem találkoznak más vendéggel. Ez leginkább éppen ott lehetséges, ahol most a legégetőbb gazdasági probléma a turizmus kiesése: az afrikai szavannán. Vagy egy szigetországban, ahol az izoláció nyújtott valamelyest védelmet a vírustól. A járvány előtti időszámításban a legtrendibb útitervek ezeket az úti célokat ötvözték: a szafariról egyenesen a trópusi paradicsomba repítették az utazót.
Ha valaki egyszer majd újra szafarira adja a fejét, és menetrend szerinti járattal landol Kenyában, egy-két éjszakát jó eséllyel a fővárosban, Nairobiban tölt el. A Karen Blixen dán írónőről elnevezett diplomatanegyedben, távol Nairobi kaotikus városközpontjától, kétméteres, virágzó hibiszkuszkerítések mögött bújik meg a helyi elit. Az utcákon csak pár kertész vagy szakácsnő lézeng, vasárnap délelőtt lévén templomba igyekeznek. Néha elhúz mellettük egy-egy fekete városi terepjáró, az útszéli növényzetben tanyázó páviáncsaládok unottan néznek utánuk, mi pedig befordulunk a House of Waine birtokára.
Nairobiban ez az egyik legkellemesebb szállás, egy angol gyarmati időket idéző rezidencia. A kertben fonott kerti fotelekben szürcsöljük a fekete teát, persze szigorúan tejjel. A fű ennél zöldebb már nem is lehetne, a személyzet pedig olyan szinten űzi a vendéglátást, ami Európában biztosan nem létezik már. A tágas hászienda belső terei és klasszikus berendezése azt az érzetet keltik, mintha nem is szállodában lennénk, hanem egy tehetős kenyai ismerőshöz érkeztünk volna látogatóba.
Csupán tíz vendégszoba van, mind az emeleten, ahova kárpitozott lépcső vezet fel. Amikor a nairobi elefántárvaházból és a közeli zsiráfetetésről hazatérve sáros tornacipővel lépnénk a lépcsőre, az ajtónálló tökéletes angolsággal ragaszkodik hozzá, hogy nyugodtan folytassuk mezítláb utunkat a szobánkig, tiszta cipőnk pedig az ajtónk előtt vár majd. Délután majdhogynem csillogó tornacipőben járjuk be a Karen Blixen Múzeumot, ahol a Távol Afrikától díszletei között meglátjuk Robert Redford és Meryl Streep fotóját a szafarijelenetből, és ekkor még nem sejtjük, hogy hamarosan életre kel a film.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
Ez az idén 150 éves ház annyiban kivételnek számít a Nemzeti Múzeum környékén, hogy nem egy nemes és nem is egy gazdag vállalkozó, hanem Bókay János gyerekgyógyász orvosprofesszor építtette, és nem palotának, hanem bérháznak. Az Ybl Miklós tervezte háromemeletes épület a kapu fölött nagyméretű erkélyt kapott, ettől még impozánsabb, az udvarról pedig azt látjuk, hogy a vörösmárvány függőfolyosó az első emelet utcai szárnyán (ahol a Bókay család élt a ház legnagyobb lakásában) szépen megformált öntöttvas oszlopokkal alátámasztott terasszá szélesedik. De talán a bérlők sem voltak ebben a házban akárkik, egy időben Lotz Károly festőművész is itt bérelt lakást. Jelenleg itt működik a Harmónia Palota nevű rendezvényközpont.
2. Károlyi-palota
Múzeum u. 11.
Épült: 1869–1971
Tervező: Pucher József és Szkalnitzky Antal
A Károlyi családnak több palotája is volt a környéken, ezt a kétemeletes házat a kórházalapítóként és a Hangya Szövetkezet kezdeményezőjeként is ismert politikus, gróf Károlyi Sándor építtette. Az épület az elmúlt évtizedekben a MÁV tulajdonában állt, és ez volt a MÁV Szimfonikusok próbahelye, de nemrég a konstantinápolyi ortodox egyház kapta meg, így a szimfonikusok sem maradhatnak.
Az utcáról is ki lehet szúrni a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkára néző első emeleti erkély fölött és mellett a Károlyi-monogramot és a sárkányos stukkót, de az igazi i-zgalmak akkor kezdődnek, amikor belépünk a kapualjból balra nyíló, kör alakú, mozaikpadlós lépcsőházba. Míves kovácsoltvas korlátos, kanyarodó márványlépcső vezet az emeletre, ahonnan a lakosztályok nyíltak, az ajtókon még megvannak az eredeti, gyönyörű rézkilincsek. Amikor megállunk a lépcső aljában, és felnézünk, Lotz Károly kör alakú mennyezeti freskójáról Aurora, azaz a Hajnal és kísérete néz vissza ránk.
3. Almássy-palota
Ötpacsirta u. 2.
Épült: 1877
Tervező: Gottgeb Antal
Ezt a szerény, az utcafronton csak magasföldszintes, ám annál hangulatosabb palotát gróf Almássy Kálmánnak tervezte Gottgeb Antal, aki nemcsak sikeres építész volt, hanem Ybl Miklós kivitelezőjeként is dolgozott. A macskaköves Ötpacsirta utcáról a címeres falkerítés kapuján belépve romantikus belső udvaron virágot formázó kockakőburkolatot, falikutat, szobrokat, a vadszőlővel és borostyánnal befuttatott falakon híres építészeinket ábrázoló domborműveket találunk. Az Építészek Házában járunk ugyanis, több építészeti intézmény is osztozik rajta. Az udvar leghangsúlyosabb pontja a magasföldszinti bejárathoz fel-, illetve a boltozatos alagsorba levezető, vasszerkezetes üvegtetővel fedett, kétkarú lépcső. Mivel itt üzemel az Építészpince étterem, ez a palota nyitva áll a nagyközönség előtt, nyáron nagyon kellemes a bájos udvaron üldögélni.
4. Darányi-palota
Lőrinc pap tér 3.
Épült: 1894
Tervező: Staerk Sándor
A palota megnevezés kissé fennhéjázó: a tehetős földbirtokos és méhész, Liebner József és gazdag családból származó felesége által építtetett háromemeletes ház mindig bérház volt, a földszinten vendéglővel és fűszeresbolttal. A nagyméretű lakásokat az 50-es években kisebbekre szabdalták, így jelenleg 14 lakás van a társasházban.
Az „L. J.” monogram ma is látható a kapu fölött, a Darányi név későbbi tulajdonosától, az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaság vezérigazgatójától, Darányi Istvántól ragadt a házra. A sarokház tér felőli frontján, a harmadik emeleten két allegorikus nőalakot ábrázoló freskó látható, az egyik az építészetet, a másik a festészetet szimbolizálja. Utóbbi a második világháborúban elpusztult, a ház felújításakor állították helyre. Különös, egyedi elem még a folyosók járófelületein díszítőmotívumként megjelenő tüzet okádó sárkány, illetve a nyílon ülő hattyú.
5. Degenfeld-palota
Bródy Sándor u. 14.
Épült: 1872–1874
Tervező: Ybl Miklós
Degenfeld-Schomburg Imre gróf egy olyan épület megtervezésével bízta meg Ybl Miklóst, amelynek egyszerre kellett főúri palotának és bérháznak lennie. Ybl fennmaradt első terve szerint a sarokháznak a mai Bródy Sándor utcára néző traktusa kétemeletes, pompás palota, a mai Puskin utcára néző, azonos magasságú épületrész viszont háromemeletes, egyszerű bérház. Erre nem kapott építési engedélyt, így végül az egész épület háromemeletes lett, két bejárattal és két, kocsiszínekkel elválasztott udvarral.
Ha az itt működő FilmJus szerzői jogi egyesületnél van dolgunk, vagy valamelyik segítőkész lakónak köszönhetően sikerül bejutnunk a házba, akkor látszik csak, hogy a palotarész ma is sokkal nagyvonalúbb: a tágas, elegáns lépcsőházban mozaikberakású padló, díszes kovácsoltvas korlátok, márványoszlopok és kandeláberek fogadják az érkezőt, az udvari függőfolyosókat mutatós öntöttvas oszlopok tartják, míg a Puskin utcai udvar kialakítása sokkal szerényebb.
6. Ádám-palota (később: Dessewffy-palota)
Bródy Sándor u. 4.
Épült: 1875–1876
Tervező: Weber Antal
Ádám Károly akkora vagyonra tett szert fehérnemű- és vászonkereskedéséből, hogy megengedhette magának, hogy egy velencei palota mintájára terveztessen háromemeletes házat a neves építésszel, Weber Antallal – aki többek közt az ELTE Múzeum körúti épületet is tervezte –, és azt Weber sógorának, Lotz Károly festőművésznek a freskóival díszíttesse kívül-belül.
Az épület leglátványosabb eleme az első emeleti lodzsa, amelynek Lotz-freskóit nemrég újították fel, így több év felállványozottság után újra előbukkant Ámor szekere (középen fent) és körülötte a különféle allegorikus alakok, köztük a Bőség és a Remény allegóriája. Néhány magánlakás is van a házban, az első emeletet egy nyelviskola foglalja el. Ha oda bejutunk, olyan szép részleteket láthatunk, mint az eredeti fa csigalépcső és a cserépkályhák, a márványkandalló vagy a selyemtapéta.
Balla Ákos saját értékrendje alapján szembe megy a bevált közvetítői recepttel, és a nevét viselő irodahálózattal nem kér a franchise-ból. A lakáspiacon a forgalomban a mostani zuhanás után nagyon lassú kilábalásra és húsz százalék árcsökkenésre számít, karácsonyi bulit nem tervez, de minden emberét megtartaná.
A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
A budapesti Idősek Barátai Program elszigetelten élő nyugdíjasoknak kínál beszélgetőpartnert, sokszor bizony az ő korosztályukból. Persze a bevásárlás és a parkbeli séta sem tabu. A személyes találkozásra épülő modellt ugyan megtépázta a járvány, az önkéntesek azonban nem adják fel.
