Az új Monopolyt adatokkal játsszák
Gólya Ágnes Gólya Ágnes
2020 November Üzlet Gólya Ágnes

Az új Monopolyt adatokkal játsszák

Hiába volt előbb az ötlet, mint a probléma, a Datapolisra mégis inkább mint klasszikus startupra gondolnak az alapítói, akik meredeken ugranak fejest a piacba, és még nincs mindenre válaszuk. Védőháló lehet az alapítók személyes márkája és bitang erős kapcsolatai, a kikezdhetetlen tudományos háttér és a lehetőség, hogy az adatalapú városfejlesztés végre itthon is több legyen szexi témánál.

„Bár a város mindig termelt adatokat a lakóiról, csak az utóbbi bő tíz évben nyílt lehetőség arra, hogy ezeket meg is mérjük, mintázatokat vegyünk észre bennük, amiket aztán visszafordíthatunk a város jobbá tételére” – vázolja fel Janosov Milán hálózatkutató a Datapolis tevékenységét. A startup munkatársai megnézik, hogy egy adott környék lakói merre mozognak, hol dolgoznak, hogyan szórakoznak, mit vásárolnak, mivel fizetnek, majd az adat- és hálózatkutatás, valamint a mesterséges intelligencia eszközeivel adatvizualizációkat, részletes elemzéseket készítenek, amit igény szerint egyéni tanácsadással egészítenek ki. Megmutatják, hol érdemes üzletet nyitni, milyen termékportfólióval, marketinggel lehet növekedni, milyen versenytársak várnak az új helyszínen.

„A régi Monopolyban a Dorottya utca volt a legdrágább utca, ma már nincs ott semmi. A mi termékünk azt mutatja meg, hol lesz az új érték, hol lesz a növekedés, ahol monopolyzni lehet” – egészíti ki Ruppert Péter, aki hét év után idén költözött haza Bostonból. Szerinte ma már értelmezhetetlen adatalapú rálátás nélkül hozzányúlni valamihez, de az üzlethez különösen az. 2020-ban még mindig sokan pusztán intuíció alapján választanak üzlethelyiséget – pedig, ha rossz helyen költenek el sok pénzt, nemcsak maguknak tesznek rosszat az üzlettulajdonosok. A városlakók életminőségében is hosszú időre rögzült, áthidalhatatlan különbségek jönnek létre.

Hangsúly a moston és az üzleten
Amikor 2018-ban Barabási Albert-László és Ruppert Péter hálózatkutatók, valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője egy kísérleti projekt keretében elkészítették Budapest első életminőség-térképét, meglátták, hogy az adatalapú városfejlesztésre most éri meg elkezdeni üzletet építeni. Hangsúly a moston és az üzleten.

Ajánlott cikkek

Magyar megoldás egy 185 éves problémára
Bagi László Bagi László
2020 November start Bagi László

Magyar megoldás egy 185 éves problémára

 Egy magyar páros, Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő által kifejlesztett új mechanika a tuba 19. századi feltalálása óta várt előrelépés a hangszer fejlődésében. A legendás német, hetedik generációs hangszerkészítő, Gerhard Meinl is részt vesz az innováció világszabadalmában és terjesztésében.

A tubát 1835. szeptember 12-én szabadalmaztatták, és a hangszer feltalálása óta nem történt akkora előrelépés a fejlődésében, mint amekkorát az új magyar innováció jelenthet. Azóta a többi rézfúvós hangszerhez hasonlóan csupán a billentyűrendszerét fejlesztették, valamint a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari megszólalás elvárásaihoz, miszerint szóljon minél nagyobbat.

A Twobához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármelyik ilyen rendszerű hangszerre.


A most kifejlesztett tubainnováció a Twoba nevet kapta, és lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játsszanak a hangszeren, és szabadon mozogjanak a színpadon, a hagyományos és az új játékpozíció közötti átszerelés pedig csupán két és fél percet vesz igénybe. Magyar, francia és német hangszerkészítők évek óta próbáltak megoldást találni, végül Szentpáli Roland tubaművész-zeneszerző ötletei nyomán Juhász Zoltán, aranykoszorús hangszerkészítő mester járt sikerrel.


A Twobához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is bármelyik ilyen rendszerű hangszerre installálható. Az innováció segítségével a zenésznek alig kell egyensúlyoznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére egyáltalán nem takarja el az arcát, mindeközben a tuba a közönségre irányul.


„Egy szólista nem ettől lesz sztár, de sokat hozzá tud adni a játékához. Mióta állni tudok a hangszerrel, egyszerűen jobb zenésznek érzem magam. Pedig nem lettem jobb zenész, csak jobban ki tudom fejezni magam” – mondja Szentpáli Roland.


Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő egy családi manufaktúrából építette fel a világ legjelentősebb tubaépítő műhelyét, a magyar fejlesztést védnökként támogatja. Az új átfordító mechanikát Magyarországon, magyar cég gyártja Budaörsön, a két alapító minőségi felügyelete alatt.


A telepítést a Meinl Weston 2250 típusú tubára világszerte bármely hangszerjavító szakember el tudja majd végezni két imbuszkulccsal. A most kifejlesztett alkatrészt a márkánként eltérő méretek miatt minden más tuba esetében az adott modellhez kell igazítani. A termék súlya körülbelül 250–300 gramm, így az egész világra postán is eljuthat. A pontos árat most alakítják ki a német szakember segítségével, de a tervek szerint nagyjából egy új hangszer árának a negyedébe, úgy háromezer euróba kerül majd.

Ossza meg ismerőseivel:
Tényleg úgy néz ki, mint ami most indul el egy versenyen
Bagi László Bagi László
2020 November Üzlet Bagi László

Tényleg úgy néz ki, mint ami most indul el egy versenyen

Az autómodellezés olyan, mint a luxusóra-készítés. A szakemberek finom mozdulatokkal, sok alkatrésszel, néhány szerszámmal dolgoznak, munkájuk eredménye pedig drága és egyedi. Az élethű autómodellekre specializálódott, bristoli székhelyű Amalgam Models a pécsi Zsolnay-negyedből látja el a világot egyedi autómodelljeivel. Van köztük olyan, ami 4500 óra alatt készül el, és két igazi luxusautót is meg lehetne venni az árából.