Hiába volt előbb az ötlet, mint a probléma, a Datapolisra mégis inkább mint klasszikus startupra gondolnak az alapítói, akik meredeken ugranak fejest a piacba, és még nincs mindenre válaszuk. Védőháló lehet az alapítók személyes márkája és bitang erős kapcsolatai, a kikezdhetetlen tudományos háttér és a lehetőség, hogy az adatalapú városfejlesztés végre itthon is több legyen szexi témánál.
„Bár a város mindig termelt adatokat a lakóiról, csak az utóbbi bő tíz évben nyílt lehetőség arra, hogy ezeket meg is mérjük, mintázatokat vegyünk észre bennük, amiket aztán visszafordíthatunk a város jobbá tételére” – vázolja fel Janosov Milán hálózatkutató a Datapolis tevékenységét. A startup munkatársai megnézik, hogy egy adott környék lakói merre mozognak, hol dolgoznak, hogyan szórakoznak, mit vásárolnak, mivel fizetnek, majd az adat- és hálózatkutatás, valamint a mesterséges intelligencia eszközeivel adatvizualizációkat, részletes elemzéseket készítenek, amit igény szerint egyéni tanácsadással egészítenek ki. Megmutatják, hol érdemes üzletet nyitni, milyen termékportfólióval, marketinggel lehet növekedni, milyen versenytársak várnak az új helyszínen.
„A régi Monopolyban a Dorottya utca volt a legdrágább utca, ma már nincs ott semmi. A mi termékünk azt mutatja meg, hol lesz az új érték, hol lesz a növekedés, ahol monopolyzni lehet” – egészíti ki Ruppert Péter, aki hét év után idén költözött haza Bostonból. Szerinte ma már értelmezhetetlen adatalapú rálátás nélkül hozzányúlni valamihez, de az üzlethez különösen az. 2020-ban még mindig sokan pusztán intuíció alapján választanak üzlethelyiséget – pedig, ha rossz helyen költenek el sok pénzt, nemcsak maguknak tesznek rosszat az üzlettulajdonosok. A városlakók életminőségében is hosszú időre rögzült, áthidalhatatlan különbségek jönnek létre.
Hangsúly a moston és az üzleten Amikor 2018-ban Barabási Albert-László és Ruppert Péter hálózatkutatók, valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője egy kísérleti projekt keretében elkészítették Budapest első életminőség-térképét, meglátták, hogy az adatalapú városfejlesztésre most éri meg elkezdeni üzletet építeni. Hangsúly a moston és az üzleten.
Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
Amikor tavasszal világszerte komoly törést okozott az innovációs folyamatokban a koronavírus-válság, az EIT Health évek óta bővülő hálózata azonnal tudott reagálni a nehézségekre. Több tízmillió eurót szabadítottak fel a nehéz helyzetben lévő start-upok megsegítésére, támogatták a járvány ellen gyorsan bevethető technológiával rendelkező szereplőket, és virtuális platformon hozták össze az egyetemeket, cégeket és egészségügyi intézményeket igényeik és felajánlásaik mentén, hogy közösen vegyék fel a harcot a betegséggel szemben.
A rendhagyó helyzet jól szemléltette az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) égiszén belül működő innovációs közösség erejét. A közel 150 partnert tömörítő EIT Health-et az európai polgárok életminőségének, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának javítására hívták életre, és ennek érdekében olyan egyetemi és vállalati együttműködéseket építenek, amelynek a tagjai közösen dolgoznak a különböző kihívásokra fókuszáló innovatív megoldásokon. „Az Európai Unió sokat költ kutatásra és fejlesztésre, az eredményeket viszont gyakran bent tartják az egyetemek falai között, és nem hasznosulnak a gyakorlatban. A mi feladatunk ezek megtalálása és felkarolása a megfelelő ökoszisztéma kiépítésével, hogy piacképes termékek és szolgáltatások szülessenek” – vázolja a szervezet fő célját Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője, aki 15 kelet- és dél-európai ország innovációs hálózatát vezeti Budapestről.
Egyedül nem megy
Az utóbbi időszak számos tanulsággal szolgált az egészségügyi innovációk jövőbeli irányát illetően. A pandémiás összefogás látványosan demonstrálta, hogy az egészségügyi dolgozók munkáját hosszú távon is segítő megoldásokhoz olyan csapat kell, amelyben a kutatók tudását a vállalkozók piaci ismerete egészíti ki. „Egy-egy kutatási vezető akár éveket is eltölthet tárgyalásokkal, miközben eljár az ötlete felett az idő. A sikeres együttműködések mindig a kölcsönös bizalomra és nyitottságra épülnek, ehhez pedig Magyarországon is szükség van egyfajta kultúraváltásra” – mutat rá az ügyvezető.
A bizalmatlanság mellett gyakori probléma az is, hogy nem valós igényekre fejlesztenek megoldást, így az nem lesz életképes a piacon. Ennek kivédésére az EIT Health a GE Healthcare és a Debreceni Egyetem bevonásával hozta Magyarországra a bostoni MIT egyetem Catalyst programját. Nemzetközi pályázat nyertes kutatói jönnek Debrecenbe mesterséges intelligenciát fejleszteni valós vállalati igényekre. Ez a jövő technológiája, és így a részt vevő magyar vállalatok versenyképesek lesznek és munkahelyeket teremtenek itthon.
Az EIT Health az oktatás gyakorlati oldalának erősítését is kiemelt feladatként kezeli, és több fórumon is képzik a jövő szakembereit. „A 9 hónapos, Stanford Egyetemről átvett Starship programunkban részt vevő fiatalokat arra tanítjuk, hogyan mérjék fel az igényeket klinikai környezetben, majd fejlesszenek innovatív megoldást a problémás pontokra. Több sikeres startup is elindult már ebből a „keltetőből”. A rendkívül népszerű GE HelloAI kurzusunkon a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának alapjait sajátíthatták el a jelenlévők, idén közel ezer ember. A Semmelweis Egyetem pedig az egyik legrangosabb üzleti egyetemmel, az IESE Barcelonával rendez sikeres vállalkozási képzéseket és hackathont” – említ néhány példát Fürjes Balázs Zoltán.
Határok nélkül
Az EIT Health jelenleg 115 különböző projektben karolja fel az ígéretes ötleteket, anyagi támogatást, képzést, mentorokat és erős kapcsolatrendszert kínálva. Rendszeresen írnak ki start-upoknak szóló felhívásokat – ilyen az InnoStars Awards verseny –, és programjaikba bekerülve a csapatok egyetemekkel és nagyvállalatokkal együttműködve fejleszthetik tovább terméküket. Az EIT Health már több izgalmas magyar innovációt is felkarolt: a Team Discover 3D-nyomtatással elkészíthető, szenzorokkal ellátott szemüvege például a páciens lázát és a véroxigén-szintjét is méri, az értékeket pedig feltölti az egészségügyi rendszerbe. Az InSimu oktatási platformjával az orvostanhallgatók virtuális betegeken gyakorolhatják a diagnosztikai munkát, míg a Sineko Global által fejlesztett GRAID az Európában jelentkező radiológus-hiányra nyújt megoldást, ugyanis a szoftverrel gyorsan, egy-egy kulcsszó megadásával készíthetőek más nyelvre is lefordítható radiológiai jelentések.
Egészségügyi fejlesztések terén előbb-utóbb mindenképpen át kell lépni az országhatárt. A Forbesban már többször bemutatott Turbine.ai például az EIT Health Gold Track programjában vesz részt, ahol világszinten ismert befektetők és mentorok segítik a cég unikornissá válását.
Az EIT Health programjai segítenek konkrét célokat kijelölni, és részletes akciótervvel látják el a startupokat, lépésről lépésre ütemezve a feladatokat. „Sokan azzal veszélyeztetik a sikert, hogy átugranak a folyamat egy-egy elemén, pedig nem mindegy, mikor vonják be az első beteget a kutatásba vagy keresik meg az első céget. Ezért komplett pályát rajzolunk fel a technológiai és üzletfejlesztés, a klinikai validáció és a szabályozás-jóváhagyás terén egyaránt” – magyarázza Fürjes Balázs. Az is sokat számít, milyen ponton lép be egy startup az európai egészségügyi hálózatba. Ezért az EIT Health – melynek szinte minden jelentős szereplőhöz élő kapcsolata van – a csapatokat a megfelelő helyekre ajánlja be, hogy ne kerüljenek be egy zárt buborékba és akár Philips vagy Sanofi kaliberű vállalatok tárgyalóasztaláig jussanak, végül olyan termékeket kínálva az egészségügynek, amelyek korszerűsítik a betegellátást és megkönnyítik az ott dolgozók munkáját.
2,5 millió dolláros befektetést von be, és megduplázta az értékét Egri Zsolt és Veréb Viktória közös kiberbiztonsági cége, a Bitninja. A cég és a befektetők a magyar piacon egyedülálló módon betekintést engedtek a Forbesnak a befektetés és az árazás részleteibe.
A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
A Netflix már akkor a feje tetejére állította Hollywoodot, amikor a pandémia még nem volt sehol. Vezére, Reed Hastings szokatlan vezetési stílusának köszönhetően ma olyan növekedésre képes, amire nagyon kevés cég a világon.
