Először rendeztük meg szeptember elején a Forbes Women’s Summitot. A járvány második hulláma ekkor még ugyan nem durrant be, de az eseményüzletág vezetői napok alatt szervezték át szabadtérre az eleve tavaszról őszre halasztott, telt házas rendezvényünket – amit nemcsak a helyszínen, de online is követhettek az érdeklődők.
Bánlaki D. Stella, az esemény házigazdája és Galambos Márton, a Forbes főszerkesztőjeBorbély Alexandra hamarosan Youtube-csatornát indítana, Gera Marina nemzetközi produkcióban dolgozik. Aki kérdezett, Topolay GáborVidus Gabriella (RTL), Szabó Melinda (Magyar Telekom) és mikrofonnal kezében Blaskó Nikolett (ACG): oszlanak a sztereotípiák a női vezetők körülMérő Vera és Péterfy Gergely az új férfiszerepekről és arról, hülyeség-e, ha nagy filmfesztiválok nem osztanak külön női és férfi díjakat a színészeknekGalambos Márton D. Tóth Krisztával beszélgetett arról, hogy nemcsak bele kell állni helyzetekbe, de eljön az idő, amikor tudni kell hátralépniRendhagyó családmodellekről, stigmatizált anyasorsokról is beszélgettünk. A képen Tisza KataAl Ghaoui Hesna: szerint fontos, hogy a félelmeket ne tabusítsuk a gyermekeink előtt semLaza hangulat, napsütés, pezsgő – pogácsa és Powerpoint-diák helyett
Kilövés
A karanténidőszak utáni újraindulás egyik legforbesosabb Kilövését tartottuk szeptemberben: egy családi cég feje és egy iskolateremtő is a vendégünk volt. Azt, hogy a sikert nem csak pénzben mérik, az Iskolateremtők sorozatunkban feldolgozott élettörténetek mutatják meg igazán, a családi cégeket pedig kiemelt figyelemmel követjük indulásunk óta.
„Egy családi vállalkozásban gyakori, hogy az utódot marketingesnek nevezik ki, mert ott nagy hülyeséget úgysem tud csinálni. Én is marketinges lettem, meghozhattam azt a döntést, milyen színű legyen a névjegykártyám.” Boross Dávid, Oázis Kertészet (címlapsztori)A Pagony alapítóival G. Tóth Ilda beszélgetettÜzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – iskolateremtő. Benkő Vilmos, a Toastmasters hazai elindítója a Forbes Kilövésen
Írta: Macsuga János Hiába dőltek meg sorra a járvány első hulláma alatt a napi rekordok több budapesti biciklis mérőponton, szép lassan visszaállt az élet a rendes kerékvágásba – és visszajöttek a kifogások is. „Majd ha lesz alternatíva!” – hangzik el gyakran az érv a magyaroktól, amikor felmerül a kérdés: miért kell minden egyes nap autóba ülni, hogy megoldjuk napi teendőinket? Ha […]
Írta: Macsuga János
Hiába dőltek meg sorra a járvány első hulláma alatt a napi rekordok több budapesti biciklis mérőponton, szép lassan visszaállt az élet a rendes kerékvágásba – és visszajöttek a kifogások is.
„Majd ha lesz alternatíva!” – hangzik el gyakran az érv a magyaroktól, amikor felmerül a kérdés: miért kell minden egyes nap autóba ülni, hogy megoldjuk napi teendőinket? Ha ezeket a vitákat vizsgáljuk, hirtelen azt gondolhatnánk, hogy a világon nálunk van a legtöbb pék, festő vagy klímaszerelő. Ha olyan sok hazai állampolgár felesége szülne gyereket, mint ahányszor kijátsszuk a „terhes a feleségem” kártyát, biztosan nem küzdenénk az elöregedő és fogyatkozó magyar népességgel sem.
Évente 92 órát dobunk ki az ablakon dugóban araszolással. Sao Paolo példájára várunk esetleg, akiknél ez a szám 152 óra?
Nincs ebben semmi meglepő, így működünk. Ha nagy változás előtt állunk, az agyunk sokszor akkor is behúzza a féket, ha tudjuk: nem csak a társadalomnak, magunknak is jót teszünk. Márpedig mi mást lehetne nagy változásnak nevezni, ha nem azt, amikor fentről megpróbálnak beleszólni mindennapi közlekedési szokásainkba?
A problémakör sokrétű. Egyrészt a mobilitás szinte egybeforr szabadság iránti igényünkkel, másrészt az, hogy eljussunk a dolgunkra, annyira természetes igény, mint a levegővétel. Hát csoda, hogy szeretnénk, ha legalább ebbe nem szólna bele senki?
Igen, biztosan rengetegen vannak, akik Európa egyik legjobb tömegközlekedési hálózata mellett a Hungária körgyűrűn belül ingáznak autóval, de ne felejtsük el, hogy a Budapesten közlekedő autók fele az agglomerációból jön. Szóval ők tehetnek mindenről? Kár lenne ennyire általánosítani, de tény, hogy az elmúlt évtizedekben mi magunk is hozzájárultunk ahhoz, hogy a rengeteg autóval és a felrobbanó lakásárakkal elég kellemetlen lett a fővárosi élet.
Öngerjesztő folyamat ez: aki teheti, kevesebb pénzből kertes házat vásárol magának, aztán vesz egy autót, és vállalja mindennap akár a többórás dugót is. Ne felejtsük el, hogy egy átlagember számára nem nagyon létezik nagyobb motiváció, hiszen legtöbbünknek az autó és a ház a legnagyobb anyagi befektetés az életében.
Jönnek tehát a kifogások, hogy majd akkor tesszük le az autót, ha lesz alternatíva. Mindig valami rajtunk kívül álló tényezőt képzelünk el, hogyha az majd megvalósul, akkor mi is változtatunk. De mi lenne, ha ezúttal ennél egy kicsit okosabbak lennénk?
Sokan a hozzáértők közül is azt gondolják, hogy akkor változtatunk majd, ha Budapest mattot kap. A helyzet az, hogy már pont elég súlyos mattot kaptunk azzal, hogy évente 92 órát dobunk ki az ablakon dugóban araszolással (legalábbis az Inrix kutatóintézet mérései szerint). Sao Paolo példájára várunk esetleg, akiknél ez a szám 152 óra? Ez a kényelmi „színvonal” évente 17,8 milliárd amerikai dollárjukba kerül a braziloknak. Összehasonlításként: az éves magyar GDP nagyjából 158 milliárd dollár. Túl kényelmesek vagyunk. Bármilyen kifogást hajlandók vagyunk kitalálni, csak ne kelljen lemondanunk szerzett komfortszintünkről. Szavazni nemcsak a boltban tudsz, vagy négyévente a választásokon, hanem mindennapi döntéseiddel is. Nézz körül, milyen lehetőségeid vannak! Próbáld ki, mennyire felfrissítő egy bringázás az egész napos daráló után! Kombináld a közlekedési módokat, kísérletezz, és meglátod, lesz alternatíva!
Két kezünk is kevés, hogy összeszámoljuk, hány műanyag borítású sípályája van Budapestnek. Ráadásul mindegyik azt állítja magáról, hogy ő a leghosszabb. Számít a méret, mi mégsem vettük elő a mérőszalagot, viszont a számológépet igen.
Life Changing Dentistry. Valóban lehetséges lenne, hogy egy fogászati kezelés pozitív irányba tereli az életünket? Dr. Bodrogi Attila szerint nem csak hogy lehetséges, de immár 30 éve, nap mint nap a gyakorlatban is bebizonyítja, mekkora hatással van az életünkre, ha egészséges és rendezett a fogsorunk, ha megszépül a mosolyunk. Kossuth téri, a legmodernebb berendezésekkel felszerelt rendelője nem egy átlagos fogorvosi klinika. A SmileCenter, azon belül is a Bodrogi Bespoke Smile, a személyre szabott, komplex, mosolytervezéssel kibővített konzultációk és ezek alapján kidolgozott úgynevezett multidiszciplináris kezelési tervek és beavatkozások színtere, ahol nem ismerik azt a szót: kompromisszum.
Rengeteg vállalkozás kínálhat gyors és kényelmes elektronikus fizetési lehetőséget ügyfeleinek az OTP Mobil legújabb fejlesztése, a SimpleBusiness applikáció segítségével, amely ráadásul 1,3 millió Simple-felhasználó, sőt az OTP Bank hárommillió ügyfelének elérését is megkönnyíti.
Kollár Béla oboaművész hobbiból kezdett oboanádakat faragni. Ma már hozzá, pontosabban Victoria Music nevű hangszerboltjába vándorol szaktanácsért, új hangszerért és hangszerjavításért a magyar komolyzene krémje – meg persze az oda vágyódó tanulók is. Akad, aki már harminc éve.