Teljesítmények, amire felkapjuk a fejünket, személyiségek, amelyek ereje még a telefonon is átüt, őszinteség, humor és vasakarat, ami meghozta a gyümölcsét. Amiben ez az év mégis más, mint a többi: ez az első 30/30-as lista, amelyen mindenki a rendszerváltás után született, és most hirtelen a vírusválság akadályaival is küzd.
Dallos Bogi (23)
énekes, műsorvezető
„Most épp próbálnánk a lemezbemutató koncertre, április 9-én lett volna az Akváriumban, klipet forgatnék, stúdióznék, intézném a tévés megkereséseimet.” Röviden így foglalja össze Dallos Bogi, hogyan telnének mindennapjai, ha normális mederben folynának. Azért otthon sem unatkozik, dalokat ír, online minikoncerteket ad, tánckihívásokkal szórakoztatja követőit, írja a szakdolgozatát, mellette pedig barátjával és X-Faktoros mentortársával, Puskás Petivel videoklipeket forgat. „Én vagyok Peti operatőre, ő pedig az enyém” – mondja nevetve.
A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Az előttünk álló kérdés, hogy mit tegyünk majd, amikor a koronavírus okozta veszélyhelyzet alábbhagy, és a kormányok gazdasági mentőcsomagjainak hatása is elhalványul.
A válaszért figyelmünket az 1920–21-es depresszió tanulságaira kellene fordítanunk, mégsem tesszük. Az első világháborút az Amerikai Egyesült Államokban heves felívelés követte, vágtázó inflációval. De a lufi kipukkant, főleg azután, hogy a Fed (az amerikai jegybank) meredeken megemelte a kamatszintet. A gazdaság beszakadt, a munkanélküliség húsz százalék környékére ugrott (azokban az időkben az adatgyűjtés elég esetleges volt még).
Hogyan reagált akkor a kormányzat? Annak alapján, ahogy James Grant megírta a válság történetét a The Forgotten Depression – 1921: The Crash That Cured Itself című könyvében, pontosan az ellentétét annak, amit a közgazdászok ma tanácsolnak. Az állami költekezést visszavágták a háborús szintekről, az adókat csökkentették, a háború idején túlburjánzó szabályozást megnyirbálták, az államosított vállalatokat – főleg vasúttársaságokat és telekommunikációs cégeket – visszajuttatták jogos tulajdonosaikhoz. A dollárt nem értékelték le. A gazdaság gyorsan visszapattant. Hamarosan újra teljes volt a foglalkoztatottság, és következtek a nekivadult 20-as évek, a Roaring Twenties. Az Egyesült Államok történelmének egyik leginnovatívabb korszakát élte.
Egy évtizeddel később, a nagy világválságra adott kormányzati reakció ennek a teljesen az ellentéte volt. Az állami költekezés élesen megnőtt, az adókat megemelték, a bürokratikus terheket növelték, a vállalkozásokat a hatóságok állandó zaklatása közepette új szabályozásokkal árasztották el. A nehéz időszak folytatódott, az igazi felépülés egészen a második világháború végéig váratott magára.
Valójában az egész katasztrófát a túlterjeszkedő kormányzat hibái okozták. 1929-ben az új elnök, Herbert Hoover tenni akart valamit a szorongatott helyzetbe került gazdákért, és úgy vélte, ha megemeli a mezőgazdasági importtermékek vámját, az megteszi a hatását. A Kongresszus úgy viselkedett, mint a disznók a vályúnál, és óriási adóemeléseket hajtott végre importcikkek ezrein. A törvényhozási nyomulás hatására a – várakozásokat beárazó – tőzsde összeomlott. Amikor az elnök aláírta a büntetővámokról szóló törvényt, több ország is visszavágott, és nemzetközi kereskedelmi háború robbant ki. A gazdaságok, tengeren innen és túl, zsugorodni kezdtek. Hoover elnök erre példátlan kormányzati intervencióval válaszolt. Utóda, Franklin Roosevelt, tovább növelte a beavatkozás mértékét. A válság folytatódott.
A második világháború után, újabb gazdasági visszaeséstől félelve, sokan könyörögtek még több állami beavatkozásért. Ehelyett az ellenkezője történt: a költségvetést könyörtelenül megvágták, a házaspárok személyi jövedelemadóját gyakorlatilag megfelezték, gyorsan eltörölték a háborús irányítást, megváltoztatták a New Deal kereskedelemkorlátozó munkatörvényét, és az aranyhoz rögzítették a dollár árfolyamát. Annak ellenére, hogy háborús veteránok milliói tértek vissza a munkaerőpiacra, a munkanélküliség alacsony maradt.
Meg kell szívlelnünk ezeket a tapasztalatokat! Nagyszabású, átfogó adócsökkentést kell végrehajtani, és egykulcsosra kellene cserélni a progresszív adórendszert. Stabilizálni kell a dollár értékét, és akár az alapítóatya, Alexander Hamilton bölcsességét felidézve az aranyhoz lehetne rögzíteni. A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Egyszerű a képlet. Ahogy Nathan Lewis is megmutatta The Magic Formula című könyvében: azok a gazdaságok, ahol alacsonyak az adók, és stabil az árfolyam, jobban prosperálnak, mint azok, ahol nem. Mindig.
Egy hónappal azután, hogy az első magyarországi koronavírus-fertőzöttet regisztrálták, ráfordultak a hazai magánegészségügyi intézmények a vírustesztelésre, majd néhány hét alatt felpörgött egy addig nem létező piac. Április végére a vérből vizsgálható szerológiai gyorstesztet, vagyis az immunrendszer koronavírus-fertőzésre adott ellenanyagválaszát kimutató vizsgálatot csak Budapesten már körülbelül tucatnyi magánklinikán elvégzik (természetesen pénzért), és óriási is rá az igény. A koronatesztelés drágább, eszközigényesebb és nagyobb szaktudást igénylő ága, az orrból, garatból vagy a hörgőkből vett minták alapján végzett, az aktív fertőzöttséget kimutató úgynevezett PCR-vizsgálatok piaca lassabban bővül, de már itt is van rá mód, hogy bárki saját zsebből kérjen tesztelést. A privát piaci szereplők között több fronton is elindult a verseny: ez egyrészt az árakon látszik, másrészt azon, hogy ki milyen módszerrel dolgozik, milyen eljárás megbízhatóságában hisz.
A Forbes.hu-n folyamatosan követjük az újdonságokat a koronavírustesztek piacán, most a legnagyobb magánklinikák kínálatát mutatjuk.
A Hetedik Műterem projektjeiben a jelen és a múlt egységesítésével olyan új értékek születnek, amik minden kor számára jelenthetnek valamit. Szabó Levente és egykori tanítványa, mai üzlettársa, Biri Balázs munkái nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség figyelmét is felkeltik.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
A koronavírus utáni világban a turizmus kómájából azok a helyek éledhetnek fel leghamarabb, ahova privát gépekkel érkeznek meg a felső tízezer tagjai, és akár az egész vakáció alatt nem találkoznak más vendéggel. Ez leginkább éppen ott lehetséges, ahol most a legégetőbb gazdasági probléma a turizmus kiesése: az afrikai szavannán. Vagy egy szigetországban, ahol az izoláció nyújtott valamelyest védelmet a vírustól. A járvány előtti időszámításban a legtrendibb útitervek ezeket az úti célokat ötvözték: a szafariról egyenesen a trópusi paradicsomba repítették az utazót.
