2,5 millió dolláros befektetést von be, és megduplázta az értékét Egri Zsolt és Veréb Viktória közös kiberbiztonsági cége, a Bitninja. A cég és a befektetők a magyar piacon egyedülálló módon betekintést engedtek a Forbesnak a befektetés és az árazás részleteibe.
A startuppiacon nem túl bevett szokás, hogy egy-egy befektetést olyan részletességgel megismerhetünk, mint azt most a Bitninja sztorijából tehetjük. A cég és a befektetők is egyetértettek abban, hogy jót tesz a transzparenciának és a piacnak is, ha odaengednek minket a tárgyalóasztalhoz, és megmutatják, hogy néz ki, amikor a nagyok üzletelnek. Íme.
Veréb Viktória és Egri Zsolt alapítók, Varga Zsolt termékmenedzser és Angalet Boglárka értékesítési vezető
A befektetők tízmillió dollárra, azaz 3,1 milliárd forintra értékelték a céget a tőkeemelés előtt, ezzel több mint megduplázták vállalkozásuk értékét szűk egy év alatt. Nagyot nőttek az előző, tavaly októberi befektetési körük óta mind a bevételt, mind a csapatot tekintve. A munkatársak száma 17-ről 36 főre, az ügyfeleké 800-ról 1100-ra nőtt, utóbbiakat továbbra is főleg a tengerentúlról keresik. A bevételük közel kétszeresére ugrott, a folyamatosan megújított előfizetésekből már 940 ezer dollár, azaz 290 millió forint folyik be. Ez utóbbi mérőszám volt az árazás alapja is, ahogy az az előfizetéses üzleti modellben működő szoftverszolgáltatóknál dívik. Ha visszaszámolunk, 10-11 körüli éves ARR-szorzó, vagyis ismétlődő, előfizetésből származó éves bevétel jön ki a Bitninja értékelésére, és húszszázalékos tulajdonrészt szereztek ebben a körben a befektetők.
A következő befektetési körben már nemzetközi tőkebevonást terveznek, az exitet 2024–25-re időzítenék.
Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés. Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát […]
Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés.
Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát dob elém elsőként. A friss statisztikai eredményeken alapuló A járvány hatása a mentális egészségünkre című grafikának már dobom is a szívecskét. Nem mintha újat mondana: már tavasszal is sejtettük, mit jelent majd a Covid ránk nézve.
Meglepetéseket azért okozott: nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítani lehetett (ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás), ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott. A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, de alapesetben azért ne legyenek kétségeink: a legtöbben küszködünk, és az eddig kordában tartott hangok hétről hétre hangosabbak bennünk.
A rágyújthatanéktól az alvászavarokon és szomatikus tünetzavaron át a depresszióig találok most olyan problémákat a közvetlen környezetemben, amiknek 2020 elején még nyomuk sem volt.
Hogy nonstop otthon ülünk, vagy épp kint vagyunk a napról napra változó módon háborgó világban, esetleg a megélhetésünkért küzdünk, valamiképpen hat az elménkre és a lelkünkre is, és megtalálja a gyenge pontjukat. És hogy így az elménk milyen hatással van a testünkre, az is fontos. Mert hogy hatással van, az biztos.
Az idei Forbes Egészség melléklet címlapösszeállításában coach, meditációoktató, pszichológus osztja meg a járványhoz kapcsolódó tapasztalatait és tanácsait Bujdosó Bori cikkein át: hogyan maradjunk mentálisan erősek, hogy fizikailag is azok maradhassunk.
Ami a megküzdési stratégiákban közösnek tűnik, az egy szóval: reziliencia.
Hosszabban: szükségünk van a rugalmasságra és az alkalmazkodóképességünkre úgy, hogy közben lehetőség szerint ragaszkodunk bizonyos dolgaink kontrolljához.
Utóbbi mindenkinek mást jelent. Lehet a napi étkezési-tisztálkodási rutin vagy épp a néha egészen viccesen kontrollálhatatlan kovászoskenyér-készítés. Az egészséges iskolai menzák üzemeltetőinek (nem, ez nem oximoron, be is mutatunk párat) mondjuk néhány új recept vagy házhoz szállítás, március óta karanténban lévő interjúalanyunknak, a GE Healthcare nőiegészség- és röntgendivízió globális elnök-vezérigazgatójának, Berzsenyi Ágnesnek sok mindennapos online megbeszélés – mondjuk arról, hogyan lehet a Covid miatt elmaradt rákszűrő vizsgálatok között megtalálni a potenciálisan legsürgősebb eseteket. De a kontrollérzést megadhatja a maszkhordás vagy az önkénteskedés is. Nekem? Hogy most (e sorok írásakor éppen Covid-fertőzöttként, itthon) megengedek magamnak olyan szokásokat, mint az ébredés utáni lassú közösségimédia-pörgetés.
Rámegyek a rajz készítőjének Instagram-oldalára: a brit klinikai pszichológus azóta még frissebb grafikáján kis pálcikaemberek egy nagy dombon futnak el a hatalmas autó, a házikó és a pénz irányába, míg mások több kisebb domb tetején örülnek apróbb sikereiknek. Azt írja, a kutatások és tapasztalatai alapján
valójában az alábbiak teszik boldoggá az embert: elegendő szabadidő; olyan dolgokkal való foglalatoskodás, aminek értelmét és célját látjuk; annyi pénz, amennyi a hétköznapi jólléthez kell; egymás segítése.
Hát nem pont ez vár rám ma is? – gondolom, már felülve az ágyban, mérsékelt lelkesedéssel egy újabb home office-os hétköznapba bámulva. A karantén az új me time, egy újabb esély, hogy jobbá, vagy bizonyos értelemben boldogabbá váljunk – ma úgy döntök, elhiszem, hogy minden csak megközelítés kérdése, és ezt az irányt választom.
A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
