A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
„Ő egy klasszikus francia humanista gondolkodó. Nála sokkal nagyobb hangsúlyt képvisel a »hogyan«, mint a »miért«. Ez a típusú gondolkozás nagyon aktívan átjárja a cég életét. Jean-Noël Thorel 73 éves és jelenleg is tagja a boardnak, részt vesz a termékek fejlesztésében, megalkotásában és tesztelésében” – meséli Márkus Ádám, a NAOS magyarországi vezetője. Az elmúlt 20 évben intenzív terjeszkedés jellemző a NAOS-ra. Jelen pillanatban a világ több mint 110 országában van jelen a cég, 47 leányvállalattal rendelkezik, a hazai kereskedelemben 2000 óta található meg a Bioderma termékcsaláddal – kezdetben még csak nagykereskedéseken keresztül – , 2003-tól már önálló leányvállalattal, a NAOS Magyarországgal is. Idén nyáron bevezették az Institut Esthederm márkát is. „Annak ellenére, hogy rövid idő alatt ekkorát nőttünk, az emberközpontúságból nem veszítettünk semmit. 2015 januárja óta vezetem a céget és nagyon büszke vagyok a tapasztalt vezetőinkre és az elkötelezett kollegáinkra. Egy mini családként irányítjuk ezt a hajót, ami nagyon jó érzés. Nagy értékünk a fenntarthatóság, ami a folyamatokra is igaz: jó példa erre, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a beszállítóinkkal, akikkel valódi partnerség jön létre, őszinte párbeszéddel. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját fejlődésünkkel magunkkal tudunk húzni helyi vállalkozásokat is.”
A fenntarthatóság mellett az önállóságot tartja fontos értéknek a cégvezető. Tapasztalatai szerint ilyen környezetben az alkotó típusú emberek sem ijednek meg a felelősségtől. „Ez azért érdekes, mert transznacionális cégként azt feltételeznénk, hogy a francia központ döntéseit hajtja végre a szervezet. A NAOS-nál ehhez képest a »top to down« approach helyett a helyi kezdeményezések és ötletek kellő teret és megvalósulást kaphatnak. Ez a NAOS magyarországi dolgozói számára is hozzáadott értéket jelent” – mondja.
Ha így állunk hozzá, nagy baj nem lehet. De Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta azt is elárulta, miért tesz jót a pszichénknek, ha kenyeret sütünk,
vagy ha maszkot hordunk.
„Evidenciának tűnik, hogy a járvány befolyásolja a mentális egészségünket – vág bele Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus –, de meglepő módon a praxisomban nem változott emiatt a kliensek összetétele, és a friss kutatási eredmények is azt mutatják, hogy nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítottunk.”
Ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a dohányzás, ami összességében alig fokozódott, ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott. A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, sőt vannak olyan tisztasági kényszerrel küzdő páciensek, akik megkönnyebbültek attól, hogy a járványhelyzetben, amikor mindenki folyton mossa a kezét, végre értelmet nyert a kényszerük, és a külvilág kevésbé stigmatizálja az állapotukat. Ha csak a statisztikákat nézzük, úgy tűnik, az otthoni bántalmazás is alig emelkedett, de ezzel kapcsolatban a pszichológus óvatosságra int, hiszen karanténhelyzetben a külvilág kevésbé veszi észre a bántalmazásra utaló jeleket.
Saját online kérdőívvel is kutatta, hogyan befolyásolta a lelki zavarokkal élők állapotát a járvány
Névjegy Vizin Gabriella 1974-ben született, pszichológusdiplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg. 2011-ben felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, 2013-ban pszichoterapeuta szakvizsgát tett, doktori disszertációját 2018-ban védte meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén egyetemi adjunktus. Klinikai pszichológiát oktat, pszichoterápiákat vezet kognitív viselkedésterápiás és szemléletben, szemléletben és kutatóként is aktív.
Nőtt viszont az emberek szorongásszintje, gyakoribb lett az enyhe depresszió és az alvászavar is, de Gabriella úgy véli, ezek inkább átmeneti problémák, és nem feltétlenül igényelnek azonnali pszichológiai beavatkozást. „A Maslow-piramis alján a fiziológiai szükségletek és a biztonság iránti igény állnak, krízishelyzetben első ezeknek a kielégítése: az emberek elmennek bevásárolni és biztonságban akarják tudni magukat és a családjukat, és csak utána következhet annak vizsgálata, hogy érzelmileg hogyan viszonyulnak az új helyzethez.” De figyelmeztet, hogy ha valakinek komoly alvászavara van, tartósan egyáltalán nem, vagy csak napi néhány órát tud aludni, akkor kérjen segítséget, mert ez súlyosabb problémát jelezhet.
Sokszor elegendő egy támogató beszélgetés, ventilálás erőforrásaink mozgósításához, akinek ennél többre van szüksége, annak beválhatnak az úgynevezett alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások, amik segíthetnek a járványhoz kapcsolódó enyhébb szorongás vagy depresszió leküzdésében. Ezek néhány alkalomból álló, rövidebb beszélgetések a páciens igényeihez igazítva – ha például valaki elveszítette az állását, szüksége lehet problémamegoldási technikák megtanulására.
Egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni.
Ezek a beavatkozások azonban Magyarországon egyelőre csak néhány egészségügyi intézményben érhetők el, és magánúton is csak korlátozottan. Ugyanakkor már az is alacsony intenzitású beavatkozásnak tekinthető, ha elolvasunk egy önsegítő könyvet – a Covidhoz kapcsolódóan egy külön menüpont alatt Gabriella is töltött fel önsegítő anyagokat a honlapjára –, vagy valamilyen terápiás mobilappot használunk. Az appok közt vannak olyanok, amelyek hatékonyságát kutatások is igazolják, ilyen például az ingyenes Woebot. Ez egy csetrobot, ami végigvezeti a felhasználót egy alacsony intenzitású kognitív terápián, de csak angolul érhető el. Gabriella csak egy magyar nyelvű webes alkalmazásról tud, amit depresszió kezelésére fejlesztettek ki. Az iFightDepressionön keresztül a páciens hetente kap feladatokat, de telefonon konzultálhat egy hús-vér pszichológussal is.
Aki úgy érzi, problémája hagyományos terápiás kezelést igényel, annak komolyabb anyagi és időbeli ráfordítással érdemes számolnia: a terapeuták alkalmanként általában 10–20 ezer forintot kérnek. A Gabriella által is alkalmazott kognitív viselkedésterápia mindig időhatáros, és legfeljebb fél évig tart, heti egy alkalommal, de az olyan mély, feltáró módszerek, mint az analitikusan orientált terápia, két-három évig vagy hosszabb ideig is eltarthatnak, heti két vagy akár három alkalommal.
Vizin Gabriella tanácsai
1. A járványhelyzettel járó változásokat legjobban azok viselik, akik reziliensek, rugalmas alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. „Ha reziliens vagyok, megtalálom a helyzetben a jót. Belekezdek egy kellemes, általam kontrollált tevékenységbe, mondjuk minden másnap kenyeret sütök, és ezzel rendszert viszek az életembe, ami hozzájárulhat az elveszített kontrollérzetem visszaszerzéséhez.” 2. A rezilienciát legjobban a társas támogatás segíti, ezért különösen fontos, hogy barátságainkat, kapcsolatainkat fenntartsuk. 3. „Segít, ha kontrolláljuk, amit kontrollálni tudunk. Például mindig ugyanakkor kelünk, és betartunk egy napirendet. Kijelölünk egy munkasarkot, a többi terület pedig a családé vagy más elfoglaltságoké.” Ugyanígy a járványügyi szabályok betartásának is lehet pozitív lélektani hatása, a maszkhordás, a távolságtartás és fertőtlenítés is olyasmi, amivel kontrollérzetünket növelhetjük. 4. Megnehezíthetjük a helyzetünket, ha a katasztrofizálás csapdájába esünk, azaz átengedjük magunkat a szélsőségesen negatív gondolatoknak. Ha azt vesszük észre, hogy folyamatosan azon kesergünk, hogy „ennek sose lesz vége”, vagy gyakran úgy érezzük, hogy „belehalunk”, akkor próbáljuk meggyőzni magunkat, valahogy így: „Az első hullámmal is megküzdöttem, a másodikon is túl leszek valahogy.”
Gabriella a karanténidőszakban áttért az online terápiára, ami az első pár hétben okozott nehézségeket – egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni –, de aztán meglepetésére a legtöbb esetben remekül működött. „Emlőrákkal megküzdött nőknek tartok egy csoportot online, és számomra is döbbenet, hogy zseniálisan működik. Nem hittem, de a csoportdinamika ugyanúgy megjelenik az online térben is.”
A kognitív viselkedésterápia pszichoterápiás módszer, amelynek során a terapeuta a pácienssel együttműködve igyekszik feltérképezni az érzelmi tünetek hátterében található negatív gondolatokat és azok eredetét. Különböző terápiás technikák révén a negatív gondolatok reálissá alakítása a fő cél, ami hozzájárul az érzelmi és viselkedési tünetek mérséklődéséhez, az életminőség javulásához.
A magyar Forbes ötödik éve készít összeállítást a Forbes-listákon szereplő, illetve köztudomásúan szívesen jótékonykodó filantrópokról. Mert hisszük, hogy a példamutatás az adakozás esetében is fontos. A pandémiában pedig különösen felértékelődött a civil segítség szerepe: a nonprofit szervezetek, a hátrányos helyzetben élők és a bajbajutottak még jobban rászorultak a különféle adományokra. Szándékosan nemcsak jótékonykodó milliárdosokat mutatunk be, de olyanokat is, akikkel jó pár olvasónk is egy szinten érezheti magát. Mert nem az összeg számít: az adományozás a legtöbbször nem vagyon, hanem elhatározás kérdése – és nekünk az a célunk, hogy ezt minél többen felismerjék.
A Netflix már akkor a feje tetejére állította Hollywoodot, amikor a pandémia még nem volt sehol. Vezére, Reed Hastings szokatlan vezetési stílusának köszönhetően ma olyan növekedésre képes, amire nagyon kevés cég a világon.
Egy magyar páros, Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő által kifejlesztett új mechanika a tuba 19. századi feltalálása óta várt előrelépés a hangszer fejlődésében. A legendás német, hetedik generációs hangszerkészítő, Gerhard Meinl is részt vesz az innováció világszabadalmában és terjesztésében.
A Forbes Flow-t még a koronavírus sem állíthatta meg. Közel 300 résztvevő maszkban a helyszínen, 400 pedig online, otthonról követte a programot. Váradi József arról beszélt, hogy miért várták a Wizz Airnél a válságot és hogyan terjeszkednek Olaszországban, Grecsó Krisztián pedig arról, miért nem engedhető meg a sértettség luxusa. Ott volt még Nagy Ervin, Kapitány István, Kiss Ulrich atya és sokan mások.
