Egészséges menzák

A hatályos közétkeztetési rendelet úgy született meg, hogy a szülők az ombudsmannál reklamáltak az iskolai menzák minősége miatt. Erre válaszul eleinte afféle ajánlások jelentek meg, például a só-, a cukor-, a szénhidrát- vagy a húsfogyasztásra vonatkozó korlátok az OÉTI honlapján, aztán az intézmények, a szülők és a szolgáltatók hozzászólásai alapján 2014-ben rendelet lett az ajánlásgyűjteményből.

Libaraguleves
nettó alapanyagár*:
139 forint
energia:
225,6 kcal
Libapásztor-tarhonya (sertéskolbásszal)
nettó alapanyagár*:
172 forint
energia:
407,8 kcal
Lúdláb krém
nettó alapanyagár*:
119 forint
energia:
124,0 kcal


A korcsoportokra lebontott nyersanyagnormák és a megengedett sóbevitel, a kalóriakorlátok és az adagolási előírások mellett a rendelet megszabja például azt, hogy tíz naponként legalább egyszer halat kell adni a gyerekeknek, tésztát maximum kétszer lehet, krumplit ötször, míg lekvárt, mogyorókrémet vagy csokikrémet legfeljebb kéthetente egyszer. Tilos margarint használni „kenőzsiradékként”, húst viszont két hét alatt legalább hat ebédnek tartalmaznia kell, állati eredetű fehérjét pedig mindennap. Ám a virs­li minimális hústartalmára már nincs szabály.


Hiába az ő kérésükre született, a napi több ezer adagot főző közétkeztető cégek és a szülők jelentős része évekig berzenkedett a menzareform ellen: megeszik-e a gyerekek a kevésbé sós ebédet és cukor nélkül a zöldborsófőzeléket? Eközben aligha teljesül az az elvárás, hogy 2020 végéig az ökológiai termelésből származó alapanyagoknak 30 százalékot képviseljenek a menzaételekben.