Mosószódás húslevesbe áztatott film, vörösborral előhívott kép, száz évnél idősebb fényképezőgép, amit sikerül megjavítani – Váczi Kristóf és Kaposvári Anett fényképezőgépboltjában ez mind előfordul.
„Mi lesz itt, urnatemető?” – nézett be tíz évvel ezelőtt a félkész Akácfa utcai üzletbe cekkerével egy hetven feletti bácsi. „Nem, sajnos csak fényképezőgépbolt” – ábrándította ki az urat összenevetve a két gyerekkori jóbarát, Váczi Kristóf és Kaposvári Anett.
Az először Rombolt néven futó üzletük 2013-ban új helyre költözött, és új nevet is kapott. „Az tényleg romos volt. Ha ezt a teljesen felújított üzletet is úgy hívjuk, azt senki sem értette volna” – mondja Kristóf, miért folytatták a Kazinczy utcában Café Analóg néven.
A szobányi üzletbe betérve olasz eszpresszó, fényképezőgépek és filmek várják azokat, akik szeretnék kiélni az analóg fotózással kapcsolatos mindenféle mániájukat. „Például volt, aki azzal hívott fel minket: rájött, hogy tud vörösborral és kávéval filmet előhívni.” A tanulni vágyóknak workshopokat kínálnak. Hívták már képzést tartani a Polaroid fényképezőgép-márka munkatársait, és jöttek hozzájuk tanulni norvég egyetemisták is. „Kicsi közösség ez, valahogy mindenki ránk talál” – mondja a közgazdász végzettségű Anett, aki főleg a Café Analóg marketingjét viszi, míg Kristóf a szakmai ügyekért felel. Bázisuk másik fele, a más fotósok által kibérelhető labor a Horánszky utcában van.
Ha így állunk hozzá, nagy baj nem lehet. De Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta azt is elárulta, miért tesz jót a pszichénknek, ha kenyeret sütünk,
vagy ha maszkot hordunk.
„Evidenciának tűnik, hogy a járvány befolyásolja a mentális egészségünket – vág bele Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus –, de meglepő módon a praxisomban nem változott emiatt a kliensek összetétele, és a friss kutatási eredmények is azt mutatják, hogy nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítottunk.”
Ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a dohányzás, ami összességében alig fokozódott, ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott. A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, sőt vannak olyan tisztasági kényszerrel küzdő páciensek, akik megkönnyebbültek attól, hogy a járványhelyzetben, amikor mindenki folyton mossa a kezét, végre értelmet nyert a kényszerük, és a külvilág kevésbé stigmatizálja az állapotukat. Ha csak a statisztikákat nézzük, úgy tűnik, az otthoni bántalmazás is alig emelkedett, de ezzel kapcsolatban a pszichológus óvatosságra int, hiszen karanténhelyzetben a külvilág kevésbé veszi észre a bántalmazásra utaló jeleket.
Saját online kérdőívvel is kutatta, hogyan befolyásolta a lelki zavarokkal élők állapotát a járvány
Névjegy Vizin Gabriella 1974-ben született, pszichológusdiplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg. 2011-ben felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, 2013-ban pszichoterapeuta szakvizsgát tett, doktori disszertációját 2018-ban védte meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén egyetemi adjunktus. Klinikai pszichológiát oktat, pszichoterápiákat vezet kognitív viselkedésterápiás és szemléletben, szemléletben és kutatóként is aktív.
Nőtt viszont az emberek szorongásszintje, gyakoribb lett az enyhe depresszió és az alvászavar is, de Gabriella úgy véli, ezek inkább átmeneti problémák, és nem feltétlenül igényelnek azonnali pszichológiai beavatkozást. „A Maslow-piramis alján a fiziológiai szükségletek és a biztonság iránti igény állnak, krízishelyzetben első ezeknek a kielégítése: az emberek elmennek bevásárolni és biztonságban akarják tudni magukat és a családjukat, és csak utána következhet annak vizsgálata, hogy érzelmileg hogyan viszonyulnak az új helyzethez.” De figyelmeztet, hogy ha valakinek komoly alvászavara van, tartósan egyáltalán nem, vagy csak napi néhány órát tud aludni, akkor kérjen segítséget, mert ez súlyosabb problémát jelezhet.
Sokszor elegendő egy támogató beszélgetés, ventilálás erőforrásaink mozgósításához, akinek ennél többre van szüksége, annak beválhatnak az úgynevezett alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások, amik segíthetnek a járványhoz kapcsolódó enyhébb szorongás vagy depresszió leküzdésében. Ezek néhány alkalomból álló, rövidebb beszélgetések a páciens igényeihez igazítva – ha például valaki elveszítette az állását, szüksége lehet problémamegoldási technikák megtanulására.
Egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni.
Ezek a beavatkozások azonban Magyarországon egyelőre csak néhány egészségügyi intézményben érhetők el, és magánúton is csak korlátozottan. Ugyanakkor már az is alacsony intenzitású beavatkozásnak tekinthető, ha elolvasunk egy önsegítő könyvet – a Covidhoz kapcsolódóan egy külön menüpont alatt Gabriella is töltött fel önsegítő anyagokat a honlapjára –, vagy valamilyen terápiás mobilappot használunk. Az appok közt vannak olyanok, amelyek hatékonyságát kutatások is igazolják, ilyen például az ingyenes Woebot. Ez egy csetrobot, ami végigvezeti a felhasználót egy alacsony intenzitású kognitív terápián, de csak angolul érhető el. Gabriella csak egy magyar nyelvű webes alkalmazásról tud, amit depresszió kezelésére fejlesztettek ki. Az iFightDepressionön keresztül a páciens hetente kap feladatokat, de telefonon konzultálhat egy hús-vér pszichológussal is.
Aki úgy érzi, problémája hagyományos terápiás kezelést igényel, annak komolyabb anyagi és időbeli ráfordítással érdemes számolnia: a terapeuták alkalmanként általában 10–20 ezer forintot kérnek. A Gabriella által is alkalmazott kognitív viselkedésterápia mindig időhatáros, és legfeljebb fél évig tart, heti egy alkalommal, de az olyan mély, feltáró módszerek, mint az analitikusan orientált terápia, két-három évig vagy hosszabb ideig is eltarthatnak, heti két vagy akár három alkalommal.
Vizin Gabriella tanácsai
1. A járványhelyzettel járó változásokat legjobban azok viselik, akik reziliensek, rugalmas alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. „Ha reziliens vagyok, megtalálom a helyzetben a jót. Belekezdek egy kellemes, általam kontrollált tevékenységbe, mondjuk minden másnap kenyeret sütök, és ezzel rendszert viszek az életembe, ami hozzájárulhat az elveszített kontrollérzetem visszaszerzéséhez.” 2. A rezilienciát legjobban a társas támogatás segíti, ezért különösen fontos, hogy barátságainkat, kapcsolatainkat fenntartsuk. 3. „Segít, ha kontrolláljuk, amit kontrollálni tudunk. Például mindig ugyanakkor kelünk, és betartunk egy napirendet. Kijelölünk egy munkasarkot, a többi terület pedig a családé vagy más elfoglaltságoké.” Ugyanígy a járványügyi szabályok betartásának is lehet pozitív lélektani hatása, a maszkhordás, a távolságtartás és fertőtlenítés is olyasmi, amivel kontrollérzetünket növelhetjük. 4. Megnehezíthetjük a helyzetünket, ha a katasztrofizálás csapdájába esünk, azaz átengedjük magunkat a szélsőségesen negatív gondolatoknak. Ha azt vesszük észre, hogy folyamatosan azon kesergünk, hogy „ennek sose lesz vége”, vagy gyakran úgy érezzük, hogy „belehalunk”, akkor próbáljuk meggyőzni magunkat, valahogy így: „Az első hullámmal is megküzdöttem, a másodikon is túl leszek valahogy.”
Gabriella a karanténidőszakban áttért az online terápiára, ami az első pár hétben okozott nehézségeket – egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni –, de aztán meglepetésére a legtöbb esetben remekül működött. „Emlőrákkal megküzdött nőknek tartok egy csoportot online, és számomra is döbbenet, hogy zseniálisan működik. Nem hittem, de a csoportdinamika ugyanúgy megjelenik az online térben is.”
A kognitív viselkedésterápia pszichoterápiás módszer, amelynek során a terapeuta a pácienssel együttműködve igyekszik feltérképezni az érzelmi tünetek hátterében található negatív gondolatokat és azok eredetét. Különböző terápiás technikák révén a negatív gondolatok reálissá alakítása a fő cél, ami hozzájárul az érzelmi és viselkedési tünetek mérséklődéséhez, az életminőség javulásához.
Néhány szülő fogta magát, kitanulta a szakácskodást, és beállt az iskolai konyhába, hogy gyerekeik jót ehessenek a menzán. A solymári Sólyomfészek Szociális Szövetkezet tagjai ma már több iskolának és óvodának is főznek – többségükben waldorfosoknak –, de a krumplit még mindig kézzel pucolják, és juszt sem adnak felvágottat uzsonnára.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell küzdeniük. Semmelweis Ignác az utóbbi csoportba tartozott. Talán nehéz természetű ember volt, de gyorsan ismerte föl az összefüggéseket, és annak ellenére ültette át villámgyorsan a gyakorlatba őket, hogy elemi ellenállásba ütközött. Megelőzte a korát, igazi jelentőségét pedig csak néhány kortársa fedezte fel. Tanulságos, hogyan lett a maga korában ellentmondásosan kezelt orvosból a nyugati medicina egyik legnagyobb alakja.
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
