A magyar tulajdonú, második generációs családi vállalkozás itthon nemzetközi márkák, külföldön pedig világsikerre törő hazai megbízók kiállítási és rendezvénymegjelenésein dolgozik, s emellett még saját rendezvényes innovációs fejlesztésekre is marad idejük.
„Las Vegasba a CES-re, Barcelonába a Smart City Expo Világkongresszusra és több németországi nagykiállításra gyakorlatilag évek óta »hazajárunk«, de dolgoztunk már többször Japánban, Kínában, Dél-Afrikában és az USA egyéb területein is” – meséli Tornyai Péter, a cég tulajdonos-ügyvezetője.
A rendszeres nemzetközi jelenlét mellett egyre gyakoribb, hogy Budapesten rendezett kiemelt kiállításokon és konferenciákon is a TorTer tervezi és építi a nemzeti pavilonokat – de nem csak Magyarországét, hanem adott esetben nemzetközi szövetségekét, vagy épp egy helyi infrastruktúra fejlesztésére és egyedi innovációira fókuszáló délnyugat-afrikai ország standját is. Pontosan ez történt a tavaly ismét Budapesten megrendezett ITU Telecom World nemzetközi konferencia magyar, V4-es és angolai megjelenésével, valamint a két és fél évvel ezelőtti ICT Proposer’s Day kutatási és innovációs partnertalálkozójának magyar standjával is.
„Egyedi tervezési megoldásaink és komoly saját gyártási, illetve logisztikai kapacitásunk miatt egyre több nemzetközi márka megjelenésén dolgozhatunk itthon, emellett az olyan világsiker felé tartó hazai cégek, mint az NNG vagy az AImotive, a külföldi kiállítási standjaikat bízzák ránk immár rendszeresen” – mondja Tornyai.
A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
Hogyan mérlegeljenek a cégek okosan?A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
A Cégtár rendszer üzemeltetője szerint most fokozottan szükséges – főleg új céges partner esetén – a céginformációs szolgáltatásokat igénybe venni. „Nem csak a gyors reakció, hanem a stratégiaalkotás is fontos. A folyamatokon való – átgondolatlan – módosítás ugyanis akár több kárt okozhat, mit amennyi hasznot hoz” – mondja Tóth Tamás. Interjú.
Mire számíthatunk céges szinten a vírus elvonultával?
A cégek gazdasági helyzete jelentősen átalakul. Kiemelten fontos figyelni a 2019-es pénzügyi beszámolókat – amelyek ugyan nem tükrözik az aktuális pénzügyi helyzetet, de a pénzügyi mutatók meghatározzák azt, hogy mely cég mennyire tud átvészelni egy időszakos csökkenést vagy akár leállást.
Mire figyeljünk, ha új céges partnerrel kerülünk kapcsolatba?
Mivel új partnerek esetén nincs saját tapasztalatunk, így a piaci tapasztalatok, a hitelkeretmaximum- és csődmodellek felértékelődnek. Ezek a modellek statisztikai alapon minden cégre meghatározzák a bedőlési valószínűséget és az utólagos fizetésre engedélyezett számlák maximális értékét.
Mi a helyzet az utólagos fizetésű számlákkal? El kell felejteni, vagy vannak olyan biztosítékok, amik lehetővé teszik?
A magyar gazdaságban – vállalatok közötti üzletek esetén – csak nagyon ritkán és nagy összegű számlák esetén fordul elő valamilyen extra biztosíték hozzárendelése egy ügylethez (akár például bankgarancia). Sokkal inkább próbálják a creditmanagement gyakorlatukat úgy módosítani, hogy visszavágják a hitellimiteket, illetve előre fizetést kérnek a vevők egy részétől.
Egyáltalán: hogyan változzon a kkv-k fizetési és beszedési gyakorlata, ha túl akarnak élni?
Ilyenkor nehéz eltalálni a megfelelő középutat. Túlzottan szigorú kreditlimit-politikával ügyfeleket veszthetünk, míg túl lazával a ki nem fizetett számlák rohamos növekedését kockáztatjuk. Ilyenkor kiemelten segítenek a kkv-knak a céginformációs szolgáltatások, emellett a faktoring és a hitelbiztosítás is megoldást jelenthet, ha valaki tovább szeretné csökkenteni saját kockázatát.
Hogyan tud az Opten a megváltozott piaci körülmények között segíteni? Megjósolható hagyományos módszerekkel a jelenleg esedékes csődkockázat?
A modellek feladata, hogy „rangsorolják” a cégeket a túlélési valószínűségük alapján. Nem kérdés, hogy a cégek egy része túl fog élni, míg egy másik része nem. Ez eddig is így volt. Most a sorrend változik, és a megszűnő cégek száma fog megnövekedni. Maguk a modellek – az Opten Kft.-nél – közel 300 változó alapján működnek. A jelenlegi helyzetben néhány változó súlya megnőtt. Ilyenek a tevékenységi kör, a likviditási mutató, az árbevételarányos nyereség, a végső tulajdonos, az exportrelációk vagy épp a kapcsolt vállalkozások. Ezekkel a korrekciókkal napról napra változhat a cégek aktuális kockázati indexe, valamint javasolt hitelkeretmaximuma.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
Hobbikertész, hobbifocista, hobbipék, hobbiszakács és feltörő, amúgy is jelen lévő hobbik, mint mozaikozás, olvasás és fiatalkori nagymamaság. Mi a szerkesztőségben így élünk jó életet otthon.
Nagyot fordult a világ a leggazdagabb magyarokkal: míg januári listánkon a legtöbb milliárdos vagyona nőtt az előző évhez képest, a koronaválság alaposan átrendezheti a viszonyokat. Megnéztük, hogyan érinti a magyar milliárdosok tőzsdei cégeit a tavaszi mélyrepülés.
Balogh Levente eddig elsősorban nem mint pénzügyi befektető, hanem mint élelmiszeripari mogul volt ismert – egészen a Cápák között tavalyi, első évadáig. A Szentkirályi Ásványvíz elnöke azt mondja, a műsor után kitágult az ő látóköre is, és már bánja, hogy annak idején mindent a Szentkirályi márkaépítésébe tolt bele, ahelyett, hogy vett volna még egy-két retró élelmiszermárkát.
