Kövesdi Gábor az FHB Otthontérképének projektvezetője volt korábban, és családja megélhetését továbbra is ingatlanos projektekből biztosítja, közben azonban felépítette a MyFarm Harta közösségét. Harmadik szezonjuknak már franchise-rendszerben, összesen hat vegyszermentes kerttel és nyolcszáz virtuális bérlővel vágnak neki. Terményeikből a rászorulóknak is bőven jut.
„Ott volt az a felismerés, hogy bár nem vagyunk gazdagok, mégis azok vagyunk, mert van, aki semennyi pénzért sem tud hozzájutni olyan dolgokhoz, amik nekem természetesek” – futott át Kövesdi Gábor agyán valamikor a 2010-es évek közepén, amikor akkori kollégái sorra fordultak be a budapesti irodaház tárgyalójába a falujából, Hartáról származó kolbász illatára. Aztán diplomatikusan, mosolyogva körülírja: sokszor semmi sem maradt abból, amivel otthon a szülei felpakolták. Sőt, később előfordult, hogy száz pár házi kolbászt hozott a munkahelyére csak a közvetlen kollégáknak. A MyFarm Harta indulása szempontjából meghatározó volt ez az élmény: a nagyon jó minőség Hartán természetes, a fővárosban pedig van rá a kereslet.
A termelést minden kertben figyelemmel lehet kísérni webkamerával, a tagok beleszólhatnak, hogy mit termeljenek.
A másik fontos momentum, ami további gondolkodásra késztette, az volt, amikor 2018-ban őstermelő édesapja kétszáz meggyfáján nagyon sok termés lett. Kilóját azonban mindössze 100–150 forintért tudták eladni. „Nagyon frusztrált engem is, meg őket is. Láttam, mennyit dolgoznak vele, hogy szép a termés”, de kénytelenek voltak áron alul kínálni, mert egyébként megromlott volna. Gábor másnap a budai Flórián téri piacon átsétálva látta, hogy 900 forintért adják ugyanazt a meggyet.
2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
MAKAI SZABOLCS
KARCAG, MINNEAPOLIS, HERCEGHALOM
A Talentis Agro vezérigazgatója egész karrierjét a mezőgazdaságban töltötte. Agrárközgazdászként és marketingesként diplomázott, pályája a Cargill mezőgazdasági világcég hazai vezető pozíciójáig, majd minneapolisi stratégiai boardjáig ívelt. 2019 óta a Talentis Agro vezérigazgatója.
Milyen innovációs stratégiával készül a Talentis Agro a következő évekre?
A Talentis Agro komoly hagyományokkal rendelkezik, de mégis csak kétéves, hiszen a holding 2018-ban indult, nagymúltú agrárcégek integrálásával. Addig minden cég a saját tervei, stratégiái és innovációi szerint dolgozott. A Talentis Agro ezt a tudást gyúrja egybe és képviseli a tagvállalatok között. A központi cég tud beszállítóktól csomagban vásárolni szolgáltatást, egyetemekkel kialakítani együttműködést. Az országos céghálónknak köszönhetően egy új technológiát egyszerre sok helyen tudunk tesztelni, amivel gyorsíthatjuk az innovációk bevezetését. Vetéstervvel, gépberuházási tervvel hét évre előre tudunk tervezni. A stratégiai döntések a herceghalmi központban dőlnek el, a főagronómus – ma úgy mondjuk: növénytermesztési divízió vezető – döntése alapján, de az egyes cégeknél meglévő helyi tudásra, tapasztalatokra támaszkodva.
Mik ma a mezőgazdasági innováció fő területei?
A legfontosabb a digitalizáció és az azon alapuló precíziós állat- és növénytermesztés. Ez jelenti a jövőt. A digitalizációval a termelés minden adata láthatóvá válik, hogy mikor, hova, mennyi vetőmag lett elvetve, műtrágya elszórva, mikor melyik állatnak mennyi takarmányt kell adni. A lényeg ennek a hatalmas mennyiségű adatnak a feldolgozásában rejlik, mert ez tudja minden eddiginél precízebbé és gazdaságosabbá tenni a mezőgazdasági munkát.
A másik jelentős innováció a robotizáció. Ez kényszerpálya is, hiszen itt a technológia tudja kompenzálni a munkaerőhiányt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. A szarvasmarháknál például már robottűrő egyedeket tenyésztünk, hogy középtávon a fejésben be tudjuk vezetni ezt a technológiát. A precíziós gépek használata más polcra helyezi magát a mezőgazdaságot is. Más igényű szakmunkákra kellenek szerelők, mérnökök, IT-szakemberek, mint ma, amikor a mezőgazdasági munkaerő jellemzően aluliskolázott, és a fizikai munkások inkább mennek egy hipermarketbe dolgozni, ahol télen-nyáron kellemes a klíma. A hiperekkel szemben a mi előnyünk, hogy helyben, falvakban vagyunk, így nem kell onnan a munkásoknak messzire ingázniuk. Ennek az előnynek a kihasználásához viszont vonzóbbá, értékesebbé kell tenni a mezőgazdasági munkát.
A hazai agrárágazat fejlettségi, tudásbeli lemaradásáról sokat hallani. Ennek a megváltoztatásában hogyan tud részt vállalni a Talentis Agro?
A mezőgazdaság területén minden fejlődik, a genetika, a tudás, a gépek, de ha nincs megfelelő szakember, az egész semmit sem ér. Az agráregyetemi oktatás sajnos nem korszerű és túlságosan elméleti. Azt szeretnénk, hogy olyan szakemberek jöjjenek ki az egyetemről, akik ismerik a friss technológiákat. Az agrárszektorból hiányoznak a fiatal vezetők, de ha együttműködnek a nagy cégek, akkor fel tudjuk gyorsítani a fejlődésüket. Mi az ország egész területén tudunk nekik mutatni innovatív cégeket, ahol az üzletszerű működtetést megtanulhatják. Ezért hoztuk létre a Talentis JUMP! szakmai gyakorlati programot. Keressük az együttműködést az egyetemekkel, és üdvözöljük az új agráregyetemet. Ezért sincs saját k+f tevékenységünk, mert ebben a felsőoktatással szeretnénk együttműködni.
2021 februárjában megalakult a vidékfejlesztési kormánybizottság a tízéves vidékfejlesztési stratégia végigvitelére, amelynek egyik célkitűzése a fenntartható fejlődés maradéktalan érvényesítése. A Talentis Agro hogyan tud fenntarthatóvá válni?
A fenntarthatóság az egész mezőgazdaság jövője szempontjából létkérdés. A saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait. A 2027-ig tartó jelenlegi uniós finanszírozási ciklus is jelentős keretet szán a fenntarthatósági programokra, zajlik a szakmai háttérmunka. A Talentis Agróval is elindultunk ebbe az irányba. A Lajta-Hanság Zrt. területén már az apróvadak élőhely-védelmével alakítjuk ki az öntözőrendszereket, biztonságosabbá tesszük a trágyakezelést, részt veszünk az öntözési közösségek kialakításában.
A hazai feldolgozóipar elmaradottsága egyben egy komoly fenntarthatósági kérdés is. A magyar agrárcégek jellemzően exportra termelnek, kiszállítják az országból az alapanyagot, amit máshol dolgoznak fel, majd késztermékként visszahozzák a hazai boltok polcaira. Ez rendkívül költséges és környezetszennyező is. A Talentis Agro által termelt tej és gabona fele is exportra megy, de valójában annak örülnénk, ha belföldre termelnénk az alapanyagot és legfeljebb a késztermék menne exportra. A Mészáros Csoporton belül jelenleg is vannak feldolgozó cégek, mint a Kall Ingredients Kft., vagy a Gallicoop Zrt. Van sajtgyár és két borászat is. A jövő lehetősége, hogy a cégcsoporton belül is erősítsük a szinergiákat, ezzel is erősítve a hazai feldolgozóipart és a fenntarthatóságot. Azt szeretnénk, ha a Talentis Agro középtávon a fenntartható nagyüzemi mezőgazdaság védjegyévé válna.
Ha már szóba kerültek a cégcsoporton belüli szinergiák, milyen bővüléseket, fejlesztéseket tervez a Talentis Agro?
Három nagy stratégiai ágazatunk van, a növénytermesztés, a tejelő szarvasmarha és az árutojás termelés, ezeknek a fejlesztése elsődleges célunk. A cégcsoporton belüli integráción túl újabb akvizíciókra is lehetőségünk van. A rendszerváltáskor indult agrárcégeknél most zajlik generációváltás. A fiatalokat ma már jellemzően nem érdekli az agrárium, ezért eladják a családi vállalatokat. Velük együtt pedig kiszáll a know-how és a felső vezetés is, akiket rögtön pótolni kell. Az elkövetkező 5–10 évben sok ilyen eladó cég lesz, közülük már van is pár a csőben. Ezekhez a cégekhez új vezetők kellenek, és ahogy említettem, nagyon nehezen találunk ilyen embereket. Ezért is szeretnénk az egyetemekkel együtt dolgozni, hogy ki tudjuk nevelni a saját vezetőinket.
Ez nem egy műanyag kaspó, hanem olyan technológia, ami a jövő élelmiszerellátásának fontos lépcsője lehet – Rácz Gréta, a Green Drops Farm alapítója hidropóniás tornyait kombinálná a modern technológiákkal, és forradalmasítaná a növénytermesztést.
A Husqvarna műholdas vezérlésű EPOS rendszerének köszönhetően már lehetőség nyílik a határolóvezeték nélküli automatizált fűnyírásra
Mintegy ezer műhold tekint le a Földünk irányába – a Husqvarna műholdas vezérlésű EPOS Robotfűnyíró Rendszere a zöld területeken most a gyep minőségére összpontosít. Az EPOS (Exact Positioning Operating System) – mely magyarul annyit jelent: Pontos Pozicionáló Operációs Rendszer – segítségével a Husqvarna egy újabb áttörést hozott a fűnyírás területén. A 2020-as fűnyírási szezonban mintegy 30 profi felhasználó tett szert a vezeték nélküli, automatizált fűnyírás terén az első tapasztalatokra parkokban, sportpályákon, kereskedelmi ingatlanokon és számos egyéb zöld területen.