A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
Mérnökcsaládból származol? Mátészalkán születtem és nőttem fel. A szüleimnek mérnöki és tanári végzettségük van, édesapám, Pankotai Ferenc a mátészalkai gépészeti szakközépiskola igazgatója volt, édesanyám ugyanott volt műszaki tanár. Anyukám nagyon szereti a matematikát, és bár ezt az iskolában nem tanította, délutánonként korrepetációt tartott belőle. Emlékszem kiskoromból erre, ma is mindig viccel, hogy az első szavaim is a matematikához kapcsolódtak. Mindenesetre gyakran téma volt otthon a matek, a fizika és a tudomány, így nőttünk fel, és az öcsém is mérnök lett. Ugyanakkor más dolgok is befolyásoltak. Apukám szeretett focizni, és minket is mindig biztatott a sportra. Sport tagozatos voltam az általános iskolában, megszerettem a mozgást, és ezáltal a világszemléletem is strukturált lett.
A harmadik, amire biztattak, az a nyelvtanulás. Az orosz kötelező volt, de anyukám sváb származású, ezért mi németet is tanultunk. Aztán amikor dönteni kellett a továbbtanulásról, apukám azt javasolta, próbáljak meg Németországban tanulni. Akkor csak Kelet-Németországba lehetett menni külföldi ösztöndíjas diáknak, és persze 17 évesen nem igazán akartam otthagyni a barátaimat, de megpróbáltam. Pár hónappal később meg is jött a levél, hogy felvettek. Őszintén szólva először szomorú voltam, aztán később nagyon büszke.
Hogyan reagált a környezeted? Én teljesen normálisnak gondoltam, hogy mérnöknek készülök, hiszen anyukám is az volt, és mert akkor már matek és fizika fakultációra jártam. Igaz, nem sokan lettek mérnökök a volt osztályomból, és közülük is én voltam az egyetlen lány. A többieknek is az volt sokkal meglepőbb, hogy Németországba készültem – az évfolyamomról senki más nem ment külföldre továbbtanulni.
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és ahogy kell, a következő magas labdát is lecsapja, amikor felvetem, hogy nem lesz nagyon szerethető ezzel a kijelentéssel. Egy vezetőnek ez nem is feladata, mondja. A hét évvel ezelőtt az első Forbes címlapján is bemutatott Wizz Air elég jól van, egy vegetáló piac mellett is több mint egy évre elég tőkéje van, miközben versenytársainak egy része kihullhat mellőlük a válság alatt.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is, mert a korona itt van, valóságos és veszélyes, de nem kell, hogy kitöltse az életünket reggeltől estig, ahogy nem forgatja fel az üzleti világot sem mindenestül. Minden üzletre hat (igen, van amire végzetesen), de jó tudatosítani magunkban, hogy mi az, ami továbbra is a megszokott, normális kerékvágásban halad. Ezzel együtt döntöttünk úgy, hogy két, szakmájában csúcsra ért véleményvezért ültetünk le egy asztalhoz beszélgetni a vírusválságról.
Szlávik doktor már a telefont is úgy veszi fel, hogy hallom, ezerrel pörög a nap 16 órájában. Ez akkor is így lehetett, amikor nem tévéstúdióban kezdte és fejezte be hosszú munkanapját, amit a magyar orvoslét túlságosan is jól ismert keretei között több állás munkájával is feltölt. Jaksity György nem az a kapkodós típus, de egy jól célzott poénhoz azért mindig megvan a ritmusérzéke, és ezt szerencsére a címlapinterjúban is megmutatja. A velük készült páros interjú keretet ad ahhoz, hogyan érdemes a vírus egészségügyi és gazdasági hatásairól gondolkozni, de abba is betekintést enged, hogy egy budapesti brókercégnél és az egyik kiemelt járványkórházban hogyan alakulnak a mindennapok a második hullám közepe felé haladva.
Aki nem gondolkodni szeretne a vírusválságról, sokkal inkább megoldani aktuális ügyeit, az Egészség mellékletben kaphat útbaigazítást, hogy az a bizonyos hinta, amit Kádár Gergely, a Forbes-címlapok művészeti vezetője az Ipadjén megfestett, ne írjon le akkora íveket. Illusztrációban amúgy is erős a mostani Forbes Egészség, ritka, hogy kortárs magyar művész készítsen nekünk illusztrációt, most viszont a 109. oldalon egy eredeti ef Zámbó kép van. Büszkeség.
Minden másra ott van a magazin fennmaradó nagy része. Benne Szoboszlai Dominik ügynökének, Esterházy Mátyásnak a portréjával, a magyar Forbes 2020-as filantróplistájával és egy brit céggel, amelyik a pécsi Zsolnay-negyedben építi miniatűr luxusautóit, olyan részletgazdagsággal, hogy egyik-másik ára magasabb, mint egy igazié.
Az amerikai Forbesból egy Netflix-sztorit hozunk, mert ez is olyan cég, ami az elmúlt években magától értetődően vált az életünk részévé, de történetét még kevesen ismerik. Pedig az alapító olyan vállalati kultúrát alakított ki, amiben sok korábbi erős szabályt felrúgtak, és a középpontba a folyamatos megújulást és a szabályok minimalizálását állították. Erről a magyar Forbes testvérével, a barecz & conrad könyvkiadóval decemberben az alapító könyvét is kiadjuk magyarul.
Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés. Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát […]
A hangzatos employer branding kifejezést könnyelműség volna corporate bullshitként azonosítani, kiváltképp mert nem is egy programot vagy projektet, hanem komplett gondolkodásmódot, üzleti stratégiát jelöl. És nem elég hozzá egy babzsákfotel.
Néhány szülő fogta magát, kitanulta a szakácskodást, és beállt az iskolai konyhába, hogy gyerekeik jót ehessenek a menzán. A solymári Sólyomfészek Szociális Szövetkezet tagjai ma már több iskolának és óvodának is főznek – többségükben waldorfosoknak –, de a krumplit még mindig kézzel pucolják, és juszt sem adnak felvágottat uzsonnára.
eit Health InnoStars
2020 November Támogatói tartalom eit Health InnoStars
Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
