Salátát mindenki evett már, de a többség nem úgy állt fel utána az asztaltól, hogy legközelebb is csak ezt választaná. Egy jogász külföldön érzett rá az egészségeséletmód-trendre, aztán Szegeden elindította türelmes forradalmát.
Ismeritek a Palánta Salátabárt? – kérdezem szegedi ismerőseimet. „Hallottunk róla, de annyira húsevők vagyunk, hogy sajnos már a nevéből adódóan sem üti meg az ingerküszöböt a családunkban” – kapom a választ, amin megértően nevetek. Akkor viszont meglepődöm, amikor már a helyszínen a kínálatot böngészve Borsos Szabolcs elárulja: a Palánta Salátabár alap-összeállításaiban szinte kivétel nélkül találni húst, ráadásul laktató tésztaféléket, magvakat vagy gabonaféléket is.
Ő így igyekszik a köztudatba juttatni üzenetét: a saláta nemcsak köretnek jó, nem unalmas, nem kizárólag diéta idejére való, és egy jó kombináció után éhes sem marad az ember.
A vajdasági származású, Szegeden felnővő, Budapesten jogász végzettséget szerző Szabolcsot és hasonló utat bejáró feleségét bő öt évvel ezelőtt, egy egyéves svédországi szakképzés során szippantotta be az egészséges és iskola-, illetve munkahelybarát saláták univerzuma. Első saját kreálmányát a malmői egyetem melletti salátabárban állította össze a fiú, haza már úgy jött, hogy tudta: ha végképp motivációját veszti eredeti pályáján, vállalkozó lesz, és salátabárt nyit. Elég hamar el is dobta az ügyvédi talárt, 2016 áprilisában már reszelte a répát a szegedi zsinagóga utcájában kibérelt kis helyiségben. Egy szakács barátjával állt be a pultba – amit a szüleitől kapott budapesti lakásának eladásából vett –, de másnap már további segítségre is szüksége volt, akkora lett a forgalom.
Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
Amikor tavasszal világszerte komoly törést okozott az innovációs folyamatokban a koronavírus-válság, az EIT Health évek óta bővülő hálózata azonnal tudott reagálni a nehézségekre. Több tízmillió eurót szabadítottak fel a nehéz helyzetben lévő start-upok megsegítésére, támogatták a járvány ellen gyorsan bevethető technológiával rendelkező szereplőket, és virtuális platformon hozták össze az egyetemeket, cégeket és egészségügyi intézményeket igényeik és felajánlásaik mentén, hogy közösen vegyék fel a harcot a betegséggel szemben.
A rendhagyó helyzet jól szemléltette az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) égiszén belül működő innovációs közösség erejét. A közel 150 partnert tömörítő EIT Health-et az európai polgárok életminőségének, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának javítására hívták életre, és ennek érdekében olyan egyetemi és vállalati együttműködéseket építenek, amelynek a tagjai közösen dolgoznak a különböző kihívásokra fókuszáló innovatív megoldásokon. „Az Európai Unió sokat költ kutatásra és fejlesztésre, az eredményeket viszont gyakran bent tartják az egyetemek falai között, és nem hasznosulnak a gyakorlatban. A mi feladatunk ezek megtalálása és felkarolása a megfelelő ökoszisztéma kiépítésével, hogy piacképes termékek és szolgáltatások szülessenek” – vázolja a szervezet fő célját Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője, aki 15 kelet- és dél-európai ország innovációs hálózatát vezeti Budapestről.
Egyedül nem megy
Az utóbbi időszak számos tanulsággal szolgált az egészségügyi innovációk jövőbeli irányát illetően. A pandémiás összefogás látványosan demonstrálta, hogy az egészségügyi dolgozók munkáját hosszú távon is segítő megoldásokhoz olyan csapat kell, amelyben a kutatók tudását a vállalkozók piaci ismerete egészíti ki. „Egy-egy kutatási vezető akár éveket is eltölthet tárgyalásokkal, miközben eljár az ötlete felett az idő. A sikeres együttműködések mindig a kölcsönös bizalomra és nyitottságra épülnek, ehhez pedig Magyarországon is szükség van egyfajta kultúraváltásra” – mutat rá az ügyvezető.
A bizalmatlanság mellett gyakori probléma az is, hogy nem valós igényekre fejlesztenek megoldást, így az nem lesz életképes a piacon. Ennek kivédésére az EIT Health a GE Healthcare és a Debreceni Egyetem bevonásával hozta Magyarországra a bostoni MIT egyetem Catalyst programját. Nemzetközi pályázat nyertes kutatói jönnek Debrecenbe mesterséges intelligenciát fejleszteni valós vállalati igényekre. Ez a jövő technológiája, és így a részt vevő magyar vállalatok versenyképesek lesznek és munkahelyeket teremtenek itthon.
Az EIT Health az oktatás gyakorlati oldalának erősítését is kiemelt feladatként kezeli, és több fórumon is képzik a jövő szakembereit. „A 9 hónapos, Stanford Egyetemről átvett Starship programunkban részt vevő fiatalokat arra tanítjuk, hogyan mérjék fel az igényeket klinikai környezetben, majd fejlesszenek innovatív megoldást a problémás pontokra. Több sikeres startup is elindult már ebből a „keltetőből”. A rendkívül népszerű GE HelloAI kurzusunkon a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának alapjait sajátíthatták el a jelenlévők, idén közel ezer ember. A Semmelweis Egyetem pedig az egyik legrangosabb üzleti egyetemmel, az IESE Barcelonával rendez sikeres vállalkozási képzéseket és hackathont” – említ néhány példát Fürjes Balázs Zoltán.
Határok nélkül
Az EIT Health jelenleg 115 különböző projektben karolja fel az ígéretes ötleteket, anyagi támogatást, képzést, mentorokat és erős kapcsolatrendszert kínálva. Rendszeresen írnak ki start-upoknak szóló felhívásokat – ilyen az InnoStars Awards verseny –, és programjaikba bekerülve a csapatok egyetemekkel és nagyvállalatokkal együttműködve fejleszthetik tovább terméküket. Az EIT Health már több izgalmas magyar innovációt is felkarolt: a Team Discover 3D-nyomtatással elkészíthető, szenzorokkal ellátott szemüvege például a páciens lázát és a véroxigén-szintjét is méri, az értékeket pedig feltölti az egészségügyi rendszerbe. Az InSimu oktatási platformjával az orvostanhallgatók virtuális betegeken gyakorolhatják a diagnosztikai munkát, míg a Sineko Global által fejlesztett GRAID az Európában jelentkező radiológus-hiányra nyújt megoldást, ugyanis a szoftverrel gyorsan, egy-egy kulcsszó megadásával készíthetőek más nyelvre is lefordítható radiológiai jelentések.
Egészségügyi fejlesztések terén előbb-utóbb mindenképpen át kell lépni az országhatárt. A Forbesban már többször bemutatott Turbine.ai például az EIT Health Gold Track programjában vesz részt, ahol világszinten ismert befektetők és mentorok segítik a cég unikornissá válását.
Az EIT Health programjai segítenek konkrét célokat kijelölni, és részletes akciótervvel látják el a startupokat, lépésről lépésre ütemezve a feladatokat. „Sokan azzal veszélyeztetik a sikert, hogy átugranak a folyamat egy-egy elemén, pedig nem mindegy, mikor vonják be az első beteget a kutatásba vagy keresik meg az első céget. Ezért komplett pályát rajzolunk fel a technológiai és üzletfejlesztés, a klinikai validáció és a szabályozás-jóváhagyás terén egyaránt” – magyarázza Fürjes Balázs. Az is sokat számít, milyen ponton lép be egy startup az európai egészségügyi hálózatba. Ezért az EIT Health – melynek szinte minden jelentős szereplőhöz élő kapcsolata van – a csapatokat a megfelelő helyekre ajánlja be, hogy ne kerüljenek be egy zárt buborékba és akár Philips vagy Sanofi kaliberű vállalatok tárgyalóasztaláig jussanak, végül olyan termékeket kínálva az egészségügynek, amelyek korszerűsítik a betegellátást és megkönnyítik az ott dolgozók munkáját.
Mosószódás húslevesbe áztatott film, vörösborral előhívott kép, száz évnél idősebb fényképezőgép, amit sikerül megjavítani – Váczi Kristóf és Kaposvári Anett fényképezőgépboltjában ez mind előfordul.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Szerző: Weiszbart Zsolt 2010 nyarán kezdték meg első befektetéseiket publikálni az Új Magyarország kockázatitőke-program (Jeremie 1) pályázatok nyertes alapkezelői, akik a kiírás szerint 45 milliárd forintnyi tőkét szándékoztak korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozásokba fektetni. Ezzel egyidőben a magyar nagyközönség számára addig ismeretlen Prezi is megnyitotta San Franciscó-i irodáját. Tíz év elteltével túlzás nélkül […]
