Mosószódás húslevesbe áztatott film, vörösborral előhívott kép, száz évnél idősebb fényképezőgép, amit sikerül megjavítani – Váczi Kristóf és Kaposvári Anett fényképezőgépboltjában ez mind előfordul.
„Mi lesz itt, urnatemető?” – nézett be tíz évvel ezelőtt a félkész Akácfa utcai üzletbe cekkerével egy hetven feletti bácsi. „Nem, sajnos csak fényképezőgépbolt” – ábrándította ki az urat összenevetve a két gyerekkori jóbarát, Váczi Kristóf és Kaposvári Anett.
Az először Rombolt néven futó üzletük 2013-ban új helyre költözött, és új nevet is kapott. „Az tényleg romos volt. Ha ezt a teljesen felújított üzletet is úgy hívjuk, azt senki sem értette volna” – mondja Kristóf, miért folytatták a Kazinczy utcában Café Analóg néven.
A szobányi üzletbe betérve olasz eszpresszó, fényképezőgépek és filmek várják azokat, akik szeretnék kiélni az analóg fotózással kapcsolatos mindenféle mániájukat. „Például volt, aki azzal hívott fel minket: rájött, hogy tud vörösborral és kávéval filmet előhívni.” A tanulni vágyóknak workshopokat kínálnak. Hívták már képzést tartani a Polaroid fényképezőgép-márka munkatársait, és jöttek hozzájuk tanulni norvég egyetemisták is. „Kicsi közösség ez, valahogy mindenki ránk talál” – mondja a közgazdász végzettségű Anett, aki főleg a Café Analóg marketingjét viszi, míg Kristóf a szakmai ügyekért felel. Bázisuk másik fele, a más fotósok által kibérelhető labor a Horánszky utcában van.
Milyen munkahelyre vágynak a magyar munkavállalók? – tette fel a kérdést a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatás tavaly. Idén a felmérés megismétlése rávilágított arra, hogy milyen változásokat okozott a COVID-járvány a munkaerőpiacon.
Noha láttunk már példát földindulásszerű változásokra, a pandémia rendhagyó kihívások elé állította a munkáltatókat. „A 2008-as pénzügyi válságtól eltérően most minden szektor közvetlenül érintett, egy külső faktor következményeként. Ráadásul ezúttal az életkörülményeinket drasztikusan befolyásoló krízisről beszélünk, és ennek kezelése során a cégeknél hangsúlyosabbá vált a humán aspektus” – magyarázza Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója. Felismerve a kollektív érintettséget, a legtöbb vállalat hajlandó volt átírni a hagyományos munkavégzés kereteit, és nagyfokú rugalmassággal teremtették meg az extrém helyzetet figyelembe vevő körülményeket, legyen szó higiénés intézkedésekről vagy home office-ról. A többség elégedett volt azzal, ahogy a cége a vírushelyzetet kezelte, és még a leginkább érintett szegmensekben – mint például a vendéglátásban, vagy a légitársaságoknál – is hoztak olyan döntéseket, amelyeket pozitívan értékeltek a dolgozók. Ez a munkáltatóról alkotott véleményen éppúgy megmutatkozott, mint a munkahelyváltási hajlandóságon: a tavalyinál jóval kevesebben néznének most új állás után.
Továbbra is prioritás a bejelentett munkaviszony, idén azonban érezhetően előtérbe került a munkahely stabilitása és a közvetlen vezető személye. Tavasszal a home office miatt beszűkültek a kapcsolatok, az emberek a közvetlen kollégáikkal és vezetőjükkel álltak a legszorosabb kapcsolatban. Ebben a helyzetben különösen hangsúlyossá vált, miképpen reagál a vezető a megváltozott körülményekre, emellett a cég képviselőjeként ő közvetítette a vállalat hozzáállását és ültette át a gyakorlatba a döntéseket. Nemcsak a vezetővel, hanem a közvetlen munkatársakkal is új minőséget nyert a közös munka: „Teljesen új megoldásokat követelő helyzetbe kényszerültünk. Ez a tapasztalataink szerint fokozta a kooperációt és a türelmet, nőtt a dolgozók elköteleződése, és ez a teljesítményre is pozitív hatást gyakorolt. Mindenki előtt egyértelmű volt, hogy az együttműködés és a kölcsönös bizalom a túlélés kulcsa.”
Mivel a pandémia még nem ért véget, izgalmas kérdés, hogy a jövőben ki fog jó munkáltatónak bizonyulni a jelenlegi döntések alapján. Míg tavasszal a szigorúbb állami intézkedések mögé felsorakozhattak a cégek, most vegyesek a reakciók például az otthoni munkavégzés engedélyezését illetően. Marton Klaudia szerint fontos szempont, hogy a vezetők mennyi online, illetve személyes kontaktussal menedzselik jobban a csapatot, az innovatívabb, fejlesztői feladatokhoz ráadásul az első hullám tapasztalatai alapján fokozottan szükség van az élő kapcsolódás lehetőségére. „Az igazán eredményes, kreatív együttgondolkodáshoz elengedhetetlen bizonyos mértékű személyes inspiráció, míg adminisztratív téren jobban működhet a home office. Nehéz jól dönteni, mindenesetre a cégeknek továbbra is a megértés és a tolerancia jegyében érdemes folytatni a működésüket” – foglalja össze az igazgató.
Barta Pál és felesége, Katalin kortárs festményekkel veszik körül magukat, mert gyönyörködtetik és elgondolkodtatják őket. Fiuk, Barta Péter koncepciókat gyűjt; hogy azok milyen műtárgy formáját öltik, számára másodlagos.
Az egykor valóban így nevezett betegségnek nem csak egy fajtája van, kialakulásában pedig sokszor rossz tapasztalatok játszanak főszerepet. A megfelelő kommunikáció viszont sokat segít!
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell küzdeniük. Semmelweis Ignác az utóbbi csoportba tartozott. Talán nehéz természetű ember volt, de gyorsan ismerte föl az összefüggéseket, és annak ellenére ültette át villámgyorsan a gyakorlatba őket, hogy elemi ellenállásba ütközött. Megelőzte a korát, igazi jelentőségét pedig csak néhány kortársa fedezte fel. Tanulságos, hogyan lett a maga korában ellentmondásosan kezelt orvosból a nyugati medicina egyik legnagyobb alakja.
