A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
Mérnökcsaládból származol? Mátészalkán születtem és nőttem fel. A szüleimnek mérnöki és tanári végzettségük van, édesapám, Pankotai Ferenc a mátészalkai gépészeti szakközépiskola igazgatója volt, édesanyám ugyanott volt műszaki tanár. Anyukám nagyon szereti a matematikát, és bár ezt az iskolában nem tanította, délutánonként korrepetációt tartott belőle. Emlékszem kiskoromból erre, ma is mindig viccel, hogy az első szavaim is a matematikához kapcsolódtak. Mindenesetre gyakran téma volt otthon a matek, a fizika és a tudomány, így nőttünk fel, és az öcsém is mérnök lett. Ugyanakkor más dolgok is befolyásoltak. Apukám szeretett focizni, és minket is mindig biztatott a sportra. Sport tagozatos voltam az általános iskolában, megszerettem a mozgást, és ezáltal a világszemléletem is strukturált lett.
A harmadik, amire biztattak, az a nyelvtanulás. Az orosz kötelező volt, de anyukám sváb származású, ezért mi németet is tanultunk. Aztán amikor dönteni kellett a továbbtanulásról, apukám azt javasolta, próbáljak meg Németországban tanulni. Akkor csak Kelet-Németországba lehetett menni külföldi ösztöndíjas diáknak, és persze 17 évesen nem igazán akartam otthagyni a barátaimat, de megpróbáltam. Pár hónappal később meg is jött a levél, hogy felvettek. Őszintén szólva először szomorú voltam, aztán később nagyon büszke.
Hogyan reagált a környezeted? Én teljesen normálisnak gondoltam, hogy mérnöknek készülök, hiszen anyukám is az volt, és mert akkor már matek és fizika fakultációra jártam. Igaz, nem sokan lettek mérnökök a volt osztályomból, és közülük is én voltam az egyetlen lány. A többieknek is az volt sokkal meglepőbb, hogy Németországba készültem – az évfolyamomról senki más nem ment külföldre továbbtanulni.
Pataki Katalin azt mondja, a járvány lehetőség, hogy megvizsgáljuk, az eddigi ritmus valóban a saját ritmusunk-e. Munkahelyen, vezetőként is.
Pataki Katalin kommunikációs tréner és coach szerint egy vezető onnantól igazán vezető, hogy a gondolkodásmódjában megtörtént a váltás: mostantól ő akkor sikeres, ha a munkatársai, beosztottai sikeresek. Ennek érdekében minden vezetőnek muszáj egyénenként foglalkoznia a csapatával, és ez olyan krízis esetén, mint a koronavírus-járvány, fokozottan igaz. „Egy ilyen helyzetben minden munkatársnak másra van szüksége. Van, aki az érzelmi támogatást, van, aki a matekot igényli. A vezetőnek most még sokkal szofisztikáltabbnak, árnyaltabbnak kell lennie, hogy mindenkinek azt nyújtsa, amire szüksége van.”
Ugyanilyen fontos az is, hogy a vezető transzparens és becsületes legyen, és felvállalja saját sebezhetőségét. „A kríziskommunikációban is az a legfontosabb, hogy nem kamuzok. Ha azt mondom, ami tényleg van, az mindig stresszoldó hatású.” Ehhez erőre van szüksége a vezetőnek, és arra, hogy jóban legyen önmagával. Kati szerint ugyanis az illúzió, hogy valaki magával nincs rendben, de a munkatársaihoz empatikusan tud közeledni. A Grow Csoportnál változatos formákban és módszerekkel fejlesztik a vezetőket, az egyik legnépszerűbb szolgáltatásuk az alapozó és haladó Integrált Vezetőképző program, ahol különböző iparágakból érkező vezetők csoportjával dolgoznak összesen majdnem egy éven át (a két szint 550-550 ezer forintba kerül), de sokan választják az egyéni coachingfolyamatot is, ami jellemzően tíz alkalomból áll, alkalmanként 50–70 ezer forintért.
Névjegy Pataki Katalin 1967-ben született, magyar–angol szakos tanárként végzett, de hamar átnyergelt a médiára. Húsz évig a Magyar Televíziónál volt riporter, szerkesztő, műsorvezető. Tíz éve ismerkedett meg a szervezetfejlesztés világával, elvégezte a Big Five Akadémia szervezetfejlesztési tanácsadó- és trénerképzését. Közben elkezdett a Grow Csoporttal dolgozni, ahol jelenleg mint tréner, coach és coachképző tevékenykedik. Munkája során elsősorban a neurolingvisztikai programozás (NLP), az erőszakmentes kommunikáció (NVC) és a folyamatközpontú kommunikációs modell (PCM) eszköztárát alkalmazza.
Kati nagyon eltérő reakciókat tapasztalt a járványhelyzet beütésekor, sok vállalatnál a vezetők szeme se rebbent, más helyeken viszont pánik tört ki. Előbbire magyarázat lehet, hogy „a klasszikus, vérbeli vezetők imádják, amikor helyzet van”, és hogy sok cég jó ideje trenírozza magát a rendszeres változásra járványhelyzet nélkül is. „Már egy évre sincs előre tervezés. Agilitást követel a sebesség, a visszajelzésekre mindig és gyorsan reagálni kell. Azt a vezető, aki ezt a hullámzást, ezt a rugalmasságot nem tudja felvenni, azt elviszi az ár.”
Ugyanakkor a karanténidőszak kötelező lelassulása-megtorpanása jelentős tanulságokkal is szolgált. „Az évtizedek óta pörgő emberek egy része szinte beleőrült a bizonytalanságba, tervezhetetlenségbe, és abba, hogy egy olyan láthatatlan ellenséggel kell megküzdenie, mint a vírus. Mondják, hogy az életminőséged egyenes arányban van azzal, amennyire el tudod viselni a bizonytalant vagy a kontrollálhatatlant. Ez most nagyon kiütközött.”
Egy másik tipikus reakciót is megfigyelt: „Én is harminc éve nyomom őrült tempóban, és fennen hirdettem, hogy ez az én ritmusom, ebben vagyok jól. A kényszerleállás döbbenetes szembesülést hozott nemcsak nekem, hanem több ügyfelemnek is: lehet, hogy nem is az eddigi ritmus az én ritmusom. És kezd tetszeni, hogy ennél a lassabb tempónál egész más tűnik ki a tájból.” Az ilyen felfedezést követően akadnak, akik egészen odáig eljutnak, hogy igazából nem is azzal kellene foglalkozniuk, amit eddig csináltak. Kati adott esetben sikeresnek értékeli azt a coachingfolyamatot is, aminek az a vége, hogy a kliens feláll a vezetői székből, és belefog valami másba.
Akik viszont maradnak, azoknál kulcs, hogy képesek-e együtt változni a körülményekkel. Ez pedig elsősorban a rezilienciától függ, amiről most szintén leszűrhető volt egy hasznos tapasztalat. „Eddig magyaráztuk, tanítottuk a rezilienciát, de hiába lenne hasznos előre felkészülni a krízisre, békeidőben nehéz megtanítani. Amikor tényleg jön az úthenger, akkor derül ki, hogy össze tudok-e rakni valami újat magamból és a helyzetből. Ez részben fejleszthető, de mindennek az alapja az optimista beállítódás.”
Maszk nélkül lehetőség Pataki Katalin most online is tart rezilienciafejlesztő tréninget, és a járványhelyzetre kidolgoztak egy teljes online kínálatsort, amiben van például olyan képzés, ami a virtuális vezetés elsajátításában segíti a résztvevőket, és olyan is, ami a Coviddal való hatékonyabb érzelmi megküzdést támogatja. Ezek mellett a megszokott tréningek és a coaching is igénybe vehetők az online térben. Kati tapasztalata: „Hiába esküszünk továbbra is a személyes jelenlét mindent vivő varázsára, legnagyobb megdöbbenésemre sok minden működik online is. Meglepő, hogy milyen intimitást lehet virtuálisan megélni, akár egyszerre több résztvevővel is.” A Grow-nál hamar kipróbálnak minden friss technikai eszközt, például az új, Spatial nevű virtuális találkozási platformot, ami szinte olyan élményt nyújt, mintha valós térben mozognának a résztvevők.
A cégek online átállás iránti attitűdjében mindkét véglet előfordult: voltak, akik már márciusban lecsaptak a Grow online ajánlataira, és akadnak, akik még most is ódzkodnak képzésekbe invesztálni, és várják, hogy olyan legyen a világ, mint régen. „Nem mindegy, hogy a félelem vagy az egészséges bizalom mozgatja a vezetőt. Ha bezárkózik, és aggódva lezárja a rendszert, mint egy befőttesüveget, hogy legalább az megmaradjon, ami eddig volt, akkor az rögtön amortizálódni kezd. Ha bízom a fejlődésben, hiszek az intuícióimnak, hagyom, hogy átjárja a levegő a gondolkodásomat, onnantól van esélyem a pozitív változásra.”
Amikor tényleg jön az úthenger, akkor derül ki, hogy össze tudok-e rakni valami újat magamból és a helyzetbŐl. Ez részben fejleszthetŐ, de mindennek az alapja az optimista beállítódás.
Kati szerint mindenképp változásra lenne szükség, mert számos vezető kizsigereli önmagát, nekik vissza kellene venni az embertelen tempóból. Coacholt olyan vezetőt, aki a nyár eleji infarktusa után ráeszmélt, hogy csapata akkor is működik, ha ő nincs mindig bent a cégnél, de Kati nem hurráoptimista azzal kapcsolatban, hogy a járvány tapasztalatai átfogó változásokhoz vezetnek majd a vállalatok működésében. Egyéni szinten viszont mindenki levonhat tanulságokat: „Aki komolyan veszi magát, és felismeri, mi az, ami valóban fontos, leveti a munkahelyi megfelelési kényszert, a terhes maszkokat, az most kap egy nagyszerű lehetőséget, hogy végre valódibb önmaga lehessen.”
Bevallása szerint ruhatárában több az esetlegesség, mint a tudatosság, de legalább már kiemeli korábban hátránynak gondolt hosszú lábait, telt ajkait és kósza fürtjeit. Kemény Zsófi ezt a profiktól tanulta.
Gáspár László, a Qualysoft Informatikai Zrt. CEO-ja és csapata 2021-ben is piacbővítésre készül. Az általuk használt felhő alapú megoldások a legtöbb esetben költségcsökkenést is jelentenek a vállalatok számára, így nagy a nyitottság felhasználói szempontból is. „Nem elegendő leszállítani a megoldást – az egyedi és változatos igények alapján személyre szabott tanácsadásra, oktatásra, a szervezeti és üzleti célokhoz igazított folyamatos konzulensi jelenlétre van szükség” – mondja a CEO. Gáspár Lászlóval beszélgettünk.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
