Kövesdi Gábor az FHB Otthontérképének projektvezetője volt korábban, és családja megélhetését továbbra is ingatlanos projektekből biztosítja, közben azonban felépítette a MyFarm Harta közösségét. Harmadik szezonjuknak már franchise-rendszerben, összesen hat vegyszermentes kerttel és nyolcszáz virtuális bérlővel vágnak neki. Terményeikből a rászorulóknak is bőven jut.
„Ott volt az a felismerés, hogy bár nem vagyunk gazdagok, mégis azok vagyunk, mert van, aki semennyi pénzért sem tud hozzájutni olyan dolgokhoz, amik nekem természetesek” – futott át Kövesdi Gábor agyán valamikor a 2010-es évek közepén, amikor akkori kollégái sorra fordultak be a budapesti irodaház tárgyalójába a falujából, Hartáról származó kolbász illatára. Aztán diplomatikusan, mosolyogva körülírja: sokszor semmi sem maradt abból, amivel otthon a szülei felpakolták. Sőt, később előfordult, hogy száz pár házi kolbászt hozott a munkahelyére csak a közvetlen kollégáknak. A MyFarm Harta indulása szempontjából meghatározó volt ez az élmény: a nagyon jó minőség Hartán természetes, a fővárosban pedig van rá a kereslet.
A termelést minden kertben figyelemmel lehet kísérni webkamerával, a tagok beleszólhatnak, hogy mit termeljenek.
A másik fontos momentum, ami további gondolkodásra késztette, az volt, amikor 2018-ban őstermelő édesapja kétszáz meggyfáján nagyon sok termés lett. Kilóját azonban mindössze 100–150 forintért tudták eladni. „Nagyon frusztrált engem is, meg őket is. Láttam, mennyit dolgoznak vele, hogy szép a termés”, de kénytelenek voltak áron alul kínálni, mert egyébként megromlott volna. Gábor másnap a budai Flórián téri piacon átsétálva látta, hogy 900 forintért adják ugyanazt a meggyet.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
Világmegváltó ötlettel, kockázati tőkéből, gyors növekedéssel exitig – nagyjából ez a definíció állna a startup szócikk mellett egy enciklopédiában. Pedig van más út is, ezt az Innonic startupstúdió azzal bizonyítaná be, hogy megmutatja, hogyan néz ki a Szilícium-völgy Debrecenben. Magyarnak magyar, de se nem sárga, se nem savanyú, legfeljebb egy kicsit lassabb.
Alakított már svéd focidrukkert, sőt szerepelt IKEA-reklámfilmben is – skandináv szőke haját látva ezen nem is csodálkozik az ember. De nem emiatt ismert, hanem arról, hogy hét évvel ezelőtt ő kezdett elsőként középiskolás lányokat kódolásra tanítani Magyarországon. Koleszár Szilviről azt tartják, hogy igazi vizionárius, azon kevés startupper egyike, akik nemcsak ötletelnek, de meg is valósítják az álmaikat. Ahogy a névjegyén szerepel: thinker, doer, idea-generator.
A dzsungelt kávéültetvények és vulkánok tarkítják, a buja esőerdőt a Csendes-óceán és a Karib-tenger fogja közre. Az élővilág hol Észak-Amerikát, hol Dél-Amerikát idézi, és egy fél magyarországnyi apró kis ország, Costa Rica gondosan vigyáz a két kontinens között felgyűrődött természeti csodákra.
