A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
Mérnökcsaládból származol? Mátészalkán születtem és nőttem fel. A szüleimnek mérnöki és tanári végzettségük van, édesapám, Pankotai Ferenc a mátészalkai gépészeti szakközépiskola igazgatója volt, édesanyám ugyanott volt műszaki tanár. Anyukám nagyon szereti a matematikát, és bár ezt az iskolában nem tanította, délutánonként korrepetációt tartott belőle. Emlékszem kiskoromból erre, ma is mindig viccel, hogy az első szavaim is a matematikához kapcsolódtak. Mindenesetre gyakran téma volt otthon a matek, a fizika és a tudomány, így nőttünk fel, és az öcsém is mérnök lett. Ugyanakkor más dolgok is befolyásoltak. Apukám szeretett focizni, és minket is mindig biztatott a sportra. Sport tagozatos voltam az általános iskolában, megszerettem a mozgást, és ezáltal a világszemléletem is strukturált lett.
A harmadik, amire biztattak, az a nyelvtanulás. Az orosz kötelező volt, de anyukám sváb származású, ezért mi németet is tanultunk. Aztán amikor dönteni kellett a továbbtanulásról, apukám azt javasolta, próbáljak meg Németországban tanulni. Akkor csak Kelet-Németországba lehetett menni külföldi ösztöndíjas diáknak, és persze 17 évesen nem igazán akartam otthagyni a barátaimat, de megpróbáltam. Pár hónappal később meg is jött a levél, hogy felvettek. Őszintén szólva először szomorú voltam, aztán később nagyon büszke.
Hogyan reagált a környezeted? Én teljesen normálisnak gondoltam, hogy mérnöknek készülök, hiszen anyukám is az volt, és mert akkor már matek és fizika fakultációra jártam. Igaz, nem sokan lettek mérnökök a volt osztályomból, és közülük is én voltam az egyetlen lány. A többieknek is az volt sokkal meglepőbb, hogy Németországba készültem – az évfolyamomról senki más nem ment külföldre továbbtanulni.
Néhány szülő fogta magát, kitanulta a szakácskodást, és beállt az iskolai konyhába, hogy gyerekeik jót ehessenek a menzán. A solymári Sólyomfészek Szociális Szövetkezet tagjai ma már több iskolának és óvodának is főznek – többségükben waldorfosoknak –, de a krumplit még mindig kézzel pucolják, és juszt sem adnak felvágottat uzsonnára.
Próbáltunk a korábbi közétkeztető céggel egyezkedni, mert annyira kevés család fizetett elő az ebédjükre, de nem is értették a minőségi kifogásainkat, meg nyilván túl kicsi megrendelő is voltunk ahhoz, hogy érdekükben állt volna változtatni – mondja Szabó Éva, a solymári Fészek Waldorf Általános Iskola háziasszonya, honnan indult a saját konyha iránti igény hét évvel ezelőtt. A szülők hamar rájöttek, hogy csak akkor kapnak igazán jó ebédet a gyerekeik, ha maguk főzik meg nekik. „Az elégedetlenségből jött az álom, aztán elkezdtünk gondolkodni, hogyan tudnánk megvalósítani.”
Végül nyolcan közülük szociális szövetkezetet alapítottak, és nyertek is 50 millió forintot egy állami pályázaton. Ebből 35 millió forint elment a konyha kialakítására és a konyhatechnológiára, a maradékból pedig beiskoláztak közülük négy vállalkozó szellemű édesanyát, hogy tanulják ki a szakácsmesterséget, és maradt még valamennyi az első évek munkabér-kiegészítésére is.
„Egy korszerű konyha kialakításának költségeit sosem tudnánk érvényesíteni a közétkeztetési díjakban” – mondja Kátai Szabolcs, az egyik alapító. Az iskola pincéjében kaptak helyet – igaz, ki kellett ásni mélyebbre az épület alapját, hogy ott konyhát tudjanak kialakítani. Ami nem abszolút szakmunka volt, azt a szülők végezték el.
Az első évben azonnal 240-re nőtt az iskolában ebédelő gyerekek száma, míg a korábbi szolgáltatónál csak 30–40-en fizettek be. A hírük szájról szájra terjedt a környéken, a második évben két ovit húztak be, aztán egyre több iskolát – főleg Waldorfokat, később pedig a Budapest School pár tanulócsoportját is –, és egy pályázatból hamar megvették az első szállítóautójukat is. Idén első önkormányzati ügyfelük is meglett: a pilisborosjenői általános iskola. Manapság már napi 500–550 gyereknek főznek, a bevétel tavaly 60 millió forint volt, és ennél nagyobbra nem szeretnének nőni, mert akkor már a tömegtermelés irányába kellene elmozdulniuk. Ez pedig ellenkezik azokkal az alapelvekkel, amiket fontosnak tartanak, és nem akarnak feladni.
„Amikor ott tartottunk, hogy reggel egy egész óráig tartott a hagymát felvágni, éreztük, hogy meg kell vennünk végre az aprítógépet” – nevet Éva. De a krumplit továbbra is maguk hámozzák, mert a koptatógép után vegyszert kellene használni, azt a kompromisszumot pedig nem hajlandók megkötni. Amiből lehet, bió minősítésűt szereznek be – így például a mézből és a vegán alapanyagokból –, de a húsnál és a zöldségeknél ez már nem férne bele a költségvetésbe. Ráadásul igyekeznek helyi termelőktől vásárolni, márpedig azt a mennyiséget, amire szükségük lenne például zöldségekből, Pest megyében nem termelik meg, így csak távoli ökológiai termelőktől lehetne beszerezni.
A Waldorf-szellemiséghez méltón sok gabonát is használnak, például kölest tesznek még a paprikás krumpliba is, illetve árpát adnak a rizshez. Nem tesznek semmibe sem rántást, a levesbe tészta helyett magokat raknak, és a – számomra legalábbis – az iskolai uzsonna egyik mélypontját jelentő, Piros Arannyal megkent fehér kenyér helyett például őrölt magokkal elkevert paradicsommal kent teljes kiőrlésű péksüteményt adnak a gyerekeknek.
A gyerekeinknek főzünk „Otthonról hoztam be az egyik kedvencünket: sima vaj összeverve őrölt szezámmal” – mondja Borszéki Andrea, aki szintén az alapítás óta a szövetkezetben dolgozik. Nem jártak ilyen jól a lencsekrémükkel: akárhogy is módosították a fűszerezést, nem kérték a gyerekek. Most a teljes kiőrlésű kenyérben is próbálják picit visszavenni a teljes kiőrlésű liszt arányát, hogy népszerűbb legyen, aztán szép fokozatosan később majd nyilván újra növelik. „Mindannyiunknak vannak gyerekei itt az iskolában, így lényegében a gyerekeinknek főzünk, vagyis a legerősebb, legőszintébb visszajelzést kapjuk” – teszi hozzá Szabó Ágnes, aki szintén alapító és szintén dolgozó.
Az alternatív iskolákban szinte természetes, hogy többen kérnek vegetáriánus vagy vegán étrendet. Ez akkor jogszerű, ha ezek a családok nyilatkoznak, hogy ők vallási okból így étkeznek.
A közétkeztetési rendeletben előírt sómaximumot igyekeznek tartani, bár meglepte őket, hogy a Waldorf-iskolában is a hagyományos, magyaros étrend szerint táplálkozik a családok nagyobb része. „Az elején erősen ment a sóbiznisz – nevet Éva –, voltak dílerek, ott lapult a zsebükben az otthonról becsempészett só, de szép lassan azért tudjuk formálni a gyerekek ízlését és táplálkozási kultúráját, még ha vannak is mélypontok.”
Mivel az iskolai étkezést az állam támogatja, a legdrágább ebédmenüjükért sem fizet többet a szülő 1240 forintnál – és ez már az úgynevezett reformmenü ára, a középiskolai korosztálynak megszabott adagra. A legolcsóbb az óvodásoké, amiért – 50 százalékos támogatás mellett – körülbelül 300 forintot fizetnek a szülők. „Négyfajta menünk van, és mindegyikből háromfajta adagolás, azaz tizenkét ár” – sorolja Szabolcs.
A közétkeztetési rendelet alapvetően húsos étkeztetést követel meg minden szolgáltatótól, ám a legtöbb iskolában vannak vegetáriánus étrendet követők – és az igényesebb étkeztetőcégek igyekeznek is kiszolgálni őket. Van ugyanis egy pont a rendeletben, amelyik azt mondja, vallási okokból el lehet térni az előírástól. Tipikusan az alternatív iskolákban szinte természetes, hogy többen kérnek vegetáriánus vagy vegán étrendet. Ez akkor jogszerű, ha ezek a családok nyilatkoznak az intézménynek, hogy ők vallási okból így étkeznek.
Bevallása szerint ruhatárában több az esetlegesség, mint a tudatosság, de legalább már kiemeli korábban hátránynak gondolt hosszú lábait, telt ajkait és kósza fürtjeit. Kemény Zsófi ezt a profiktól tanulta.
Az autómodellezés olyan, mint a luxusóra-készítés. A szakemberek finom mozdulatokkal, sok alkatrésszel, néhány szerszámmal dolgoznak, munkájuk eredménye pedig drága és egyedi. Az élethű autómodellekre specializálódott, bristoli székhelyű Amalgam Models a pécsi Zsolnay-negyedből látja el a világot egyedi autómodelljeivel. Van köztük olyan, ami 4500 óra alatt készül el, és két igazi luxusautót is meg lehetne venni az árából.
Egészséges munkavállaló, működő vállalat. Mi ez, ha nem win-win?
Újabb jelentős lépéshez ért a nemzetközi piacra készülő magyar startup, a Fitpuli: a cég integrálja digitális egészségprogramjával a hagyományos üzemorvosi ellátást. Az alapítók nem titkolt célja megújítani a hazai foglalkozás-egészségügyet, továbbá egyesíteni a digitális és a személyesen nyújtott orvosi szolgáltatások előnyeit a népbetegségek hatékonyabb prevenciója érdekében.
