Salátát mindenki evett már, de a többség nem úgy állt fel utána az asztaltól, hogy legközelebb is csak ezt választaná. Egy jogász külföldön érzett rá az egészségeséletmód-trendre, aztán Szegeden elindította türelmes forradalmát.
Ismeritek a Palánta Salátabárt? – kérdezem szegedi ismerőseimet. „Hallottunk róla, de annyira húsevők vagyunk, hogy sajnos már a nevéből adódóan sem üti meg az ingerküszöböt a családunkban” – kapom a választ, amin megértően nevetek. Akkor viszont meglepődöm, amikor már a helyszínen a kínálatot böngészve Borsos Szabolcs elárulja: a Palánta Salátabár alap-összeállításaiban szinte kivétel nélkül találni húst, ráadásul laktató tésztaféléket, magvakat vagy gabonaféléket is.
Ő így igyekszik a köztudatba juttatni üzenetét: a saláta nemcsak köretnek jó, nem unalmas, nem kizárólag diéta idejére való, és egy jó kombináció után éhes sem marad az ember.
A vajdasági származású, Szegeden felnővő, Budapesten jogász végzettséget szerző Szabolcsot és hasonló utat bejáró feleségét bő öt évvel ezelőtt, egy egyéves svédországi szakképzés során szippantotta be az egészséges és iskola-, illetve munkahelybarát saláták univerzuma. Első saját kreálmányát a malmői egyetem melletti salátabárban állította össze a fiú, haza már úgy jött, hogy tudta: ha végképp motivációját veszti eredeti pályáján, vállalkozó lesz, és salátabárt nyit. Elég hamar el is dobta az ügyvédi talárt, 2016 áprilisában már reszelte a répát a szegedi zsinagóga utcájában kibérelt kis helyiségben. Egy szakács barátjával állt be a pultba – amit a szüleitől kapott budapesti lakásának eladásából vett –, de másnap már további segítségre is szüksége volt, akkora lett a forgalom.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL) partnerségben, 2018-ban felállított HCEMM mára nyolcvannál is több kutatót és 11 kutatócsoportot tömörít. Ezzel a projekt már most elérte alapvető célját, miszerint a magyarországi molekulárismedicina-kutatások egyfajta csomópontjaként európai és világszinten is jelentős kutatási potenciált összpontosítson. „Már zajlik a következő pályázati forduló, az év végén újabb kutatócsoportok csatlakoznak majd hozzánk – mondja Török Zsolt, a HCEMM főigazgatója. – A pályázatok értékelését egy független, nemzetközi zsűri bírálja el, biztosítva ezáltal, hogy a kiválasztásnál a kiválóság lesz az egyetlen figyelembe vett tényező.”
Gyakorlati haszon
A HCEMM célja az alapkutatások transzlációja a terápiás felhasználásig, azaz annak segítése, hogy a kutatások új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök vagy gyógyítási protokollok kifejlesztéséhez vezessenek.
Ez pedig azt jelenti, hogy a HCEMM égisze alatt folyó munkának nem csupán a molekuláris biológiáról meglévő tudásunk bővülése lehet az eredménye, hanem gyakorlati haszna lehet mind a kiválósági központ, mind a vele partnerségre lépő magáncégek, és nem utolsósorban az ellátásra szoruló betegek számára is.
Jó példa erre a Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológiai Kutatócsoport tevékenysége, amely az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciát vizsgálja. „Az antibiotikumok szegmensében jelenleg működésképtelen a piaci modell. Mivel gyorsan kialakulhat a rezisztencia, a gyógyszergyáraknak egyszerűen nem éri meg új antibiotikumokat kifejleszteni. Mi olyan módszereket fejlesztünk, amelyekkel előre jelezhető, hogy milyen rezisztenciafolyamatok zajlanak majd le a kórokozókban egy adott gyógyszerrel szemben, így a cégek olyan jelölteket választhatnának ki, melyekkel szemben lassabban fog kialakulni az ellenálló képesség” – világítja meg a hátteret Kintses Bálint.
A vírus útja
Az elmúlt hónapokban persze a HCEMM életét is a koronavírus-járvány uralta. Az eredetileg más témára fókuszáló Metabolikus Rendszerbiológiai Kutatócsoport Papp Balázs vezetésével például a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kapcsolódott be a vírus evolúciójának kutatásába. „Egy éve el sem tudtuk volna képzelni, hogy vírusgenomokat fogunk vizsgálgatni” – idézi fel a kutató. Evolúciós genomikai jártasságuknak, illetve a HCEMM kutatói számára elérhető világszínvonalú technológiai háttérnek köszönhetően – a gyors váltás ellenére – máris fontos eredményekkel járultak hozzá a koronavírus magyarországi terjedésének megértéséhez. „Megállapítottuk, hogy március előtt itthon valóban nem terjedt tömegesen a vírus, és azt is, hogy hazánkban az eredeti kínai változathoz képest a kórokozónak olyan mutációja kezdett terjedni, amely laboratóriumi vizsgálatok alapján jobban fertőzhet” – foglalja össze Papp Balázs, de kutatásaik a fertőzési láncok jellemzőiről, vagy éppen az egyes járványügyi intézkedések, például a határok lezárásának hatásairól is fontos adatokat szolgáltatnak.
Szegeden már épül a HCEMM kutatóintézete, ahol a magáncégek különböző formákban még könnyebben tudnak majd bekapcsolódni a kiválósági központban folyó munkába. Török Zsolt szerint azonban már a mostani kivételes helyzet is rávilágított arra, milyen előnyei vannak egy ilyen, a kutatásokat összefogó központnak. „Gyorsan tudtunk reagálni a pandémiás helyzetre, kutatócsoportjaink azonnal bekapcsolódtak a munkába, magukkal hozva nemzetközi kapcsolatrendszerüket is.”
Elég egyetlen sztárfocistát megszerezni, és egy fociügynök máris szakmája legjobban kereső képviselője lehet. Esterházy Mátyás, Szoboszlai Dominik ügynöke alig múlt harminc, de már egy közel tízmilliárd forint értékű játékos útját egyengeti. Üzleti felfogása egyedi: gyerekkorukban igyekszik lecsapni a tehetségekre, de sosem köt velük írásban szerződést.
Gáspár László, a Qualysoft Informatikai Zrt. CEO-ja és csapata 2021-ben is piacbővítésre készül. Az általuk használt felhő alapú megoldások a legtöbb esetben költségcsökkenést is jelentenek a vállalatok számára, így nagy a nyitottság felhasználói szempontból is. „Nem elegendő leszállítani a megoldást – az egyedi és változatos igények alapján személyre szabott tanácsadásra, oktatásra, a szervezeti és üzleti célokhoz igazított folyamatos konzulensi jelenlétre van szükség” – mondja a CEO. Gáspár Lászlóval beszélgettünk.
Mosószódás húslevesbe áztatott film, vörösborral előhívott kép, száz évnél idősebb fényképezőgép, amit sikerül megjavítani – Váczi Kristóf és Kaposvári Anett fényképezőgépboltjában ez mind előfordul.
