Teljesen átalakult az online pénzügyitermék-összehasonlító és -közvetítő piac azóta, hogy hat éve három erős cég versenyéről írtunk. Sándorfi Balázs, az idén már másfél milliárdos árbevétellel számoló Bankmonitor ügyvezetője a komplex fintech működésben hisz, próbál egyre kevésbé belefolyni az apró részletekbe, de ő marad a cég arca.
Válságkezelés gyanánt szinte hetente újabb és újabb lakástámogatási megoldások érkeznek. Ti nyilván átlátjátok az egyre bonyolultabb rendszert, de a fogyasztók mit kezdenek vele? A legnagyobb probléma az, hogy az átlagember fejében összemosódik a koncepció és az elérhető támogatás.
Mondasz egy példát? Amikor a jegybankelnök bejelentette, hogy koncepciószinten jónak látna egy nullaszázalékos lakáshitelt megfelelő energiahatékonyság megléte esetén, akkor másfél hétig jöttek az érdeklődések, hogy nullaszázalékos lakáshitelt szeretnénk, de nem találjuk. Vagy itt van a felújításra elérhető hárommillió forintos, maximum ötvenszázalékos támogatás. Ez januártól érhető majd el, hiányzik még rengeteg részlet, de máris élne vele a lakosság egy része.
Mi az, ami már biztosan látszik az egyre több támogatás nyomán, és hogyan érdemes reagálniuk az ügyfeleknek? Ha a legszofisztikáltabb réteget nézzük, ő megpróbál elébe menni a történetnek. Azt vizsgálja, hogy az új intézkedések hogyan fognak hatni a teljes piacra, és neki most vagy később érdemes cselekednie. Az már biztos, hogy az ötszázalékos áfa visszahozása a válság mellett is kapacitáshiányos építőiparra rátol egy addicionális keresletet. Emellett megjelenik a felújítási támogatás, ami ugyanazt a kapacitást szólítja meg, mint az új építésűek. Hiszen ugyanaz a kőműves, a festő.
Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
Amikor tavasszal világszerte komoly törést okozott az innovációs folyamatokban a koronavírus-válság, az EIT Health évek óta bővülő hálózata azonnal tudott reagálni a nehézségekre. Több tízmillió eurót szabadítottak fel a nehéz helyzetben lévő start-upok megsegítésére, támogatták a járvány ellen gyorsan bevethető technológiával rendelkező szereplőket, és virtuális platformon hozták össze az egyetemeket, cégeket és egészségügyi intézményeket igényeik és felajánlásaik mentén, hogy közösen vegyék fel a harcot a betegséggel szemben.
A rendhagyó helyzet jól szemléltette az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) égiszén belül működő innovációs közösség erejét. A közel 150 partnert tömörítő EIT Health-et az európai polgárok életminőségének, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának javítására hívták életre, és ennek érdekében olyan egyetemi és vállalati együttműködéseket építenek, amelynek a tagjai közösen dolgoznak a különböző kihívásokra fókuszáló innovatív megoldásokon. „Az Európai Unió sokat költ kutatásra és fejlesztésre, az eredményeket viszont gyakran bent tartják az egyetemek falai között, és nem hasznosulnak a gyakorlatban. A mi feladatunk ezek megtalálása és felkarolása a megfelelő ökoszisztéma kiépítésével, hogy piacképes termékek és szolgáltatások szülessenek” – vázolja a szervezet fő célját Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője, aki 15 kelet- és dél-európai ország innovációs hálózatát vezeti Budapestről.
Egyedül nem megy
Az utóbbi időszak számos tanulsággal szolgált az egészségügyi innovációk jövőbeli irányát illetően. A pandémiás összefogás látványosan demonstrálta, hogy az egészségügyi dolgozók munkáját hosszú távon is segítő megoldásokhoz olyan csapat kell, amelyben a kutatók tudását a vállalkozók piaci ismerete egészíti ki. „Egy-egy kutatási vezető akár éveket is eltölthet tárgyalásokkal, miközben eljár az ötlete felett az idő. A sikeres együttműködések mindig a kölcsönös bizalomra és nyitottságra épülnek, ehhez pedig Magyarországon is szükség van egyfajta kultúraváltásra” – mutat rá az ügyvezető.
A bizalmatlanság mellett gyakori probléma az is, hogy nem valós igényekre fejlesztenek megoldást, így az nem lesz életképes a piacon. Ennek kivédésére az EIT Health a GE Healthcare és a Debreceni Egyetem bevonásával hozta Magyarországra a bostoni MIT egyetem Catalyst programját. Nemzetközi pályázat nyertes kutatói jönnek Debrecenbe mesterséges intelligenciát fejleszteni valós vállalati igényekre. Ez a jövő technológiája, és így a részt vevő magyar vállalatok versenyképesek lesznek és munkahelyeket teremtenek itthon.
Az EIT Health az oktatás gyakorlati oldalának erősítését is kiemelt feladatként kezeli, és több fórumon is képzik a jövő szakembereit. „A 9 hónapos, Stanford Egyetemről átvett Starship programunkban részt vevő fiatalokat arra tanítjuk, hogyan mérjék fel az igényeket klinikai környezetben, majd fejlesszenek innovatív megoldást a problémás pontokra. Több sikeres startup is elindult már ebből a „keltetőből”. A rendkívül népszerű GE HelloAI kurzusunkon a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának alapjait sajátíthatták el a jelenlévők, idén közel ezer ember. A Semmelweis Egyetem pedig az egyik legrangosabb üzleti egyetemmel, az IESE Barcelonával rendez sikeres vállalkozási képzéseket és hackathont” – említ néhány példát Fürjes Balázs Zoltán.
Határok nélkül
Az EIT Health jelenleg 115 különböző projektben karolja fel az ígéretes ötleteket, anyagi támogatást, képzést, mentorokat és erős kapcsolatrendszert kínálva. Rendszeresen írnak ki start-upoknak szóló felhívásokat – ilyen az InnoStars Awards verseny –, és programjaikba bekerülve a csapatok egyetemekkel és nagyvállalatokkal együttműködve fejleszthetik tovább terméküket. Az EIT Health már több izgalmas magyar innovációt is felkarolt: a Team Discover 3D-nyomtatással elkészíthető, szenzorokkal ellátott szemüvege például a páciens lázát és a véroxigén-szintjét is méri, az értékeket pedig feltölti az egészségügyi rendszerbe. Az InSimu oktatási platformjával az orvostanhallgatók virtuális betegeken gyakorolhatják a diagnosztikai munkát, míg a Sineko Global által fejlesztett GRAID az Európában jelentkező radiológus-hiányra nyújt megoldást, ugyanis a szoftverrel gyorsan, egy-egy kulcsszó megadásával készíthetőek más nyelvre is lefordítható radiológiai jelentések.
Egészségügyi fejlesztések terén előbb-utóbb mindenképpen át kell lépni az országhatárt. A Forbesban már többször bemutatott Turbine.ai például az EIT Health Gold Track programjában vesz részt, ahol világszinten ismert befektetők és mentorok segítik a cég unikornissá válását.
Az EIT Health programjai segítenek konkrét célokat kijelölni, és részletes akciótervvel látják el a startupokat, lépésről lépésre ütemezve a feladatokat. „Sokan azzal veszélyeztetik a sikert, hogy átugranak a folyamat egy-egy elemén, pedig nem mindegy, mikor vonják be az első beteget a kutatásba vagy keresik meg az első céget. Ezért komplett pályát rajzolunk fel a technológiai és üzletfejlesztés, a klinikai validáció és a szabályozás-jóváhagyás terén egyaránt” – magyarázza Fürjes Balázs. Az is sokat számít, milyen ponton lép be egy startup az európai egészségügyi hálózatba. Ezért az EIT Health – melynek szinte minden jelentős szereplőhöz élő kapcsolata van – a csapatokat a megfelelő helyekre ajánlja be, hogy ne kerüljenek be egy zárt buborékba és akár Philips vagy Sanofi kaliberű vállalatok tárgyalóasztaláig jussanak, végül olyan termékeket kínálva az egészségügynek, amelyek korszerűsítik a betegellátást és megkönnyítik az ott dolgozók munkáját.
Az autómodellezés olyan, mint a luxusóra-készítés. A szakemberek finom mozdulatokkal, sok alkatrésszel, néhány szerszámmal dolgoznak, munkájuk eredménye pedig drága és egyedi. Az élethű autómodellekre specializálódott, bristoli székhelyű Amalgam Models a pécsi Zsolnay-negyedből látja el a világot egyedi autómodelljeivel. Van köztük olyan, ami 4500 óra alatt készül el, és két igazi luxusautót is meg lehetne venni az árából.
Szerző: Weiszbart Zsolt 2010 nyarán kezdték meg első befektetéseiket publikálni az Új Magyarország kockázatitőke-program (Jeremie 1) pályázatok nyertes alapkezelői, akik a kiírás szerint 45 milliárd forintnyi tőkét szándékoztak korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozásokba fektetni. Ezzel egyidőben a magyar nagyközönség számára addig ismeretlen Prezi is megnyitotta San Franciscó-i irodáját. Tíz év elteltével túlzás nélkül […]
A magyar Forbes ötödik éve készít összeállítást a Forbes-listákon szereplő, illetve köztudomásúan szívesen jótékonykodó filantrópokról. Mert hisszük, hogy a példamutatás az adakozás esetében is fontos. A pandémiában pedig különösen felértékelődött a civil segítség szerepe: a nonprofit szervezetek, a hátrányos helyzetben élők és a bajbajutottak még jobban rászorultak a különféle adományokra. Szándékosan nemcsak jótékonykodó milliárdosokat mutatunk be, de olyanokat is, akikkel jó pár olvasónk is egy szinten érezheti magát. Mert nem az összeg számít: az adományozás a legtöbbször nem vagyon, hanem elhatározás kérdése – és nekünk az a célunk, hogy ezt minél többen felismerjék.
Fazekas Gábor meditációoktató, a Magyar Mindfulness Egyesület elnöke szerint a meditálás öt–tíz százalékkal javíthatja az általános hangulatot. Még akkor is, ha a kezdők most kénytelenek online megtanulni.
