Fazekas Dóra, az angol Cambridge Econometrics magyar leányvállalatának vezetője minden bizonnyal akarva sem állhatna távolabb a fenntarthatóságért az utolsó csepp biomasszáig küzdő zöld hippi sztereotípiájától. Gazdaságösztönző szakemberként nem azzal fogja zöldebbé tenni a jövőt, hogy nem száll repülőre, hanem kőkemény számokkal győz meg kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy a nonstop pöfékelés pénzügyileg sem tartható fenn.
Az alig 28 éves Dóri annak ellenére imádta 2007 New Yorkját, hogy az Upper East Side fényűzésbe fulladó Gossip Girl-szökevény lakóival szemben neki csak egy 120. utcai olcsó bérlakás aprócska szobájára futotta Fulbright-ösztöndíjából. A padló ráadásul lejtett – valahányszor az íróasztalához tolt forgószékbe ült, tartania kellett magát a lábával, nehogy elguruljon. Szó, mi szó, a Columbia University campusa közel volt, és mivel csupán egy évet tölthetett a világ egyik legjobb egyetemén, igyekezett kihasználni az idejét.
Még akkor is, ha az ösztöndíj tényleg csak a megélhetésre volt elég, és az egyetem fenntarthatósági kutatásait összefogó The Earth Institute sem szolgáltatta a leghívogatóbb irodát. „Egy szerverszobából kialakított irodában találtak nekem helyet, egy íróasztalt és egy számítógépet kaptam. Néha még nyáron is téli kabátban ültem bent, annyira ment a légkondi” – nevet, de gyorsan leszögezi, hogy manhattani tartózkodása meghatározó volt a karrierjében.
Első cége fordítóiroda volt, ami nem véletlen: „Angolul és franciául jól beszélek, de olaszul és spanyolul is tudok. Elkezdtem németül tanulni, de az még a bakancslistámon van. Héberül még szeretnék megtanulni, meg a kínai is mindig érdekelt.”
Dóra nagy pohár almafröccs előtt ül, és noha már a doktoriját is az európai szén-dioxid-piacból írta, nyomát sem mutatja klímaszorongásnak.
Képzeld el, hogy a tésztától a húson és a sajton át a legutolsó bazsalikomlevélig a tányérodon minden a téged körülvevő birtokról származik. A Graefl Major nem divatból használja a fenntarthatóság és a „farm to table” fogalmakat, a személyes jelenlét és odafigyelés itt tapintható. Szerencsés Györgyi és férje, Szepesi Péter logisztikai cégük, a Wici Intertransport Kft. profitját forgatja vissza értékteremtésbe és -megőrzésbe. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat így most saját erőből újítja fel az ország egyetlen megmaradt szecessziós kastélyát – ez a szemlélet semmikor nem volt még annyira aktuális, mint most.
Hat éve szerettünk bele ebbe az akkor hallatlanul romos épületbe – meséli Györgyi, miközben a birtokjáró golfautóval elhaladunk a modern 100 fős rendezvényhelyszín mellett, a kastély felé. „Akkor már egy jó ideje kerestünk olyan kastélyt, ami felújítás után hotelként tud működni. Évekig dolgoztam a turizmusban, az álmom egy olyan kastélyhotel volt, ahol a szobák az eredeti állapotukra helyreállítva fogadják a vendégeket. Ami most zajlik, az nem felújítás, inkább tűpontos restaurálás. Régi technika, régi anyagok, régi bútorok. Pontosan olyan lesz az épület, mint egykor” – mondja.
A Tisza-tó melletti épületet 1906-ban Graefl Andor földbirtokos építette, a család több ezer hektáron gazdálkodott és vadászott itt, még VIII. Edward angol király is megfordult a birtokon. A kastély aztán évtizedekig állt kihasználatlanul. „Már a történet kezdete is sorsszerű. Az innen néhány kilométerre lévő Egerlövőn lakunk, senki nem tudott róla. Beütöttem a keresőbe, hogy eladó kastély, így találtam rá, itt volt, 10 percre tőlünk. Azonnal beleszerettünk. Egy évig kellett takarítani, területet tisztítani, a most üzemelő apartmanok épületeit szó szerint az égig érő gazban találtuk” – mondja. Őszi délután van, az állatok kinn vannak a legelőn. A gazdaság igazi paradicsom a rohanó világ emberének, a majorságban testközelből megfigyelhető az állattartás, az ember elhalad a roskadozó magaságyások mellett, megszagolhatja a fűszernövényeket, de Györgyiék egyébként is élen járnak az edukációban. Rendszeresen vesznek részt fiataloknak tartott fenntarthasósági programokban, a hazai slow living mozgalom oszlopos tagjai. „Egyértelműen a Slow Living Hungary koronaékszere ez a hely, nem véletlen, hogy a kezdetektől, alapítóként velünk vannak” – mondja Szekeres Diána, a Slow Living Hungary elnöke, akivel útközben összefutunk a birtokon, éppen megbeszélésük volt.
Elhaladunk az újonnan épített kápolna mellett – a kis épületbe a kastélyból hozták át az oltárt, – majd a főépület felé vesszük az irányt. Az osztott ablakos télikert már kész „télen már fűthetünk is” – mondja Györgyi. Férjével azt tervezik, hogy áttelelni már itt, az alsó lakosztályban fognak, hogy még közelebb legyenek a történésekhez. A feladatleosztás szerint Györgyi fogja össze a gazdaságot, egyre több időt tölt itt, a vendégeket fogadja, mindenkit személyesen ismer. Azt mondja, a nagytakarítás után az átadás előtt még minden szobát átnéz újra, hogy minden tökéletes legyen. Férje, Péter dolgozik a logisztikai cégben, de ő a kivitelező ember is, és hosszú távon a gazdaság lesz az ő asztala.
“Azt gondoltuk, egyszer majd tudni kell lelassulni” – mondja Györgyi, de most még egyértelműen a lassulás megteremtésének feltételein dolgoznak, idejük megoszlik a kastély és a cég között. Látszik, hogy mindketten elkötelezettek és maximalisták, a major jelenleg inkább szenvedély, mint önmagában profitábilis vállalkozás.
A vendég mindenesetre már le tud lassulni, itt minden adott a kikapcsolódáshoz. Slow living, slow food: az ételek a helyben termelt bio alapanyagokból készülnek, szezonális, nullkilométeres gasztronómára számíthat az ide látogató. A 10 hektáron és a környező vadászmezőkön minden beszerezhető, ami Gyűjtő Ádám és Somodi Péter séfek kreatív konyhájának kell, az öko gazdaság mellett boldog állattartás zajlik. A sajtot, mézet, aszalványokat, befőtteket, lekvárokat maguk készítik. Jelenleg a vidéki stílusú 8 apartman mellett a konferencia- és rendezvényhelyszínként is üzemelő étterem működik. Sok az esküvő, de csütörtöktől vasárnapig bejelentkezéssel ebédre és vacsorára is fogadnak külső vendégeket. „A slow food nem csak jelszó, itt egy étkezés tényleg legalább 3 óráig tart. Szezonális és regionális konyhát viszünk, használjuk a régi recepteket, Slow Wine borászatok tételeit kínáljuk. Hirdetni nem hirdettünk még, a vendégek egymásnak adják a kilincset, gyakran jönnek messze földről, akár külföldről, nem ritka a szombati teltház sem” – mondja Györgyi. Érdemes tehát előre asztalt foglalni, ha valaki Kétútközbe látogatna.
A második világháború utáni évtizedekben is alkottak nagyszerű magyar építészek, és nemzetközi viszonylatban is megállták a helyüket. Egyedi, helyspecifikus építészeti örökséget hagytak ránk, arról nem ők tehetnek, hogy melyik korba születtek. Szocmodern épületeiken meglátszik az idő múlása, de házaik merészek, gondolatgazdagok, és általában véve szerethetők. Egy olyan kor termékei, amit könnyebb nem szeretni, mint megérteni.
„Amikor a kollégáim irodát keresnek, két dolog érdekel: legyen erkély és kilátás” – mondja Kürti Tamás. A jövő technológiáit ismerő és értő felső és középvezetők, valamint az adattudósok képzésével foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa szenvedélyes hegyi bringás. Budai irodájában három erkély gondoskodik róla, hogy csapata is érezze a zöld közelségét. A saját elmondása alapján is hiperaktív Tamásból csak úgy dől a szó irodája kapcsán, csönd csak akkor van, ha mélyet szippant az elektromos cigarettájából.
Jövőre kisebb lehet a kilábalás, mint amennyivel idén bezuhan a magyar gazdaság, de ha a járványt nem sikerül gyorsan megfogni, még csúnyább világ is jöhet. A Forbes negyedéves jelentése.
Egy bolt, ahol senki sem kereskedő, a kínálat mégis megszégyeníti a legnagyobb delikáteszeket. Willmann Fábián személye és üzlete, A másik bolt is ikonikus lett Budapest egyik eldugott szegletében.
