Idén ősszel új épületbe költözik a Forbes. A pesti házat egy Karfunkel Salamon nevű kereskedő építtette 127 évvel ezelőtt, akinek még a telefonszámát is tudjuk: 143-39.
Olyan ez, mint az „észak Velencéje”: semmi értelme, de jól hangzik. A várostörténeti zsurnalizmus legnagyobb közhelye szerint az Andrássy út a magyar Champs-Élysées. A két utat egy fél világ választja el egymástól, és még inkább így volt ez a városegyesítés idején. A Sugárút kiépülőben lévő házai egyfajta Patyomkin-faluként emelkedtek a környékbeli mezőkön, a mellékutcák helyén földszintes házak álltak, kisebb üzemek zörögtek, vagy konyhakertek zöldelltek.
Az Operaház helyén például kisebb mocsár terült el, partján rosszhírű betyárcsárda működött a 19. század közepén. A Sugárút kiépítésével rendezték a terepet, a szűkös Hermina téren – régi, németes nevén Schiffmannplatz – zsibvásár, egy fából ácsolt színház, később orfeum kapott helyet. Nem volt valami jó környék, annyi bizonyos. Báttaszéki Lajos ügyvéd és publicista szerint „nem is mindennapi ember az, ki a Hermina-térhez vezető utczákon keresztül bírhatni, anélkül, hogy orrát legalább százszor be ne fogja”.
A környék fejlődésének a korszak egyik csúcsépítkezése, a Magyar Királyi Operaház megnyitása adott lendületet. Ybl Miklós egyik főműve 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit I. Ferenc József császár jelenlétében. A Hajós utca nevének eredete a városi legendák homályába vész, annyi azonban bizonyos, hogy az 1720-as években már létezett a Schiffmanns Gasse, ahol szórványosan már egy-egy lakóépület is állt. Természetesen nem három-négy szintes házakat kell elképzelni, zömében földszintes, esetleg egyemeletes házak álltak itt ekkoriban.
„Amikor a kollégáim irodát keresnek, két dolog érdekel: legyen erkély és kilátás” – mondja Kürti Tamás. A jövő technológiáit ismerő és értő felső és középvezetők, valamint az adattudósok képzésével foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa szenvedélyes hegyi bringás. Budai irodájában három erkély gondoskodik róla, hogy csapata is érezze a zöld közelségét. A saját elmondása alapján is hiperaktív Tamásból csak úgy dől a szó irodája kapcsán, csönd csak akkor van, ha mélyet szippant az elektromos cigarettájából.
Tábla A falon a Kürt Akadémia aktuális végzőseinek búcsúüzenetei láthatóak. Tamás szereti ezeket olvasgatni, gyakran nyer belőlük inspirációt, és az új ügyfeleknek is meg szokta őket mutatni. „Legalább annyira gyűjtjük az építő kritikákat, mint az elismeréseket.”
Számológép „Fater annyi számológépet újított fel, hogy Szegeden nyitott belőlük egy múzeumot.” Édesapja, Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa Gattyán Györgynek is eljuttatott egy példányt az egyik általa restaurált számológépből. A Docler cégcsoport tulajdonosa külön kiemelte az eszközt, amikor a Forbes az ő irodájában járt. „Fater egy marketingzseni” – reagál Tamás arra, hogy a harmadik leggazdagabb magyar a családjuktól kapott ajándékról is megemlékezett.
1. Család Tamás négy gyermeket nevel, a legkisebbel, saját lányával, Hannával nagyon szoros kötelék van közöttük. A kislány gyakran bejár az irodába is, ahol gyurmák, kártyák és könyvek várják. Igaz, Tamás nemcsak lányával, hanem kollégáival is gyakran dolgozik ezekkel. „Úgy néz ki, mintha egy gyereksarok lenne, pedig többet használják a felnőttek. Például én is.”
2. Haszontalan doboz A doboz, ami nem jó semmire, mégis órákra le tudja kötni az embert. Ahogy bekapcsolják, kikapcsolja magát, és ez így megy az idők végezetéig. Tamás az öccsétől kapta, de nemcsak a személyes kötődés miatt szereti. „Sok mindent elmond a világról, például azt, hogy ha megcsinálsz valamit, az azonnal el is múlik. Másrészt rámutat arra is, mennyire fontos, hogy keretek biztosítsák a dolgok menetét. Csapatot is csak tiszta keretekkel lehet vezetni.” Kürtiéknél mindenki szeret barkácsolni, de ügyességben egyértelmű családi hierarchia uralkodik. „Ha valami elromlik, az öcsém meg én megpróbáljuk megjavítani. Ha nem megyünk semmire, megyünk a faterhoz, és ha neki sem sikerül, akkor a nagybátyám következik. Ő biztosan megcsinálja.”
3. Zene Szeret zenére dolgozni, irodájában korábban egy hangfal is volt, DJ-pulttal a tetején. Mivel nem akarta kollégáit zavarni, ezt egy mini verzióra cserélte. Kedvence a funky, de ha igazán fókuszálni akar, jazzt vagy komolyzenét hallgat. Gyereknevelésre időnként a trash metalt alkalmazza. „Képes vagyok max hangerővel üvöltetni a kocsiban, ha túl hangos a hátsó sor.”
4. Fittyfirittyek „Anyukám imádta a fittyfirittyeket (más szóval biszbaszokat), amit otthon faterral nehezen viseltünk. Egyszer aztán összeszedte őket, és nyitott belőlük egy boltot.” Önmagát figyelemzavarosnak tartja, éppen ezért leginkább fehér asztalnál dolgozik, a világos szín kevésbé vonja el a figyelmét. A fittyfiritty-üzletből megmenekült családi ereklyék is a munkaállomás mögé kerültek.
5. Elefántos bögre Tamást nem önmagukban a tárgyak érdeklik, hanem az, amihez kötődnek. Dél-afrikai útján ismerkedett meg a helyi ökoszisztéma sajátosságaival, itt tágította ismereteit az elefántok kommunikációjáról is. Lenyűgözi az a tény, hogy az állat batár lába valójában kifinomult kommunikációs eszköz, dobbantásával az elefántok képesek akár ötven kilométeres távolságban is egymással „beszélgetni”.
6. Nagymamák Az írógép az anyai nagymamáé volt, Tamás még gyerekként szedte szét. „Fater egyszer csak megfogta, és most Apple-állapotban van.” Tamás apai nagyanyja is fontos volt a család életében. „Mikor fater kicsi volt, a testvérével megkérdezte a nagymamámat, mik legyenek, ha nagyok lesznek. Azt felelte: »Legyetek mérnökök, mert azok szabadon tudnak alkotni az adott keretek között.« Mind a két fiúnak mérnök diplomája lett, és bejött.”
Két kezünk is kevés, hogy összeszámoljuk, hány műanyag borítású sípályája van Budapestnek. Ráadásul mindegyik azt állítja magáról, hogy ő a leghosszabb. Számít a méret, mi mégsem vettük elő a mérőszalagot, viszont a számológépet igen.
Encs régóta és több szempontból is a magyar vidéki éttermiség Napkorongja, és az Anyukám mondta 2017-ben kettőződött meg egy miskolci miniegységgel. Ideje volt már tehát, hogy újabb Pizza, Kávé, Világbéke nyíljon valahol, de azt a legoptimistább rajongó sem gondolta, hogy rögtön Egerbe és Debrecenbe is érkezik egy, budapesti kitérőkkel.
Írta: Macsuga János Hiába dőltek meg sorra a járvány első hulláma alatt a napi rekordok több budapesti biciklis mérőponton, szép lassan visszaállt az élet a rendes kerékvágásba – és visszajöttek a kifogások is. „Majd ha lesz alternatíva!” – hangzik el gyakran az érv a magyaroktól, amikor felmerül a kérdés: miért kell minden egyes nap autóba ülni, hogy megoldjuk napi teendőinket? Ha […]
A rendszerváltás egyeseknek szekrényből kihulló csontvázakat, másoknak a szabadságot jelenti – Rácz Árpád egyértelműen az utóbbi táborba tartozik. A Rubicon folyóiratot azzal az ígérettel alapította 1990-ben, amit a névbe is megpróbált belefoglalni: felszámolni a régit, a megszokást és hagyni, hogy valami új kezdődjön. Ez az új harminc éve tart.
