M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és ahogy kell, a következő magas labdát is lecsapja, amikor felvetem, hogy nem lesz nagyon szerethető ezzel a kijelentéssel. Egy vezetőnek ez nem is feladata, mondja. A hét évvel ezelőtt az első Forbes címlapján is bemutatott Wizz Air elég jól van, egy vegetáló piac mellett is több mint egy évre elég tőkéje van, miközben versenytársainak egy része kihullhat mellőlük a válság alatt.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is, mert a korona itt van, valóságos és veszélyes, de nem kell, hogy kitöltse az életünket reggeltől estig, ahogy nem forgatja fel az üzleti világot sem mindenestül. Minden üzletre hat (igen, van amire végzetesen), de jó tudatosítani magunkban, hogy mi az, ami továbbra is a megszokott, normális kerékvágásban halad. Ezzel együtt döntöttünk úgy, hogy két, szakmájában csúcsra ért véleményvezért ültetünk le egy asztalhoz beszélgetni a vírusválságról.
Milyen munkahelyre vágynak a magyar munkavállalók? – tette fel a kérdést a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatás tavaly. Idén a felmérés megismétlése rávilágított arra, hogy milyen változásokat okozott a COVID-járvány a munkaerőpiacon.
Noha láttunk már példát földindulásszerű változásokra, a pandémia rendhagyó kihívások elé állította a munkáltatókat. „A 2008-as pénzügyi válságtól eltérően most minden szektor közvetlenül érintett, egy külső faktor következményeként. Ráadásul ezúttal az életkörülményeinket drasztikusan befolyásoló krízisről beszélünk, és ennek kezelése során a cégeknél hangsúlyosabbá vált a humán aspektus” – magyarázza Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója. Felismerve a kollektív érintettséget, a legtöbb vállalat hajlandó volt átírni a hagyományos munkavégzés kereteit, és nagyfokú rugalmassággal teremtették meg az extrém helyzetet figyelembe vevő körülményeket, legyen szó higiénés intézkedésekről vagy home office-ról. A többség elégedett volt azzal, ahogy a cége a vírushelyzetet kezelte, és még a leginkább érintett szegmensekben – mint például a vendéglátásban, vagy a légitársaságoknál – is hoztak olyan döntéseket, amelyeket pozitívan értékeltek a dolgozók. Ez a munkáltatóról alkotott véleményen éppúgy megmutatkozott, mint a munkahelyváltási hajlandóságon: a tavalyinál jóval kevesebben néznének most új állás után.
Továbbra is prioritás a bejelentett munkaviszony, idén azonban érezhetően előtérbe került a munkahely stabilitása és a közvetlen vezető személye. Tavasszal a home office miatt beszűkültek a kapcsolatok, az emberek a közvetlen kollégáikkal és vezetőjükkel álltak a legszorosabb kapcsolatban. Ebben a helyzetben különösen hangsúlyossá vált, miképpen reagál a vezető a megváltozott körülményekre, emellett a cég képviselőjeként ő közvetítette a vállalat hozzáállását és ültette át a gyakorlatba a döntéseket. Nemcsak a vezetővel, hanem a közvetlen munkatársakkal is új minőséget nyert a közös munka: „Teljesen új megoldásokat követelő helyzetbe kényszerültünk. Ez a tapasztalataink szerint fokozta a kooperációt és a türelmet, nőtt a dolgozók elköteleződése, és ez a teljesítményre is pozitív hatást gyakorolt. Mindenki előtt egyértelmű volt, hogy az együttműködés és a kölcsönös bizalom a túlélés kulcsa.”
Mivel a pandémia még nem ért véget, izgalmas kérdés, hogy a jövőben ki fog jó munkáltatónak bizonyulni a jelenlegi döntések alapján. Míg tavasszal a szigorúbb állami intézkedések mögé felsorakozhattak a cégek, most vegyesek a reakciók például az otthoni munkavégzés engedélyezését illetően. Marton Klaudia szerint fontos szempont, hogy a vezetők mennyi online, illetve személyes kontaktussal menedzselik jobban a csapatot, az innovatívabb, fejlesztői feladatokhoz ráadásul az első hullám tapasztalatai alapján fokozottan szükség van az élő kapcsolódás lehetőségére. „Az igazán eredményes, kreatív együttgondolkodáshoz elengedhetetlen bizonyos mértékű személyes inspiráció, míg adminisztratív téren jobban működhet a home office. Nehéz jól dönteni, mindenesetre a cégeknek továbbra is a megértés és a tolerancia jegyében érdemes folytatni a működésüket” – foglalja össze az igazgató.
A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
Bevallása szerint ruhatárában több az esetlegesség, mint a tudatosság, de legalább már kiemeli korábban hátránynak gondolt hosszú lábait, telt ajkait és kósza fürtjeit. Kemény Zsófi ezt a profiktól tanulta.
A hangzatos employer branding kifejezést könnyelműség volna corporate bullshitként azonosítani, kiváltképp mert nem is egy programot vagy projektet, hanem komplett gondolkodásmódot, üzleti stratégiát jelöl. És nem elég hozzá egy babzsákfotel.
A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
