Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
A hazai biztosítási piac egyik legismertebb alakja, üzleti cápa és mecénás: Horváth Béla az elmúlt húsz évben egy félezer darabból álló gyűjteményt halmozott fel főleg birtoklási vágyból és hiúságból, alapítványa pedig évi ötmillió forintért vásárol fiatal, kortárs művészektől.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
Szerencsejáték Zrt.
2021 Április Támogatói tartalom Szerencsejáték Zrt.
Immár harmadszor részesült az egyik legrangosabb hazai HR-szakmai elismerésben a Szerencsejáték Zrt., amely 2013 és 2018 után az idén ismét elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahelyek díját. A munkatársak visszajelzése alapján odaítélt díjat a nemzeti lottótársaság a legalább ezer főt foglalkoztató nagyvállalati kategóriában érdemelte ki.
