Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
„Már megint itt van. Tessék, kérem kifáradni!” A 90-es évek elején a nyugat-európai gardencenterek dolgozói gyakran morogtak valami hasonlót, mivel rendszeresen elcsíptek raktáraikban egy besurranó magyar turistát. Boross István, az Oázis Kertészet alapítója nem lacafacázott: miközben a szocializmus tömegnövényeihez szokott családja az élményközpontnak is beillő holland kertészetben bámészkodott, ő felderítő utakra indult.
Kodak típusú gépével elegánsan bevonult az áruházak legtitkosabb zugaiba, és lefotózott mindent, ami Magyarországon épülő kertészeti vállalkozásához jól jöhetett. A kertészmérnök nemcsak fotómasinájával raktározta el a látott információkat. Szemrebbenés nélkül faggatta az üzletek dolgozóit is: miből van a forgalom, jó-e itt dolgozni, és egyáltalán, miből mennyi van.
A Balaton-felvidéki családi nyaralóban vagyunk 2020 nyarán. A kétéves Boross Lizát, Dávid lányát, István unokáját egyelőre még a cicák kötik le leginkább, a céges ügyek és a növények még nem az ő asztala. Büszkén mutogatja macskás zokniját, majd utánunk totyog a kerti tóhoz, hogy jelezze, ő is szívesen részt venne az interjún. A Boross családban veleszületett tulajdonság a nyitottság és a tettrekészség. Az alapító, Boross István a 90-es évek vadkapitalizmusában sikeresen építette fel a hazai kertészet máig legmasszívabb bástyáját, az Oázis Kertészetet. Édesapja öt évvel ezelőtti hirtelen halála után Dávid vette át a cég irányítását, de újító ötleteivel még István életében sikerült országos szintre emelnie a cégbirodalmat. •••
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege.
Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő módon a jogaikról, és különösen, hogy az érdekmérlegelést (személyes adatok védelme vs. újságírás) nem ismertettük kellőképpen. Az én fordításomban: nem jogászkodtunk eléggé, ezért megbüntettek minket. Hiába írtuk le részletes levelekben, emberi nyelven, hogy mit, miért és hogyan csinálunk (azaz, hogy miért nem veszünk le valakit a listáról csak úgy bemondásra, kérésre), egy hivatalnak ez nem elég, pláne, egy szigorúnak.
Boross Dávid, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak.
De a lényeg, hogy ilyen mondatokat is megfogalmaztak: „Figyelembe kell venni, hogy a Forbes egy gazdasági, üzleti témakörben írt cikkeket és összeállításokat tartalmazó sajtótermék, így a Hatóság álláspontja szerint a bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.”
Igen, ilyen a jogásznyelven történő kifejezésmód, de fordítok. Ha egyszer a cégadatbázis azért van, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, hogy kik állnak a cégek mögött, akkor miért ne lehetne beleírni az ott megismert neveket egy újságba?
Ennek ellenére, mi most egy ideiglenes bírósági döntés miatt (amit az egyik NAIH-döntéssel együtt, szintén a Hell-tulajdonosoknak köszönhetünk) még nem írhatjuk le az ő cégük tulajdonosának a nevét, de talán a NAIH érvelése a bíróságot is meggyőzi majd a szép lassan csordogáló perben. A nyilvánosság teher, és értem, hogy vannak helyzetek, amikor kellemetlenséget okoz, ha valaki fent van egy Forbes-listán (miközben sokan mások azért küzdenek, hogy felkerüljenek). De aki a fél országnak energiaitalokat árul, az viselje el, ha cégei tulajdonosaként bekerül az újságba.
Boross Dávid második generációs családi vállalkozónak, az Oázis kertészet tulajdonosának ezzel nincs gondja. A fotózásokon, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak, és ugyanezzel az energiaszinttel és hozzáállással vezeti cégét. Melis Dóra első címlapsztorija után már te is másképp sétálsz be egy kertészetbe, de a muskátliról is más jut majd az eszedbe.
Forbes Women mellékletünknek akkor vágtunk neki, miután kiderült, hogy a koronajárvány miatt a márciusi Forbes Women’s Summitot el kell halasztanunk. Nem akarom elkiabálni így augusztus legvégén, de szeptember 4-én megtartjuk (offline és online is), és most szállítottunk mellé egy jó adag női teljesítményről szóló történetet, köztük egy olyan meglepő névvel is, mint Oravecz Nóra. Mielőtt felhúzod a szemöldököd, olvasd el a cikket!
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Rossz magyar makroadatok jöttek augusztusban, mélyebb lesz a válság a vártnál, aggódjunk? Vagy fektessünk a recesszió közepette égbe szálló technológiába? Hai Thanh Le Phuong, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője segít.
Ballainé Krikker Zsuzsanna dandártábornok, a magyar honvédség első tábornok asszonya történelmet írt, mégsem érzi úgy, hogy ideje kérni az obsitot. A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója csúcsmenedzseri hozzáállással és a dolgozói kapcsolatok erősítésével tenné le a keze nyomát.
Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
