Lehet-e egy iskolai menzán egyszerre finom és egészséges is az ebéd? Avagy még mindig kötelező kellék a rántásízű..
A hatályos közétkeztetési rendelet úgy született meg, hogy a szülők az ombudsmannál reklamáltak az iskolai menzák minősége miatt. Erre válaszul eleinte afféle ajánlások jelentek meg, például a só-, a cukor-, a szénhidrát- vagy a húsfogyasztásra vonatkozó korlátok az OÉTI honlapján, aztán az intézmények, a szülők és a szolgáltatók hozzászólásai alapján 2014-ben rendelet lett az ajánlásgyűjteményből.
A korcsoportokra lebontott nyersanyagnormák és a megengedett sóbevitel, a kalóriakorlátok és az adagolási előírások mellett a rendelet megszabja például azt, hogy tíz naponként legalább egyszer halat kell adni a gyerekeknek, tésztát maximum kétszer lehet, krumplit ötször, míg lekvárt, mogyorókrémet vagy csokikrémet legfeljebb kéthetente egyszer. Tilos margarint használni „kenőzsiradékként”, húst viszont két hét alatt legalább hat ebédnek tartalmaznia kell, állati eredetű fehérjét pedig mindennap. Ám a virsli minimális hústartalmára már nincs szabály.
Hiába az ő kérésükre született, a napi több ezer adagot főző közétkeztető cégek és a szülők jelentős része évekig berzenkedett a menzareform ellen: megeszik-e a gyerekek a kevésbé sós ebédet és cukor nélkül a zöldborsófőzeléket? Eközben aligha teljesül az az elvárás, hogy 2020 végéig az ökológiai termelésből származó alapanyagoknak 30 százalékot képviseljenek a menzaételekben.
A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
„Ő egy klasszikus francia humanista gondolkodó. Nála sokkal nagyobb hangsúlyt képvisel a »hogyan«, mint a »miért«. Ez a típusú gondolkozás nagyon aktívan átjárja a cég életét. Jean-Noël Thorel 73 éves és jelenleg is tagja a boardnak, részt vesz a termékek fejlesztésében, megalkotásában és tesztelésében” – meséli Márkus Ádám, a NAOS magyarországi vezetője. Az elmúlt 20 évben intenzív terjeszkedés jellemző a NAOS-ra. Jelen pillanatban a világ több mint 110 országában van jelen a cég, 47 leányvállalattal rendelkezik, a hazai kereskedelemben 2000 óta található meg a Bioderma termékcsaláddal – kezdetben még csak nagykereskedéseken keresztül - , 2003-tól már önálló leányvállalattal, a NAOS Magyarországgal is. Idén nyáron bevezették az Institut Esthederm márkát is. „Annak ellenére, hogy rövid idő alatt ekkorát nőttünk, az emberközpontúságból nem veszítettünk semmit. 2015 januárja óta vezetem a céget és nagyon büszke vagyok a tapasztalt vezetőinkre és az elkötelezett kollegáinkra. Egy mini családként irányítjuk ezt a hajót, ami nagyon jó érzés. Nagy értékünk a fenntarthatóság, ami a folyamatokra is igaz: jó példa erre, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a beszállítóinkkal, akikkel valódi partnerség jön létre, őszinte párbeszéddel. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját fejlődésünkkel magunkkal tudunk húzni helyi vállalkozásokat is.”
A fenntarthatóság mellett az önállóságot tartja fontos értéknek a cégvezető. Tapasztalatai szerint ilyen környezetben az alkotó típusú emberek sem ijednek meg a felelősségtől. „Ez azért érdekes, mert transznacionális cégként azt feltételeznénk, hogy a francia központ döntéseit hajtja végre a szervezet. A NAOS-nál ehhez képest a »top to down« approach helyett a helyi kezdeményezések és ötletek kellő teret és megvalósulást kaphatnak. Ez a NAOS magyarországi dolgozói számára is hozzáadott értéket jelent” – mondja.
Bioderma a bőr szolgálatában
Az ökobiológia fogalma átjárja a NAOS cégcsoportot és az összes márkát. „Nemrég volt szerencsém megnézni David Attenborough filmjét. Gyakorlatilag a bolygónk jövője kapcsán lényeges, hogy mindenki a saját területén próbáljon meg ökoszisztémában gondolkodni. Örömmel látom, hogy ezt nagyon sok cég elkezdte alkalmazni. Mi úgy tekintünk a bőrre, mint egy folyamatosan fejlődő ökoszisztémára, ami egyfolytában kölcsönhatásban van a környezetével és próbáljuk a természet adta erőforrásait kihasználni” – magyarázza a cégvezető, aki figyelmeztet, hogy a bőr a legnagyobb szervünk és egyben a legsérülékenyebb is. „A természet adta lehetőségeket szeretnénk megfelelően kiaknázni és a bőr természetes mechanizmusait a lehető legnagyobb mértékben megóvni. Azzal a szemlélettel ellentétben, hogy a lehető legtöbb hatóanyagot tegyük a termékekbe, nem szeretnénk a hatóanyagok felhalmozásával túlápolni a bőrt, mert azt gondoljuk, hogy ez nem segíti az alkalmazkodást a természetes környezetéhez.”
A Bioderma nevéhez több szabadalom is kötődik, amelyek közül az egyik legismertebb az idén 25 éves micellás víz, de ezen kívül is több tucat szabadalom kapcsolódik a Bioderma termékeihez. A micella kategóriát a vállalat alkotta meg, de a Bioderma ennél sokkal több. A cég jó pár tudományintézettel dolgozik szoros együttműködésben, saját laboratóriummal rendelkezik, a hatóanyag-beszállítók minőségét folyamatosan monitorozzák és Magyarországon is folytatnak kutatásokat, hiszen a vállalkozás alapvetően az orvosoktól indult. „A legelső termékünket, a Bioderma Nodé sampont Jean-Noël Thorel az orvosokhoz vitte bemutatóba és rajtuk keresztül jutott el a patikákba. Meglepő, de 1995-ig nem is volt kint a polcokon, hanem úgy árusították, mint egy receptköteles terméket. A tudományos háttér fontos a cégünk életében, kapcsolatban állunk a bőrgyógyászokkal, a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal. Rendelkezünk olyan online felületekkel, ahol a szakemberek megoszthatják egymással és velünk a saját tapasztalataikat” – tudjuk meg.
Ez a tapasztalatcsere azért kap nagy hangsúlyt, mert a Bioderma termékek döntő részt bőrproblémákat hivatottok gyógyítani. „Az egészségügyben világaszerte nagy kérdés az úgynevezett compliance, azaz, hogy az emberek mennyire tartják be a javasolt gyógyszeres terápiát. Az orvos elmondja, hogyan kell szedni a gyógyszert, de ha ez nem a rendeltetésnek megfelelően történik, akkor veszélybe kerül a terápia sikere. Ugyanez előfordul a bőrgyógyászati problémáknál is, például az acne kezelésében alkalmazott gyógyszeres terápiák komoly mellékhatásokkal rendelkeznek. Ilyenkor nem szabad, hogy a beteg abbahagyja a kezelést, hanem kezelni kell a mellékhatást. Itt jöhet megoldásként a Bioderma Sébium termékcsaládja, amely sikerrel orvosolja a terápia során felmerülő mellékhatásokat. A beteg végigcsinálja a kezelést és meggyógyul a bőre, a közfinanszírozott gyógyszer is megfelelően kerül felhasználásra és elégedett lehet az orvos és a gyógyszerész is.”
Institut Esthederm a természetes bőröregedés megelőzésére
A NAOS második hazánkban is megtalálható márkája júliusban debütált, de majdnem egyidős a Biodermával. Az Institut Esthederm az esztétikára összpontosít és filozófiája, hogy lehetőséget ad a bőrnek a természetesen szép öregedésre. A régióban hazánkban vezették be utoljára, a járványhelyzet miatt nem éppen ideális időpontban. Az intézet ikonikus szabadalma a sejtvíz, ami leképezi, hogy milyen összetevőkből áll a sejtek között található folyadék, így beindítva a természetes folyamatokat a fiatalos bőr megőrzéséhez.
2021 sok kihívást tartogathat, de a cég pozitív hozzáállással várja, mert az előállított termékek értéket képviselnek mind a vásárlók, mind az üzleti partnereik számára. „Szeretnénk tovább építkezni, bár sok a bizonytalan faktor. Olyan kort élünk, amikor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, de szerencsére a cégünk jó eredményeket produkál 2020-ban is. Szerintem, ami ránk vár, az egy nagyon felgyorsult digitális transzformáció, és rengeteg befektetést csoportosítottunk át erre az átalakításra. Fontos, hogy jól tudjunk alkalmazkodni a helyzetekhez. Most nincs itt a maximalizmus ideje, hanem »elég jónak« kell lenni, és azt gondolom, hogy a csapatunk több, mint elég jó, úgyhogy várhatóan jövőre is olyan jelentős ütemben fejlődik a Bioderma és az Institut Esthederm, mint eddig” – tekint a jövőbe Márkus Ádám.
