Milyen munkahelyre vágynak a magyar munkavállalók? – tette fel a kérdést a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatás tavaly. Idén a felmérés megismétlése rávilágított arra, hogy milyen változásokat okozott a COVID-járvány a munkaerőpiacon.
Noha láttunk már példát földindulásszerű változásokra, a pandémia rendhagyó kihívások elé állította a munkáltatókat. „A 2008-as pénzügyi válságtól eltérően most minden szektor közvetlenül érintett, egy külső faktor következményeként. Ráadásul ezúttal az életkörülményeinket drasztikusan befolyásoló krízisről beszélünk, és ennek kezelése során a cégeknél hangsúlyosabbá vált a humán aspektus” – magyarázza Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója. Felismerve a kollektív érintettséget, a legtöbb vállalat hajlandó volt átírni a hagyományos munkavégzés kereteit, és nagyfokú rugalmassággal teremtették meg az extrém helyzetet figyelembe vevő körülményeket, legyen szó higiénés intézkedésekről vagy home office-ról. A többség elégedett volt azzal, ahogy a cége a vírushelyzetet kezelte, és még a leginkább érintett szegmensekben – mint például a vendéglátásban, vagy a légitársaságoknál – is hoztak olyan döntéseket, amelyeket pozitívan értékeltek a dolgozók. Ez a munkáltatóról alkotott véleményen éppúgy megmutatkozott, mint a munkahelyváltási hajlandóságon: a tavalyinál jóval kevesebben néznének most új állás után.
Továbbra is prioritás a bejelentett munkaviszony, idén azonban érezhetően előtérbe került a munkahely stabilitása és a közvetlen vezető személye. Tavasszal a home office miatt beszűkültek a kapcsolatok, az emberek a közvetlen kollégáikkal és vezetőjükkel álltak a legszorosabb kapcsolatban. Ebben a helyzetben különösen hangsúlyossá vált, miképpen reagál a vezető a megváltozott körülményekre, emellett a cég képviselőjeként ő közvetítette a vállalat hozzáállását és ültette át a gyakorlatba a döntéseket. Nemcsak a vezetővel, hanem a közvetlen munkatársakkal is új minőséget nyert a közös munka: „Teljesen új megoldásokat követelő helyzetbe kényszerültünk. Ez a tapasztalataink szerint fokozta a kooperációt és a türelmet, nőtt a dolgozók elköteleződése, és ez a teljesítményre is pozitív hatást gyakorolt. Mindenki előtt egyértelmű volt, hogy az együttműködés és a kölcsönös bizalom a túlélés kulcsa.”
Mivel a pandémia még nem ért véget, izgalmas kérdés, hogy a jövőben ki fog jó munkáltatónak bizonyulni a jelenlegi döntések alapján. Míg tavasszal a szigorúbb állami intézkedések mögé felsorakozhattak a cégek, most vegyesek a reakciók például az otthoni munkavégzés engedélyezését illetően. Marton Klaudia szerint fontos szempont, hogy a vezetők mennyi online, illetve személyes kontaktussal menedzselik jobban a csapatot, az innovatívabb, fejlesztői feladatokhoz ráadásul az első hullám tapasztalatai alapján fokozottan szükség van az élő kapcsolódás lehetőségére. „Az igazán eredményes, kreatív együttgondolkodáshoz elengedhetetlen bizonyos mértékű személyes inspiráció, míg adminisztratív téren jobban működhet a home office. Nehéz jól dönteni, mindenesetre a cégeknek továbbra is a megértés és a tolerancia jegyében érdemes folytatni a működésüket” – foglalja össze az igazgató.
A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
„Ő egy klasszikus francia humanista gondolkodó. Nála sokkal nagyobb hangsúlyt képvisel a »hogyan«, mint a »miért«. Ez a típusú gondolkozás nagyon aktívan átjárja a cég életét. Jean-Noël Thorel 73 éves és jelenleg is tagja a boardnak, részt vesz a termékek fejlesztésében, megalkotásában és tesztelésében” – meséli Márkus Ádám, a NAOS magyarországi vezetője. Az elmúlt 20 évben intenzív terjeszkedés jellemző a NAOS-ra. Jelen pillanatban a világ több mint 110 országában van jelen a cég, 47 leányvállalattal rendelkezik, a hazai kereskedelemben 2000 óta található meg a Bioderma termékcsaláddal – kezdetben még csak nagykereskedéseken keresztül – , 2003-tól már önálló leányvállalattal, a NAOS Magyarországgal is. Idén nyáron bevezették az Institut Esthederm márkát is. „Annak ellenére, hogy rövid idő alatt ekkorát nőttünk, az emberközpontúságból nem veszítettünk semmit. 2015 januárja óta vezetem a céget és nagyon büszke vagyok a tapasztalt vezetőinkre és az elkötelezett kollegáinkra. Egy mini családként irányítjuk ezt a hajót, ami nagyon jó érzés. Nagy értékünk a fenntarthatóság, ami a folyamatokra is igaz: jó példa erre, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a beszállítóinkkal, akikkel valódi partnerség jön létre, őszinte párbeszéddel. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját fejlődésünkkel magunkkal tudunk húzni helyi vállalkozásokat is.”
A fenntarthatóság mellett az önállóságot tartja fontos értéknek a cégvezető. Tapasztalatai szerint ilyen környezetben az alkotó típusú emberek sem ijednek meg a felelősségtől. „Ez azért érdekes, mert transznacionális cégként azt feltételeznénk, hogy a francia központ döntéseit hajtja végre a szervezet. A NAOS-nál ehhez képest a »top to down« approach helyett a helyi kezdeményezések és ötletek kellő teret és megvalósulást kaphatnak. Ez a NAOS magyarországi dolgozói számára is hozzáadott értéket jelent” – mondja.
Bioderma a bőr szolgálatában
Az ökobiológia fogalma átjárja a NAOS cégcsoportot és az összes márkát. „Nemrég volt szerencsém megnézni David Attenborough filmjét. Gyakorlatilag a bolygónk jövője kapcsán lényeges, hogy mindenki a saját területén próbáljon meg ökoszisztémában gondolkodni. Örömmel látom, hogy ezt nagyon sok cég elkezdte alkalmazni. Mi úgy tekintünk a bőrre, mint egy folyamatosan fejlődő ökoszisztémára, ami egyfolytában kölcsönhatásban van a környezetével és próbáljuk a természet adta erőforrásait kihasználni” – magyarázza a cégvezető, aki figyelmeztet, hogy a bőr a legnagyobb szervünk és egyben a legsérülékenyebb is. „A természet adta lehetőségeket szeretnénk megfelelően kiaknázni és a bőr természetes mechanizmusait a lehető legnagyobb mértékben megóvni. Azzal a szemlélettel ellentétben, hogy a lehető legtöbb hatóanyagot tegyük a termékekbe, nem szeretnénk a hatóanyagok felhalmozásával túlápolni a bőrt, mert azt gondoljuk, hogy ez nem segíti az alkalmazkodást a természetes környezetéhez.”
A Bioderma nevéhez több szabadalom is kötődik, amelyek közül az egyik legismertebb az idén 25 éves micellás víz, de ezen kívül is több tucat szabadalom kapcsolódik a Bioderma termékeihez. A micella kategóriát a vállalat alkotta meg, de a Bioderma ennél sokkal több. A cég jó pár tudományintézettel dolgozik szoros együttműködésben, saját laboratóriummal rendelkezik, a hatóanyag-beszállítók minőségét folyamatosan monitorozzák és Magyarországon is folytatnak kutatásokat, hiszen a vállalkozás alapvetően az orvosoktól indult. „A legelső termékünket, a Bioderma Nodé sampont Jean-Noël Thorel az orvosokhoz vitte bemutatóba és rajtuk keresztül jutott el a patikákba. Meglepő, de 1995-ig nem is volt kint a polcokon, hanem úgy árusították, mint egy receptköteles terméket. A tudományos háttér fontos a cégünk életében, kapcsolatban állunk a bőrgyógyászokkal, a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal. Rendelkezünk olyan online felületekkel, ahol a szakemberek megoszthatják egymással és velünk a saját tapasztalataikat” – tudjuk meg.
Ez a tapasztalatcsere azért kap nagy hangsúlyt, mert a Bioderma termékek döntő részt bőrproblémákat hivatottok gyógyítani. „Az egészségügyben világaszerte nagy kérdés az úgynevezett compliance, azaz, hogy az emberek mennyire tartják be a javasolt gyógyszeres terápiát. Az orvos elmondja, hogyan kell szedni a gyógyszert, de ha ez nem a rendeltetésnek megfelelően történik, akkor veszélybe kerül a terápia sikere. Ugyanez előfordul a bőrgyógyászati problémáknál is, például az acne kezelésében alkalmazott gyógyszeres terápiák komoly mellékhatásokkal rendelkeznek. Ilyenkor nem szabad, hogy a beteg abbahagyja a kezelést, hanem kezelni kell a mellékhatást. Itt jöhet megoldásként a Bioderma Sébium termékcsaládja, amely sikerrel orvosolja a terápia során felmerülő mellékhatásokat. A beteg végigcsinálja a kezelést és meggyógyul a bőre, a közfinanszírozott gyógyszer is megfelelően kerül felhasználásra és elégedett lehet az orvos és a gyógyszerész is.”
Institut Esthederm a természetes bőröregedés megelőzésére
A NAOS második hazánkban is megtalálható márkája júliusban debütált, de majdnem egyidős a Biodermával. Az Institut Esthederm az esztétikára összpontosít és filozófiája, hogy lehetőséget ad a bőrnek a természetesen szép öregedésre. A régióban hazánkban vezették be utoljára, a járványhelyzet miatt nem éppen ideális időpontban. Az intézet ikonikus szabadalma a sejtvíz, ami leképezi, hogy milyen összetevőkből áll a sejtek között található folyadék, így beindítva a természetes folyamatokat a fiatalos bőr megőrzéséhez.
2021 sok kihívást tartogathat, de a cég pozitív hozzáállással várja, mert az előállított termékek értéket képviselnek mind a vásárlók, mind az üzleti partnereik számára. „Szeretnénk tovább építkezni, bár sok a bizonytalan faktor. Olyan kort élünk, amikor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, de szerencsére a cégünk jó eredményeket produkál 2020-ban is. Szerintem, ami ránk vár, az egy nagyon felgyorsult digitális transzformáció, és rengeteg befektetést csoportosítottunk át erre az átalakításra. Fontos, hogy jól tudjunk alkalmazkodni a helyzetekhez. Most nincs itt a maximalizmus ideje, hanem »elég jónak« kell lenni, és azt gondolom, hogy a csapatunk több, mint elég jó, úgyhogy várhatóan jövőre is olyan jelentős ütemben fejlődik a Bioderma és az Institut Esthederm, mint eddig” – tekint a jövőbe Márkus Ádám.
A hangzatos employer branding kifejezést könnyelműség volna corporate bullshitként azonosítani, kiváltképp mert nem is egy programot vagy projektet, hanem komplett gondolkodásmódot, üzleti stratégiát jelöl. És nem elég hozzá egy babzsákfotel.
Először hangoskönyveket akartak digitalizálni, majd rájöttek, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazásokban van az igazi potenciál. Horváth Dorka és párja, Karányi Dániel végül egy interaktív mesekönyveket tömörítő alkalmazással, a Bookr Kidsszel futott be. Öt év alatt több mint 700 digitális könyvet készítettek, méghozzá nem csak a magyar gyerekeknek. Közben nagyot buktak egy vacak kínai tablettel, de angolnyelv-tanulást segítő programjukat, a Bookr Classt tankönyvvé nyilvánították. Vagyis a mesekönyvstartupból edtech cég lett, és éppen az amerikai piac meghódítására készül.
Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell küzdeniük. Semmelweis Ignác az utóbbi csoportba tartozott. Talán nehéz természetű ember volt, de gyorsan ismerte föl az összefüggéseket, és annak ellenére ültette át villámgyorsan a gyakorlatba őket, hogy elemi ellenállásba ütközött. Megelőzte a korát, igazi jelentőségét pedig csak néhány kortársa fedezte fel. Tanulságos, hogyan lett a maga korában ellentmondásosan kezelt orvosból a nyugati medicina egyik legnagyobb alakja.
Fazekas Gábor meditációoktató, a Magyar Mindfulness Egyesület elnöke szerint a meditálás öt–tíz százalékkal javíthatja az általános hangulatot. Még akkor is, ha a kezdők most kénytelenek online megtanulni.
