Számos háztartási kellék van, amit egyszer-kétszer kell megvenni az életben, és ezek mellett ma már a takarító-, tisztító- és tisztálkodási szerek is beszerezhetők környezetkímélő verzióban. Két barátnő webshopjából akár pár kattintással.
„A kislányom születése előtt hallottam erről, első lépésem a mosható pelenkák megvásárlása volt. Utólag meg is mosolygom magam, hogy előbb mostam a gyerek pelenkáját, mint hogy a műanyag zacskót leváltottam volna” – mondja Cozma Nastasia a hulladékmentességre törekvő életmódjáról. „Az én utam pedig a Julkával indult, ezzel léptem tovább arról, hogy zárjuk el a vizet, kapcsoljuk le a villanyt, és gyűjtsünk szelektíven. Ma már családi életünk szinte összes területén jelen van a zero waste szemlélet” – kontráz üzlettársa, a Julka webshop társalapítója és társtulajdonosa, Leányvári Anett.
A hidrobiológus Nasti és a HR-es Anett még a nyíregyházi gimi kollégiumában ismerkedtek meg. Jó pár évvel, számos költözéssel és összesen négy gyerekkel később egy lassan kétéves vállalkozás közös gazdái és motorjai. „Nasti mindig új, természetközelibb szempontokat hozott az életembe, és amikor először kezdtünk el arról beszélgetni, hogy Magyarországon is jó lenne egy hulladékmentes webshop, felcsillant a szemem, hogy ezt gyerekek mellől is lehetne építeni” – meséli lelkesen Anett a 2018. júliusi cégalapítást és az októberi rajtot. Manapság, miközben ő Budapesten a kommunikációért és a papírmunkákért felel, Nasti Debrecen, Budapest és London után nemrég Zalaegerszegre költözött. A vállalkozás bázisa is követi – hamarosan a helyi inkubátorház bérlői lesznek, és termékeik gyártása is helyben folytatódhat.
A Julka ugyanis nemcsak a természetes, lebomló, hazai vagy közeli alapanyagokból készülő, állatkísérletek vagy például pálmaolaj nélkül előállított használati tárgyak, háztartási eszközök, kozmetikumok webshopja, hanem néhány saját márkás termék lelőhelye is. Az eddig a bolttal azonos néven futó, most Owaster névre váltó textilzsepik, arctörlő pamacsok, zsákok és szatyrok Zalában keresik új varrónőjüket. A lányok igényei és tapasztalati alapján a kollekció hamarosan sajátmárkás mosható pelenkákkal és intimhigiéniás termékekkel is bővül. „Sokak fejében az van, hogy hulladékmentes eszközökre váltani drága, főleg a mosipelusra. Sokszor a percepciók akadályozzák meg az embereket a váltásban. Mi szeretnénk elérhetők lenni.” Döntő többségben 25 és 35 év közötti, városi nők rendelnek tőlük, követőbázisukat az új termékek tesztelésébe is gyakran bevonják.
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Covid? Ugyan már! – ez az első érzése az embernek, ha ránéz a leendő budapesti irodák helyén álló daruflottára. A fejlesztések nem álltak le, csúszás is alig van, és a tömeges home office víziója a már üzemelő irodák bérleti díját sem csökkentette. 2020 kifejezetten erős év a fővárosi irodapiacon.
Úgy indult az év, ahogy azt a legtöbb irodatulajdonos és -fejlesztő elképzelte. A néhány évvel ezelőtti építőipari problémák – amikor is az alacsony lakásáfa miatti lakásfejlesztési boom elszívta az iroda- és hotelprojektekről a kivitelezőket – enyhülni látszottak, a rekordalacsony (hat százalék alatti) üresedési ráták meg azt üzenték a beruházóknak: bőven van kereslet, bátran lehet építkezni. Aztán eljött a március, a senki által nem várt világjárvánnyal, az azonnali logisztikai problémákkal és a kereslet drámai visszaesésével – erre kellett volna reagálniuk rugalmasan a fejlesztőknek, ha ez a műfaj rugalmas és gyors reagálású lenne.
Csakhogy nem tud az lenni, egy-egy nagyobb – több ezer, több tízezer négyzetméter irodát kínáló – projekt átfutása tervezéssel, előkészítéssel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel akkor is sok év, ha semmi rendkívüli nem történik. „A kínálati oldal mindig lassabban reagál, már csak azért is, mert minimum tíz, de akár hetven százalékban is előbérleti szerződéseket kötnek a fejlesztők a leendő iroda bérlőivel, egyszerűen muszáj megépíteniük a házat” – mondja Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője.
Az eddigi legdurvább karanténperiódus így aztán rekordszámokat hozott: csak március–júniusban több irodát – a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adatai szerint 88 ezer négyzetmétert – adtak át, mint egész 2019-ben (70 ezer négyzetméter). Köztük olyan nagyvolumenű beruházásokat, mint amilyen három friss projekt a Váci úti folyosón: az Agora Tower (34 ezer négyzetméter), a Váci Greens újabb épülete (25 ezer) és az Arena Business Campus első fázisa (20 ezer). És mivel nyáron sem torpantak meg a munkák, könnyen lehet, hogy 2020 egésze is évtizedes rekorddal zár, és megdönti a 2018-as 230 ezer friss négyzetmétert.
Budapart city
Millenium gardens
Office garden
Ennél talán még meglepőbb, hogy a bérleti díjakon sem látszik a koronahatás. Nemhogy nem csökkentek, de év per év alapon még emelkedtek is a díjak idén tavasszal, nyár elején, és – szemben például a kiadó lakások vagy lakásirodák piacával – a prémium irodaházak tulajdonosai nem tolták le a nadrágjukat, és nem mentek bele árengedményekbe. Visszaemelni mindig sokkal nehézkesebb, így aztán inkább kibekkelik a nagyobb üresedést, és várják, hogy visszabillenjen a kereslet.
Ettől persze még sorakoznak a Covid-kérdőjelek a piacon. Egyfelől terjed a home office, és vele nagyon sok vállalatnál a dilemma, hogy összeegyeztethető-e a cégkultúrával, illetve, hogy szükség van-e annyi munkaállomásra, mint korábban. Másfelől nőnek az elvárások, hogy minél szellősebben ülhessenek a dolgozók, és akár újra kellene gondolni a teljes open office koncepciót.
Ehhez képest az olyan extrák már szinte apróságnak, de jól eladható finomságnak tűnnek, mint amivel a Futureal egyik új projektje hirdeti magát, hogy például a teljes ház – a Corvin sétány utolsó nagy blokkjaként épülő Corvin Innovation Campus – érintésmentesen működik majd. Nem kell gombokat nyomogatni, kilincseket tapicskolni és egyáltalán semmilyen felületet érinteni az épületen belüli közlekedéshez, ajtónyitáshoz vagy éppen mosdóhasználathoz sem. Hogy ezek egyszeri érdekes innovációk lesznek, vagy tipikus és tömeges megoldások, azt nagyban befolyásolja, milyen tartósan marad velünk a pandémia pszichológiája.
2020 nyara nem éppen az étteremnyitásokról szól a budapesti belvárosban, úgyhogy már egy hónapos korában kipróbáltuk ebédre a Costes Downtown volt séfe jegyezte, portugál hangsúlyos Essênciát. Jó ötlet volt.
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
