Egy csepeli családi házból nőtt ki a főváros egyik népszerű kézműves sörfőzdéje, és tette országszerte ismertté egy birkózóból főzdetulajdonossá vált sörfőző családnevét. A Rizmajernek csepeli és belvárosi sörháza is van, de Budán is szívesen nyitna egyet.
„Rizmajer úr, ha nem fizet, elárverezhetik a házat, még bírósági végzés sem kell hozzá” – mondta a szigorú közjegyző, a 29 éves Józsi pedig mély lélegzetet vett, és aláírta a papírt. Ez már a sokadik dokumentum volt, amit szignóznia kellett: hitelt vett fel a családi házra, sőt még apósa egyik ingatlanára is. De hát mit tehetett volna, ha sörfőzdét akart nyitni? Vállalkozni sosem olcsó mulatság, mindig van benne kockázat. Ez a 90-es évek első felében fokozottan igaz volt.
„Bele, de ha ezt 1995-ben kérdezi, azt mondom, hogy nem” – feleli az 55 esztendős Rizmajer József, hogy ha ma kellene belevágnia a sörfőzésbe, megtenné-e. „A kölcsön nagy rabszolgaságba taszítja az embert” – állapítja meg, majd feleségére néz. „Én mindig biztonságban éreztem magam mellette – mondja férjéről Noémi. – Mikor nászútra mentünk, akkor is biztos voltam benne, hogy odatalál, pedig én nagyobb utazó voltam, mint ő.”
Gimnazistaként találkoztak, több mint harminc éve házasok. A Rizmajer-birodalmat alkotó két céget is közösen birtokolják – az egyik cég a főzdét üzemelteti, a másik a vendéglátóipari egységeket. József erre csak hümmög, majd somolyogva megjegyzi, hogy édesapja, bár szigorú ember volt, segített volna, ha bajba kerülnek.
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (2020, Európa, 3499 forint)
Miről szól? Szükségnaplónak nevezte el az író, azonban hamar kiderül, hogy annál sokkal több. Ugyan elkezdi elmesélni, hogyan kezdődött március közepén a karantén, sőt két maszkos bevásárlás közt azon elmélkedik, hogy vajon ezután tényleg minden más lesz-e, például a virtualitás tobzódása kivált-e majd belőlünk mélyebb testigényt – aztán egyszer csak jön egy álom. Amiből felfakadnak régi, halovány képek idős, tökfőzeléket kanalazó néniről, édesapjával fakardozó kisfiúról, meg leginkább valakiről, aki már nincs. Akivel még mindig beszélgetünk álmunkban, mert ez „olyan, mint az anyanyelv, hogy már évek óta nem használod, de mikor álmodsz, azon a nyelven elevenedik meg a világ”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki még sosem csinált olyat, hogy kijegyzetel a könyvből jó mondatokat, mert most fog, sőt az sincs kizárva, hogy amint végigolvassa, azonnal újrakezdi.
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van (2020, Bookline, 3999 forint)
Miről szól? Nem idealizál, nem dramatizál, nem minősít – Mártonffy Zsuzsa megközelítését már akkor szerettem a témához, amikor még csak a blogját, a 2014 óta írt Örökbe.hu-t – követtem. A könyvébe beválogatott interjúkon is ugyanaz a tárgyilagos kíváncsiság, empatikusan pragmatikus szemlélet jön át, akár örökbefogadó szülőkkel, akár gyerekükről lemondó anyákkal beszélget. Küzdelmes mindennapok, néha megrázó, máskor megható történetek bontakoznak ki, hatásvadászat nélkül, hitelesen, hiszen a szerző maga is egy vér szerinti és két örökbefogadott gyereket nevel. Ismeri, és az utolsó fejezetben tömören össze is foglalja az összes gyakorlati útmutatót és a hazai szabályozás részleteit is. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Minden szülő rengeteget tanulhat belőle, de aki örökbefogadást fontolgat, annak kötelező olvasmány.
Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország (2020, Scolar Kiadó, 7490 forint)
Miről szól? 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél, ígéri az alcím, és sose jöhetne jobbkor egy kedvcsináló hazai barangoló, mint világjárvány idején. A Zala megyei Szaknyéren alpakákat simogatni, sétálni a magyar Szaharában Fülöpházán, tengerszemnél kirándulni Károlyfalván vagy átmenni Közép-Európa leghosszabb gyaloghídján Szolnokon csak pár kiragadott példa a szép kiállítású és jól megírt szócikkgyűjteményből. A programtervezést praktikus információk is segítik nyitvatartásról és árakról. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, hogy akkor se őrüljön meg a négy fal között, ha újra jönnek a szigorítások.
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? (2020, Corvina, 2990 forint)
Miről szól? A címe alapján unalmas, száraz nyelvtankönyvre gondolhat az ember, de persze Nádasdy neve garancia a nevetésre még akkor is, ha finnugor nyelvcsaládról, mondattanról vagy rovásírásról van szó. Lelkesen ír arról, hogy milyen izgalmas a magyar szókincs, például a visszasír szó mennyire jól sűríti a jelentést, az oly gazdag szókincsű angolban például nincs ilyen. A töpörtyűnek pedig ugyan van hivatalos változata, de a kisgyereknek nem lehet azt mondani, hogy na, gyere, te kis tepertő! – vagyis kedveskedő mellékjelentéssel csak a töpörtyű bír. Előkerülnek olyan kuriózumok, mint hogy az uráli nyelvekben ugyanaz a személyes névmás utal férfira és nőre, meg hogy vajon miért írjuk két t-vel az Attilát. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti, ha belelapozgat egy könyvbe, és azt veszi észre, hogy nem tudja letenni.
Cseh Viktor – Mózes Krisztián: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken (2020, Mazsike, 2500 forint)
Miről szól? A legkevésbé zsidóságról, inkább egy praktikus bicajos könyv olyan helyekre, amiket esetleg nem ismertünk: Balaton-felvidéki temetők, eldugott zsinagógák, botlatókövek. Persze ott vannak a kötelezők is, mint a zánkai gyógynövényvölgy vagy a füredi Blaha-villa, méghozzá tartalmas történelmi leírással, meg jó kis részletes térképekkel. Az első, Balaton-felvidék majdnem kör elnevezésű, egynapos túrának például sem a kiindulópontján, sem a végpontján nincs zsidó vonatkozású látnivaló. A sorozatnak korábban már megjelent négy kötete: Burgenland, Közép-Alföld, illetve Borsod és Szabolcs megyékbe hív néhány órástól többnapos biciklitúrákra a két szerző. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki unja a megszokott bicikliútvonalakat, netán érdekli a történelem.
Miközben imáinkba foglaltuk Szkopelítisz kapitány nevét, két kanyarral hat görög szigetet vettünk be: a vírusmentes Kis-Kükládok lakott földdarabjait és az alig ismert, de viszonylag könnyen elérhető Tíloszt.
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
