Kézmodell, pénztáros és karácsonyfaárus – az Oázis pénzügyi igazgatója, cégvezetője és marketingmenedzsere nem mindig álltak a szamárlétra legfelső fokain. A Boross testvérek fokozatosan lépdeltek előre szüleik cégében. 2010-es családi alkotmányuk nemcsak a második, de a harmadik generációnak is kijelölte az utat.
A Testvérek Tanácsa mostanában ritkábban ül össze. A négy testvér, Dávid, Bálint, Gábor és Bence gyakran a vasárnapi ebéd közben vagy a családi cseten beszélik meg a céges ügyek apróbb kérdéseit. Az egykor a nagykereskedelemért felelős Bálint édesanyjához, Hedvighez hasonlóan visszavonult a céges ügyektől, és már csak tulajdonos a vállalatban.
A legidősebb fiú, Dávid édesapja halála után, 2015-ben került a cég élére. „Nem volt kérdés, hogy ő legyen a főnök, akkor már de facto második ember volt. És azóta sem merült fel, hogy ki akarnánk rúgni” – nevet Boross Gábor, a harmadszülött fiú. Gábor épp a Balaton-felvidéki nyaralóban váltja Dávidot, így csak telefonon beszélünk.
A családban már korán leosztották a szerepeket, a cégalapító szülők kiskoruktól terelgették gyerekeik útját, akik szívesen is dolgoztak a családi bizniszben. Idősebb Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa már jó ideje követte a legidősebb Boross gyerek pályafutását. A negyedik generációs baromfitenyésztő szerint Dávidból már fiatalabb korában áradt az egészséges ambíció és becsvágy. „Az apja rendesen pakolta rá a terhet, de nem látszott rajta, tartotta a tempót. Megvolt benne az a szuggesztivitás, ami később fontos tényezője volt a cég átvételének.”
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Covid? Ugyan már! – ez az első érzése az embernek, ha ránéz a leendő budapesti irodák helyén álló daruflottára. A fejlesztések nem álltak le, csúszás is alig van, és a tömeges home office víziója a már üzemelő irodák bérleti díját sem csökkentette. 2020 kifejezetten erős év a fővárosi irodapiacon.
Úgy indult az év, ahogy azt a legtöbb irodatulajdonos és -fejlesztő elképzelte. A néhány évvel ezelőtti építőipari problémák – amikor is az alacsony lakásáfa miatti lakásfejlesztési boom elszívta az iroda- és hotelprojektekről a kivitelezőket – enyhülni látszottak, a rekordalacsony (hat százalék alatti) üresedési ráták meg azt üzenték a beruházóknak: bőven van kereslet, bátran lehet építkezni. Aztán eljött a március, a senki által nem várt világjárvánnyal, az azonnali logisztikai problémákkal és a kereslet drámai visszaesésével – erre kellett volna reagálniuk rugalmasan a fejlesztőknek, ha ez a műfaj rugalmas és gyors reagálású lenne.
Csakhogy nem tud az lenni, egy-egy nagyobb – több ezer, több tízezer négyzetméter irodát kínáló – projekt átfutása tervezéssel, előkészítéssel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel akkor is sok év, ha semmi rendkívüli nem történik. „A kínálati oldal mindig lassabban reagál, már csak azért is, mert minimum tíz, de akár hetven százalékban is előbérleti szerződéseket kötnek a fejlesztők a leendő iroda bérlőivel, egyszerűen muszáj megépíteniük a házat” – mondja Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője.
Az eddigi legdurvább karanténperiódus így aztán rekordszámokat hozott: csak március–júniusban több irodát – a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adatai szerint 88 ezer négyzetmétert – adtak át, mint egész 2019-ben (70 ezer négyzetméter). Köztük olyan nagyvolumenű beruházásokat, mint amilyen három friss projekt a Váci úti folyosón: az Agora Tower (34 ezer négyzetméter), a Váci Greens újabb épülete (25 ezer) és az Arena Business Campus első fázisa (20 ezer). És mivel nyáron sem torpantak meg a munkák, könnyen lehet, hogy 2020 egésze is évtizedes rekorddal zár, és megdönti a 2018-as 230 ezer friss négyzetmétert.
Ennél talán még meglepőbb, hogy a bérleti díjakon sem látszik a koronahatás. Nemhogy nem csökkentek, de év per év alapon még emelkedtek is a díjak idén tavasszal, nyár elején, és – szemben például a kiadó lakások vagy lakásirodák piacával – a prémium irodaházak tulajdonosai nem tolták le a nadrágjukat, és nem mentek bele árengedményekbe. Visszaemelni mindig sokkal nehézkesebb, így aztán inkább kibekkelik a nagyobb üresedést, és várják, hogy visszabillenjen a kereslet.
Ettől persze még sorakoznak a Covid-kérdőjelek a piacon. Egyfelől terjed a home office, és vele nagyon sok vállalatnál a dilemma, hogy összeegyeztethető-e a cégkultúrával, illetve, hogy szükség van-e annyi munkaállomásra, mint korábban. Másfelől nőnek az elvárások, hogy minél szellősebben ülhessenek a dolgozók, és akár újra kellene gondolni a teljes open office koncepciót.
Ehhez képest az olyan extrák már szinte apróságnak, de jól eladható finomságnak tűnnek, mint amivel a Futureal egyik új projektje hirdeti magát, hogy például a teljes ház – a Corvin sétány utolsó nagy blokkjaként épülő Corvin Innovation Campus – érintésmentesen működik majd. Nem kell gombokat nyomogatni, kilincseket tapicskolni és egyáltalán semmilyen felületet érinteni az épületen belüli közlekedéshez, ajtónyitáshoz vagy éppen mosdóhasználathoz sem. Hogy ezek egyszeri érdekes innovációk lesznek, vagy tipikus és tömeges megoldások, azt nagyban befolyásolja, milyen tartósan marad velünk a pandémia pszichológiája.
A játékszenvedélyen túl komoly üzleti megfontolás tolta előre a legnagyobb bevételű magyar játékfejlesztő céget. A Zen Studios világszínvonalú ügyfélkörrel dolgozik egy budai irodában, ahol még az ablakokat is el kell sötétíteni, nehogy kiszivárogjon egy még be sem jelentett Star Wars-film.
Ne olvasd el ezt az oldalt az előtt, hogy becsuktad a szemed, és néhány percig gondolkodtál azon, mit jelent számodra az egyenlőség. Lapot kérni, széket foglalni. Megváltoztatni a játékszabályokat. Újraosztani a befolyást, újragondolni a hatalmat – ilyeneket dobáltunk be egy januári szerkesztőségi brainstormingon. Fáradtan, délután, az első Forbes Women’s Summitra készülve. Aztán aznap este az ágyban már lepergett előttem […]
Populáris, humoros előadásaival, tízezres példányszámban fogyó könyveivel és közösségimédia-szerepléseivel az egyik legismertebb pszichológus lett, zárt Facebook-csoportjában ezrek osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat. Almási Kitti ma már ideje nagyobb részében előadó és influenszer, mint amennyiben terápiás pszichológus: egy-egy kliens helyett tömegekhez szól. Pénzről viszont nem beszél.