Egy csepeli családi házból nőtt ki a főváros egyik népszerű kézműves sörfőzdéje, és tette országszerte ismertté egy birkózóból főzdetulajdonossá vált sörfőző családnevét. A Rizmajernek csepeli és belvárosi sörháza is van, de Budán is szívesen nyitna egyet.
„Rizmajer úr, ha nem fizet, elárverezhetik a házat, még bírósági végzés sem kell hozzá” – mondta a szigorú közjegyző, a 29 éves Józsi pedig mély lélegzetet vett, és aláírta a papírt. Ez már a sokadik dokumentum volt, amit szignóznia kellett: hitelt vett fel a családi házra, sőt még apósa egyik ingatlanára is. De hát mit tehetett volna, ha sörfőzdét akart nyitni? Vállalkozni sosem olcsó mulatság, mindig van benne kockázat. Ez a 90-es évek első felében fokozottan igaz volt.
„Bele, de ha ezt 1995-ben kérdezi, azt mondom, hogy nem” – feleli az 55 esztendős Rizmajer József, hogy ha ma kellene belevágnia a sörfőzésbe, megtenné-e. „A kölcsön nagy rabszolgaságba taszítja az embert” – állapítja meg, majd feleségére néz. „Én mindig biztonságban éreztem magam mellette – mondja férjéről Noémi. – Mikor nászútra mentünk, akkor is biztos voltam benne, hogy odatalál, pedig én nagyobb utazó voltam, mint ő.”
Gimnazistaként találkoztak, több mint harminc éve házasok. A Rizmajer-birodalmat alkotó két céget is közösen birtokolják – az egyik cég a főzdét üzemelteti, a másik a vendéglátóipari egységeket. József erre csak hümmög, majd somolyogva megjegyzi, hogy édesapja, bár szigorú ember volt, segített volna, ha bajba kerülnek.
Átvette a hatalmat az Y generáció a Wall Streeten, az ingyenkereskedést kínáló Robinhood tréderei elképesztő magasságba hajtják a legmenőbb részvényeket a koronaválság közepén. Csúnya vége lesz, de vajon mikor?
Vlad Tenev és Baiju Bhatt ötletének finanszírozását 75 kockázatitőkés pattintotta le 2013-ban. De ők nem adták fel. Még messze voltak attól, hogy a termékük elkészüljön, de rögtön tömegek iratkoztak fel a várólistára, hogy szeretnék kipróbálni. A webszájtjukon mindössze ennyi szerepelt: ingyen tőzsdei kereskedés, ne fizess kötésenként 10 dollárt. Még mindig 2013-at írtunk, amikor Vlad felkerült az amerikai Forbes 30 sikeres 30 év alatti fiatalt bemutató 30/30 listájára. Idén, 2020-ban a sokadik tőkebevonási kör árazása alapján a Robinhood 11,2 milliárd dollárt ér. Nemcsak hogy ők a koronaválság egyik nagy nyertese, de felrobbantottak egy iparágat. Pár éve a nagykutyák által lesajnált lúzerek voltak, ma a Wall Streetnek őket kell követnie, ha tudni akarják, hova hordják a pénzüket a befektetők.
Baiju szülei Indiából jöttek, Vlad ötéves volt, amikor közgazdász szülei kivándoroltak Bulgáriából. A Stanfordon találkoztak, és kezdtek vállalkozni, pont a nagy pénzügyi válság idején. Abban mindig biztosak voltak, hogy meg akarják változtatni a pénzügyi rendszert, és hamar ki is találták, hogy hol van erre a legnagyobb igény. Mivel behatóan ismerték a bankok és a pénzügyi piacok működését, látták, hogy mekkora díjakat markolnak a szolgáltatók a kereskedésért, holott ha nagy összegek mozognak, költségmentesnek álcázva más helyről is le tud csippenteni tisztes bevételeket a szolgáltató.
Ők vették észre először, hogy az emberek mindenféle interakciója és tevékenysége az okostelefonokra terelődik, ebből állt össze a sikerrecept. Ingyenesnek blöffölt kereskedés a telefonodról. Tök egyszerűen, mintha csak játszanál. Csak nem madarakra lövöldözöl, hanem részvényekre. De ha jól célzol, itt valódi jutalmat is kapsz.
Ingyenesnek blöffölt kereskedés a telefonodról. Tök egyszerűen, mintha csak játszanál. Csak nem madarakra lövöldözöl, hanem részvényekre. De ha jól célzol, itt valódi jutalmat is kapsz.
Robinhood-generáció A névválasztás természetesen fricska a nagy befektetési bankoknak. Az Occupy Wall Street mozgalom szimpatizánsaiként a pénzügyi egyenlőségért rajongtak, és sokan gondolják, hogy ők is tették érte a legtöbbet a Robinhooddal. 2012-ben már látszott az, amire a méltán Oscar-díjas A nagy dobás című film végén oly frappánsan hívják fel a figyelmet: lett bármi hatása a nagy pénzügyi válságnak a bankok uralmára? Lett szigorúbb szabályozás, szétdarabolták az adófizetői pénzen megmentett bankokat? Na, ugye.
A politikát, a szabályozást leuralhatta a banki lobbi, de a Robinhooddal nem tudott mit kezdeni. Tavaly igazán látványosan omlott össze az amerikai befektetési bankok díjrendszere: pár nap alatt dobta ki mindenki a jutalékait, és ment le nullára, két nagy bróker, a Charles Schwab és a TD Ameritrade pedig egyesülésbe menekült. „Örülünk” – mondta Tenev, hozzátéve, hogy gépek által végrehajtott elektronikus tranzakciókról beszélünk, nincs itt mire díjat szedni. A Robinhood számai azt mutatják, jól meg lehet élni abból, hogy az ügyletet a piacon tényleg végrehajtó szolgáltató visszaoszt egy keveset a brókernek. Az ügyfél észre se veszi, hogy az aktuális piaci legjobb árnál egy icipicivel rosszabb áron teljesült a tranzakciója, sok millió üzletnél viszont a töredékdollárokból szép summa jön össze a szolgáltatónál. Ez a visszaosztás nem Robinhood-sajátosság, szinte minden brókercég régóta alkalmazza, viszont a számok azt mutatják, hogy ugyanannyi tranzakcióból a Robinhood sokkal többet kaszál, mint a konkurensei. Kapott is már büntetést azért, mert nem a lehető legjobb áron teljesített.
Rendszermegbízhatóságban is messze a leggyengébb (volt, hogy két napra leállt a rendszer, sokan perelik is a bukók miatt a céget), az ügyfélkezelés is gyakran elégtelen, még telefonszámuk sincs, de kit érdekel. Fiatalok tömegei szabadultak rá az egyszerű kereskedésre, a huszonévesek körében még sose volt olyan menő részvényekkel tilitolizni, mint ma. És ez a folyamat csúcsosodott ki látványosan az elmúlt hónapokban. A Robinhood-generáció lealázta a Wall Streetet.
Oké boomer, te mennyit kaszáltál a Teslán és az Apple-ön? Kérdezheti teljes joggal az átlagos Robinhood-júzer az átlagos tapasztalt hedge fund menedzsertől, aki nem tud mást tenni, mint pislog, mint hal a szatyorban. A számok ugyanis arra utalnak, hogy az intézmények nem hittek a Wall Street idei menetelésében, az Y generáció meg szénné nyerte magát. Az elmúlt években még sok hír volt a gyorsan tönkrement Robinhood-júzerekről, idén viszont, amiben nagyban benne vannak, az szinte mind vaskos nyerőt hozott.
Valóban kevesen mondták február végén, amikor 25 százalékos szakadásban volt a piac, hogy utána fél év alatt 40–50 százalékot rakétázik, miközben súlyos recesszió üt be rekordnagyságú munkanélküliségi rátával, közben Amerika a járvány által legsúlyosabban érintett országgá válik, igen bizonytalan kilátásokkal. Józan ésszel mindez nyilván irracionális, nincs akkora Fed-pénzpumpa, ami alátámasztaná. De a tőzsdén csak a profit nem szorul magyarázatra, így most a fiatalok tehetik meg, hogy lesajnálóan mosolyognak.
A Robinhoodon kereskedők átlagéletkora az első években még inkább a 25-höz volt közelebb, mostanra az idősebbek is megérkeztek, de így is 30 körüli az átlag. Májusig csak idén hárommillió új felhasználó érkezett, júniusban naponta átlag 4,3 millió kötést regisztráltak, ami a legmagasabb az összes bróker között. Sok új tréder váltott online kaszinózásról tőzsdei spekizésre, illetve nagy számban jöttek gémerek is. A felhasználók milliószám osztogatják meg részvénytippjeiket, eredményeiket egymás között.
Ment a Disney is A kritikusok évek óta mondogatják, hogy a Robinhood nem a kereskedés demokratizálásáról szól, hanem az emberek hülyítéséről. Nulla pénzügyi tudással és tapasztalattal rendelkező milliókat húz bele a kereskedésbe, a felhasználók fele még ma is olyan, akinek ez az első brókerszámlája, kopasz trédernek számít. Ezzel kapcsolatban is kapott kisebb hatósági feddéseket a cég, főleg, mivel egy darabig az opciós kereskedésbe is bárki egyszerűen bekapcsolódhatott. Ma ezt némi oktatással és kikérdezéssel próbálják áthidalni.
A legszomorúbb esemény, ami a Robinhood-mánia árnyoldalaira irányította a figyelmet, idén júniusban történt: egy húszéves egyetemista öngyilkos lett, miután 730 ezer dollárnyi mínuszt mutató egyenleget látott a számláján. Ami egy el nem számolt ügylethez kapcsolódott, és a felhasználó félreértelmezte, de a Robinhood is elismerte, hogy rossz az a rendszer, amelyik ennyire félreérthető információt küld.
Mivel több webszájt is gyűjti és rendszerezi a Robinhood-tréderek befektetéseinek változását, bárki hosszasan csemegézhet az adatokból. Jól látszik, hogy a Robinhood-kereskedők az idei vírushelyzet előtt is túlnyomórészt olyan részvényeket vettek, amelyeknek a termékeit, szolgáltatásait jól ismerik, és használják is, bíznak a márkában. A lista élén még ma is a Ford és a General Eletric áll (911, illetve 856 ezer számlán tartanak belőlük), de az első tízben van a Disney is.
A koronajárvánnyal, karanténidőszakkal azonban új szakasz kezdődött. Nemcsak azért, mert a bezártságban felgyorsult a számlanyitások üteme, de a kedvenc részvények listája is átrendeződött. Az elmúlt fél évben, tehát a nagy szakadás közepétől máig a legtöbb számlára újonnan már Apple-, Tesla- és Microsoft-részvény került, ezek a jelenlegi trendek alapján heteken belül a toplista élére mászhatnak fel. Ebben nagy segítség, hogy töredékrészvényeket is lehet venni, nem csak egész darabszámút, tehát kis pénzzel például egy negyed Teslát 500 dollárért.
Kétségtelen, hogy a legkisebb pénzügyi ismeret nélkül vásárló tömeg ma már piacalakító tényező, nekik is köszönhető, hogy csillagászati árfolyamszintre emelkedett néhány általuk kedvelt sztárrészvény. Ezek többségénél van valami alapja az optimizmusnak, csak már rég túlment az emelkedés a fundamentálisan megalapozottnak tekinthető határon. De olyan cégekbe is nagy pénzek mennek, amelyek helyzete teljesen bizonytalan vagy kifejezetten rossz. Az American Airlines szénája például pocsékul áll, és az elektromosjármű-gyártókat is ész nélkül veszik, közülük többnek nem volt még egy cent bevételük, még sok évig veszteségesek lesznek. De a fórumokon az a rendkívül szofisztikált érv, hogy „lám, a Tesla is milyen jól megy”, népszerűbb, mint hogy „ne legyetek hülyék, ezeknek a nagy része tönkremegy, főleg, ha pont a Tesla letarolja a piacot”.
Azt, hogy ennek nagy sírás lesz egyszer a vége, a Wall Street öreg rókái biztosra veszik. De azt is, hogy a Robinhood maga hamarosan nagy hájp keretében bevezeti a részvényeit a tőzsdére. És azok a nagy befektetési bankok fogják ebben segíteni, akikkel szemben az alapítók a kezdetektől meghatározták magukat.
Populáris, humoros előadásaival, tízezres példányszámban fogyó könyveivel és közösségimédia-szerepléseivel az egyik legismertebb pszichológus lett, zárt Facebook-csoportjában ezrek osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat. Almási Kitti ma már ideje nagyobb részében előadó és influenszer, mint amennyiben terápiás pszichológus: egy-egy kliens helyett tömegekhez szól. Pénzről viszont nem beszél.
Rossz magyar makroadatok jöttek augusztusban, mélyebb lesz a válság a vártnál, aggódjunk? Vagy fektessünk a recesszió közepette égbe szálló technológiába? Hai Thanh Le Phuong, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője segít.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Kézmodell, pénztáros és karácsonyfaárus – az Oázis pénzügyi igazgatója, cégvezetője és marketingmenedzsere nem mindig álltak a szamárlétra legfelső fokain. A Boross testvérek fokozatosan lépdeltek előre szüleik cégében. 2010-es családi alkotmányuk nemcsak a második, de a harmadik generációnak is kijelölte az utat.
