Teljesen átalakult az online pénzügyitermék-összehasonlító és -közvetítő piac azóta, hogy hat éve három erős cég versenyéről írtunk. Sándorfi Balázs, az idén már másfél milliárdos árbevétellel számoló Bankmonitor ügyvezetője a komplex fintech működésben hisz, próbál egyre kevésbé belefolyni az apró részletekbe, de ő marad a cég arca.
Válságkezelés gyanánt szinte hetente újabb és újabb lakástámogatási megoldások érkeznek. Ti nyilván átlátjátok az egyre bonyolultabb rendszert, de a fogyasztók mit kezdenek vele? A legnagyobb probléma az, hogy az átlagember fejében összemosódik a koncepció és az elérhető támogatás.
Mondasz egy példát? Amikor a jegybankelnök bejelentette, hogy koncepciószinten jónak látna egy nullaszázalékos lakáshitelt megfelelő energiahatékonyság megléte esetén, akkor másfél hétig jöttek az érdeklődések, hogy nullaszázalékos lakáshitelt szeretnénk, de nem találjuk. Vagy itt van a felújításra elérhető hárommillió forintos, maximum ötvenszázalékos támogatás. Ez januártól érhető majd el, hiányzik még rengeteg részlet, de máris élne vele a lakosság egy része.
Mi az, ami már biztosan látszik az egyre több támogatás nyomán, és hogyan érdemes reagálniuk az ügyfeleknek? Ha a legszofisztikáltabb réteget nézzük, ő megpróbál elébe menni a történetnek. Azt vizsgálja, hogy az új intézkedések hogyan fognak hatni a teljes piacra, és neki most vagy később érdemes cselekednie. Az már biztos, hogy az ötszázalékos áfa visszahozása a válság mellett is kapacitáshiányos építőiparra rátol egy addicionális keresletet. Emellett megjelenik a felújítási támogatás, ami ugyanazt a kapacitást szólítja meg, mint az új építésűek. Hiszen ugyanaz a kőműves, a festő.
Először hangoskönyveket akartak digitalizálni, majd rájöttek, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazásokban van az igazi potenciál. Horváth Dorka és párja, Karányi Dániel végül egy interaktív mesekönyveket tömörítő alkalmazással, a Bookr Kidsszel futott be. Öt év alatt több mint 700 digitális könyvet készítettek, méghozzá nem csak a magyar gyerekeknek. Közben nagyot buktak egy vacak kínai tablettel, de angolnyelv-tanulást segítő programjukat, a Bookr Classt tankönyvvé nyilvánították. Vagyis a mesekönyvstartupból edtech cég lett, és éppen az amerikai piac meghódítására készül.
Horváth Dorka fontos online megbeszélésre készült otthonában a koronavírus-járvány első hulláma alatt. Miután startupja bejutott az észt Salto Camp nevű online akcelerátorprogramba, Taavet Hinrikus Transferwise-elnök hívását várta, és az értékesnek ígérkező üzletfejlesztési mentoringot igyekezett másfél éves kisfia alvásához ütemezni. Amint bekapcsolta webkameráját, a gyerek felébredt, és hangos sírásba kezdett. Dorka mindent a kezébe adott, hátha le tudja kötni, de még a porcelánállatka sem segített, sőt: fia a mentora szeme láttára vágta a falhoz a törékeny nippet. „Egy kabaré volt az egész – mondja Dorka –, de valahogy végigcsináltuk a százórás online tábort, és van néhány mentor, akivel azóta is együtt dolgozunk.”
Azon gondolkoztunk, hogyan lehetne úgy feldobni a képernyőn olvasás élményét, hogy izgalmas legyen, de meg is tartsa a könyvhöz évszázadok óta köthető értékeket.
A Bookr Kids alapítója a karantén alatt szakmai élete legintenzívebb időszakát élte. Egyéves tárgyalás után szerződést kötöttek a világ egyik legismertebb tankönyvkiadójával, az Oxford University Press-szel, így a Bookr digitalizálhat és rajzolhat újra olyan, kimondottan angoltanulásra adaptált klasszikusokat, mint amilyenek például Sherlock Holmes történetei Sir Arthur Conan Doyle-tól. Dorkáék most ismét egy startupoknak szóló üzleti programban vesznek részt: a Kickstart Innovation keretében egy svájci pilotot terveznek a Stiftung Mercator nevű független alapítvánnyal, amely az európai gyerekek oktatásáért dolgozik, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő fiatalokra. Ezzel hétre nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol a cég idegen nyelvű oktatási anyagával, a Bookr Class-szal jelen van.
Horváth Dorka és Karányi Dániel menteni akarták a menthetőt
Az európai terjeszkedés után az USA következik: a Bookr olvasási platformot fejleszt a középméretűnek számító Albert Whitmann kiadónak, és egy iskoláknak és családoknak szóló oktatási felületet is kialakítanak az amerikai céggel. „Hatalmas deal, több mint az egész tavalyi árbevételünk, és még növekedhet is” – mondja Dorka.
A Bookr Kids nagy utat járt be. Kezdetben többnyire meglévő sikerkönyvek digitalizálásával foglalkoztak, majd egyre inkább az edtech, vagyis a digitális oktatási vonalra álltak át. Az animált meséket kiegészítették pedagógusok által kidolgozott olvasás- és képességfejlesztő funkciókkal. Az alapításkor még a gyermekek szórakoztatása volt a fő cél, mára már a fejlesztésre helyezik a hangsúlyt.
Flickr, Tumblr, Bookr 2014-ben az egykor szebb napokat látott CD formátum már végnapjait élte. A technológiai fejlődés komoly kihívások elé állította Dorka édesanyja, Babucs Éva hangoskönyvkiadóját, így Dorka és párja, a Bookr Kids másik alapítója, Karányi Dániel menteni próbálták a menthetőt. Digitalizálni akarták a hangoskönyveket, hogy létrehozzanak belőlük egy Spotify-alapú hangoskönyv-szolgáltatást. „Rájöttünk, hogy ehhez nincs elég könyv, és maga a műfaj sem felel meg a 21. század médiafogyasztási trendjeinek. A nagy streamingszolgáltatók előfizetéses modellben működnek, mi még az induláshoz szükséges mennyiséget sem tudtuk volna produkálni. A piac másik problémája az illegális letöltések töretlen népszerűsége. Vagyis nem találtuk meg a megfelelő utat a fogyasztók felé” – mondja Dorka.
Olyan sikerkönyvekkel indulhattak, mint a Vuk, a Pöttyös Panni vagy a Janikovszky Éva-könyvek.
A hangoskönyvvonalat így elengedték, az e-book-piacot pedig nem tartották elég jövedelmezőnek. Felfigyeltek viszont arra, hogy az alkalmazásokat árusító online boltok legnépszerűbb termékei között szinte mindig vannak gyerekeknek szánt applikációk. Dorkáék elkezdték a témát alaposabban megvizsgálni. „Azon gondolkoztunk, hogyan lehetne úgy feldobni a képernyőn olvasás élményét, hogy izgalmas legyen, de meg is tartsa a könyvhöz évszázadok óta köthető értékeket.” Az e-bookot elvetették, mert az a kisebbeknél nem működik, egyszerűen teljesen idegen egy gyereknek egy statikus rajz a képernyőn. Végül kitalálták az interaktív mesekönyv koncepcióját.
Ráhibáztak: digitálisgyerekkönyv-piac ekkor még nem is igazán létezett. Az ötlet 2014-ben fogant meg, januárra megalapították a céget, áprilisban ki is jött az első alkalmazás. A Bookr nevet Karányi Dani találta ki. „Öt évvel ezelőtt úgyis mindennek R-betű volt a vége: Flickr, Tumblr…” – magyarázza nevetve Dorka.
Bár digitalizált mesekönyvekkel kezdtek el foglalkozni, mégsem az e-bookok lettek a fő versenytársaik. Az előfizetés saját alkalmazást kívánt, így a legnagyobb konkurenciát az applikációk jelentették. Az első alkalmazásdizájnt baráti segítséggel alkották meg. A Mastercard Innovation Found szerencséjükre éppen akkoriban írt ki pályázatot: olyan startupot kerestek, amelyik kulturális tartalmaival képesek felpörgetni a mobilelőfizetéseket. Dorkáék nyertek, és a százezer euró elég volt az induláshoz.
„Kőműves módon a webdizájnba még én is besegítettem az elején. El sem merem mondani, milyen egyszerű szoftvereket használtam” – nevet Dorka. Hiába működött azonban a technológia, még tartalmat is kellett hozzá szerezni. „Felkerestem az anyukám ismeretségi körébe tartozó könyvkiadók vezetőit, és prezentáltam nekik az ötletet.”
A Bookr Kids éppen új irodába költözik – házon belül
Amíg el nem éri a célját A Móra Könyvkiadó szinte azonnal lecsapott a lehetőségre. „Eredetileg csak licencszerződéseket akartunk megkötni, de két nappal később azzal hívott fel Janikovszky János, a Móra tulajdonosa, hogy »ez mind szép és jó, de hogyan lehet tulajdont szerezni ebben a cégben«?” A Móra végül nemcsak pénzzel szállt be a cégbe, de hozták az exkluzív Móra-jogokat is. (A befektetés összegéről Janikovszky János nem akart nyilatkozni.) A Bookrnek öt évig egyáltalán nem kellett jogdíjat fizetni a könyvek után, a Móra állta a költségeket. Így olyan sikerkönyvekkel indulhattak, mint a Vuk, a Pöttyös Panni vagy a Janikovszky Éva-könyvek. Az ötlet iránt egyre többen érdeklődtek, a Bookr ma már gyakorlatilag valamennyi magyar könyvkiadónak, így a Librinek, vagy a Lírának is digitalizálja a könyveit. „Magyarországon kicsi a kiadói piac, mindenki ismer mindenkit. Sohasem volt olyan, hogy valaki ne akart volna velünk dolgozni. Még ha nem is mindig a legismertebb címekkel, de szinte mindenkivel volt közös projektünk.”
Dorka úgy látja, hogy a hazai kiadóktól messze áll a nagy digitális fejlesztések világa, és kevés cég tud ebbe plusz pénzt invesztálni. A magyar kiadók könyveinek digitalizálásáért a Bookr nem kér előállítási és fenntartási költséget, cserébe a kiadók elfogadták a letöltésalapú jogdíjfizetési koncepciót: attól függően, hogy kivel milyen a megállapodásuk, 20 és 30 százalék közötti jogdíjalapot osztanak fel a letöltések számától függően, könyvekre vetítve. Tehát a népszerűbb könyvek több pénzt hoznak a kiadóknak is. Külföldön más a modell, ott a Bookr minden könyv digitalizálása után külön összeget számol fel, ám a jogdíjak is jóval drágábbak.
„Dorkának van egy nagyon klassz karaktere. Egyrész vállalkozó családból jön, így van egy erős vállalkozói világszemlélete, másrészt van a makacssággal párosult optimizmusa és nagyon elszánt. A világ valahogy mindig enged Dorkának, addig dolgozik valamin, amíg el nem éri a célját” – mondja Balogh Péter, az NNG egykori alapítója, aki most a BaConsult Kft.-n keresztül segít a Bookrnek. Öt éve találkozott először Dorkával, amikor a Móra tulajdonosa, Janikovszky János bemutatta őket egymásnak.
Angyalbefektetőként Péter is beszállt a cégbe, de nemcsak anyagilag, hanem üzleti és stratégiai lépésekkel is segíti Dorkát. „Tulajdonostárs és mentor. Szinte mindenben kikérem a véleményét, ami a cég fejlődése szempontjából fontos” – mondja Dorka Péterről.
A vállalkozás a Horváth családban valóban genetikus: édesapja, az azóta elhunyt Horváth László, a Geoholding egykori tulajdonosaként épített fel médiabirodalmat, édesanyja könyvkiadót vezetett, orvos nővére, Zsófia júniusban nyitotta meg magánklinikáját, a Geomedicalt ugyanabban a Corner Six irodaházban, ahol a Bookr is működik, húga, Franciska pedig trendi reggelizőt vezet Budán. (A Home of Franziskáról a forbes.hu-n írtunk – a szerk.)
Nagyon szép, de nagyon vacak kínai tablet A Bookrt persze a bukták sem kerülték el. Mivel a digitális előfizetés kezdetben még viszonylag ismeretlen fogalom volt, szerettek volna valami kézzelfogható dolgot is a nevükhöz kapcsolni. „Furán nézett ki, hogy a gyerek gyakorlatilag egy kódot kap ajándékba” – mondja Dorka.
Kijöttek egy saját márkás kínai mesetablettel, de hamar problémák merültek fel. „A kínaiak kicsit átvertek minket, komoly problémák voltak a hangszóróval. A pénzünk nagy része a nagyon szép, de nagyon vacak kínai tablet javítására ment el” – mondja Dorka. Végül saját költségen az eszközhöz hozzácsaptak egy gyerekbarát fülhallgatót, így a termék sikeres lett – a koncepció azonban anyagilag megbukott.
A tablet nagy részét elkapkodták a vásárlók a Black Friday-on, miután elfogyott, Dorkáék lemondtak a hardverről. „Elromolhat, külön ügyfélszolgálatot és szervizt kell fenntartani hozzá, és tulajdonképpen nem ad semmi pluszt az olvasási élményhez. A szolgáltatást hardver nélkül is el tudjuk adni, ezért teljesen felesleges még ezt a problémát is a nyakunkba venni. Ez egy teljesen más szakma.”
Két évvel az indulás és az újabb befektetők tőkeinjekciója után a termék nemzetközi szintű skálázásán gondolkoztak. A technológiai háttér ekkor már biztos volt, a módszert nyelvtől és betűkészlettől függetlenül, szerkesztő szoftverük segítségével bárhol a világon tudták alkalmazni. A könyveket nyomdai pdf-ekből digitalizálják interaktív könyvtárrá, ha az animáció megvan, a játékmotorokkal már négy-öt óra alatt befejezik a teljes könyvet.
Végül a Móra közreműködésével jelent meg az első külföldi ügyfél is. Az Albatros Media a cseh és a szlovák piac legnagyobb kiadója, hozzá tartoznak a Disney, a Harry Potter vagy a Kisvakond jogai is. A Bookr white label modellben dolgozik nekik, ami elsősorban a komoly portfólióval bíró, de a digitális értékesítés iránt nem fogékony kiadóknál működik. A Bookr díjat számol fel a belépésért és a gyártásért, és havonta húszszázalékos jutalékot kap az eladások után. Az üzemeltetést Dorkáék végzik, és a white label terméket a partnerkiadó átnevezheti, amire csak szeretné. (Az Albatros például Booko néven kínálja a szolgáltatást.) Eddig megközelítőleg 150 ezer euró bevételt hozott a projekt. Ha minden jól megy, idén a tervek szerint a forgalom 40 százalékát adják a nemzetközi ügyletek, és bár egyelőre a kezdeti, veszteséges éveiket élik, az üzleti terv szerint 2023-ban már nyereségbe fordulhat a cég.
Háromezer kód az iskoláknak „Ültem az iroda előtt a kocsiban, és zokogtam, hogy úristen, ha ezt apukámnak el tudnám mondani! Nem hiszem el, hogy valaki ennyire bízik bennünk, és ennyi pénzt ad nekünk!” – mondja Dorka a következő mérföldkőről. A Hiventures 2017-ben szállt be egymillió euró kockázati tőkével, a cégnek nemcsak új tulajdonosai lettek, de új irányvonala is lett. „Az egész oktatás felé nyitás nem is felőlünk, hanem a piac felől jött” – mondja Dorka. A Bookr Kids digitalizált interaktív gyerekkönyveit Varga Emőke, a Szegedi Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője féléven át, gyerekek körében vizsgálta csoportjával. „Emőke meghívott egy konferenciára, ahol bemutatta a könyveinkből született kutatás eredményeit” – mondja Dorka. A vizsgálat legnagyobb eredménye az volt, hogy az új típusú interaktív könyvek hatékonyan vonhatók be az oktatásba, és képesek hosszú távon fenntartani a tanulók figyelmét. Később ezt a kutatást már országos, reprezentatív szintre emelték, az eredmény: a gyerekek szövegértése húsz százalékkal javulhat, ha a Bookr könyveit használják. „Ekkor dőlt el, hogy az oktatási vonalra helyezzük a hangsúlyt, és ma már leginkább edtech cégként határozzuk meg magunkat.”
Régen egyetlen pedagógushallgató segítette őket a játékok és a feladatok kitalálásában, most már profi stáb dolgozik a komplex módszertani csomag összeállításán.
Dorkáék elkezdtek komolyabban foglalkozni az edukációs vonallal, a fejlesztésben Emőkéék mellett az ELTE és a Mome kutatócsoportjai is részt vettek, és Dorka a Corvinuson a doktori disszertációját is a témából írta. Régen egyetlenegy pedagógushallgató segítette őket a játékok és a feladatok kitalálásában, most már profi stáb dolgozik a komplex módszertani csomag összeállításán.
„Sokan mondják, hogy fejlesztő hatása van a terméküknek, de valójában nincs mögötte szilárd koncepció vagy komolyabb reprezentatív kutatás. Mi már alapból ezekkel indultunk el” – mondja Dorka. A módszertant a Digitális Jólét Központ is jóváhagyta, egyre több tankerület választotta a Bookrt mint a tananyagot kiegészítő programot, és a Szegedi Tudományegyetem támogatásával már pedagógiai továbbképzést is akkreditáltak hozzá.
Az irodalomórákra készült anyag jelenleg száz kötelező olvasmányt tartalmaz, és ezer játékkal egészítették ki. Az anyagok 30 százaléka digitalizált könyv, az eredeti illusztrációt animálták, a többi, ma már porosnak tűnő grafikát teljesen újrarajzolták. A feladatokkal különböző részképességeket fejlesztenek, és próbálnak minél több tudományterületet behozni. Például a Tisza című versnél az interneten kell utánanézni, hogy a Petőfi által leírt élővilágból mi található meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban, míg a Pál utcai fiúknál komplett stratégiát kell kidolgozniuk a gyerekeknek a Grund visszaszerzésére.
A tanári felület segít a virtuális osztályterem létrehozásában. Az oktató nyomon követheti, hogy tanítványai mit olvastak el az általa feltöltött könyvtárból, vagy hogy ki hogyan oldotta meg az egyes feladatokat. Lehetőség van eltérő módszertanok alkalmazására és differenciálásra, a Bookrnek van szótagoló funkciója, és diszlexiás gyerekeknek szánt betűkészlete is.
Dorkáéknak a koronavírus-járvány segített interaktív könyveik népszerűsítésében. Öt perccel a március 13-ai kormánybejelentés után, hogy a következő héttől bezárnak az iskolák, és bevezetik a digitális munkarendet, Dorka megírta a közoktatási államtitkárságnak: ingyen elérhetővé teszik az egyébként fizetős alkalmazásukat, és kidolgoznak az irodalom- és az angoltanároknak egy könnyen alkalmazható módszertant. Egy este alatt összeállították a komplett oktatási segédanyagot, hétvégén a csapat két-háromezer kódot küldött ki az iskoláknak. Az angol nyelvű tananyagot egy hétre rá az Oktatási Hivatal tankönyvvé nyilvánította (az akkreditációs kérelmet már korábban beadták), így a cég már bevételt is tudott ebből az alkalmazásból is generálni. Összesen kétszáz iskola kattintott rá a tankönyvrendelős felületen az előfizetésre, ami negyvenezer fizető felhasználót jelentett. De ez még mindig csak az éves belföldi árbevétel 30–40 százaléka. Dorka szerint a válsághelyzet új alapokra helyezte a könyvkiadás és az oktatás világát, és nagy lökést adott azoknak is, akik eddig féltek rálépni a digitális útra.
Móra-Bookr Kids Gyermek- és Ifjúsági Digitális Kiadó Kft.
Nem szimplán ebédet adnak a gyerekeknek az AKG Kiscelli utcai épületében, de környezettudatosságra, egészséges életmódra is nevelik őket, sőt megmutatják nekik más országok étkezési szokásait is. Vagyis komplett szemléletformálást is magára vállalt a Meznának hívott iskolai menzát üzemeltető csapat, élén egy egykori AKG-s gimnazistával, Bajor Zsófival.
Mosószódás húslevesbe áztatott film, vörösborral előhívott kép, száz évnél idősebb fényképezőgép, amit sikerül megjavítani – Váczi Kristóf és Kaposvári Anett fényképezőgépboltjában ez mind előfordul.
A magyar Forbes ötödik éve készít összeállítást a Forbes-listákon szereplő, illetve köztudomásúan szívesen jótékonykodó filantrópokról. Mert hisszük, hogy a példamutatás az adakozás esetében is fontos. A pandémiában pedig különösen felértékelődött a civil segítség szerepe: a nonprofit szervezetek, a hátrányos helyzetben élők és a bajbajutottak még jobban rászorultak a különféle adományokra. Szándékosan nemcsak jótékonykodó milliárdosokat mutatunk be, de olyanokat is, akikkel jó pár olvasónk is egy szinten érezheti magát. Mert nem az összeg számít: az adományozás a legtöbbször nem vagyon, hanem elhatározás kérdése – és nekünk az a célunk, hogy ezt minél többen felismerjék.
Barta Pál és felesége, Katalin kortárs festményekkel veszik körül magukat, mert gyönyörködtetik és elgondolkodtatják őket. Fiuk, Barta Péter koncepciókat gyűjt; hogy azok milyen műtárgy formáját öltik, számára másodlagos.
