Immár harmadszor részesült az egyik legrangosabb hazai HR-szakmai elismerésben a Szerencsejáték Zrt., amely 2013 és 2018 után az idén ismét elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahelyek díját. A munkatársak visszajelzése alapján odaítélt díjat a nemzeti lottótársaság a legalább ezer főt foglalkoztató nagyvállalati kategóriában érdemelte ki.
Magas munkatársi elkötelezettség, szervezeti agilitás, elhivatott vezetés és tehetségfókusz – mind-mind olyan tényezők, amelyek nélkülözhetetlenek a fenntartható üzleti eredményekhez, ezáltal a 20 éves múltra visszatekintő Kincentric Legjobb Munkahelyek Program is ezekre a tényezőkre fókuszál. Mindezek megítélésében a legobjektívebb mércét, a munkatársak véleményét veszi alapul a vállalat, amely a munkavállalói kutatások terén félévszázados gyakorlattal és a munkatársi elkötelezettségi adatok óriási adatbázisával rendelkezik. A programban 130 ezer magyarországi munkavállalót, köztük a Szerencsejáték Zrt. dolgozóit kérdezték meg, akik a kutatás során olyan kérdésekre adtak választ, minthogy mennyire emberközpontú és vonzó a munkaadójuk, milyen a munkahelyi légkör és a vállalat jövőképe. A felmérés alapján megállapítható, hogy erősödött a támogató vezetői hozzáállás és a hiteles kommunikáció szerepe, valamint minden korábbinál fontosabbá vált a munkahelyi biztonság érzése.
A Kincentric Legjobb Munkahelyek Program egy olyan nemzetközi márka, ami biztos viszonyítási pont, valódi mérce a humánerőforrás-menedzsment terén, hiszen minden országban ugyanazon az alapon nyugszik, ugyanazt jelenti. Az a cég a vonzó, amelynek jó a hírneve, képes a tehetséges embereit megtartani, a vállalati kultúrája teljesítményorientált, emberközpontú vezetésével a dolgozói elégedettek, akik büszkék a munkahelyükre, így azt szívesen ajánlják másoknak. Az elismerés még inkább felértékelődött, hiszen a koronavírus-járvány nem csak a cégek munkamenetébe hozott változásokat, hanem alapvetően befolyásolta mindenkinek az életét. Ezzel együtt úgy ítélték meg a kollégák, hogy a Szerencsejáték Zrt. egy stabil és biztos munkahely.
Az, hogy a nemzeti lottótársaság 2013 és 2018 után az idén ismét kiérdemelte a rangos elismerést, a vállalat értékelése szerint annak is betudható, hogy a felmérésben kiemelt szereppel bíró szempontok terén sokat tett az elmúlt időszakban. Azaz felelős nemzeti vállalatként érdekközösséget vállalt munkatársaival, a járvány kitörésekor gyors, határozott és eredményes lépésekkel védte meg a munkahelyeket, s miközben biztonságos munkakörülményeket teremtett, transzparens kommunikációt folytatott. A nagy presztízsű Kincentric Legjobb Munkahelyek díj elnyerése a Szerencsejáték Zrt. esetében egyúttal arról is tanúskodik, hogy a kollégák elismerik a vállalat erőfeszítéseit, és továbbra is olyan stabil, összetartó és támogató közösségnek érzik a társaságot, ahol szívesen dolgoznak.
A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
Írta: Gribek Dániel // Illusztráció: Kiss Annamária
„Fontos, hogy az örökerdő-gazdálkodás során nincsen véghasználat. A fákat különböző időpontokban, egyesével veszik ki a területről. Mivel ezáltal minden fának egyedi vágáskora van, az erdőkép gyakorlatilag nem változik” – magyarázza az ország egyre több térségében alkalmazott módszer lényegét Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.
Az 1920-as évekből származó koncepció alapján az erdészeknek az örökerdő-gazdálkodásban öt fő szabályt kell szem előtt tartaniuk.
1 Mindig legyen borítás a területen, tehát sosem szabad végvágást vagy tarvágást végezni.
2 A jól teljesítő fát, amiben van potenciális értéknövedék (azaz a fatérfogat gyarapodhat), a területen kell hagyni, csak a rosszabbul teljesítőket lehet kivágni. A gazdasági szempontból kisebb értékű fa az ökológiai funkcióját tekintve még lehet értékes.
3 Az újulat, tehát az erdő aljnövényzetében fejlődő csemeték megjelenése nem cél. Példaként, amikor egy 120 éves tölgyesben feltűnnek a facsemeték, akkor a hagyományos módszer szerint fakitermelés történik, hogy a fiatal egyedek teret kapjanak. Ezzel szemben az örökerdő-gazdálkodásnál az újulat folyamatosan jelen van, és amikor egyetlen fát vagy egy kisebb facsoportot kivágnak, az addig megbúvó csemeték abban a fényt kapó foltban fejlődésnek indulhatnak.
4 Nincsen rögzített vágáskor, tehát a fákat nem egyszerre, egy adott kort, például a 120 évet elérve vágják ki. Ezzel a faállomány összetétele korban változatos lesz. Ha egy ilyen erdőbe betekintünk, szinte minden korosztályból láthatunk fát, a csemetéktől a matuzsálemekig.
5 A növedék egy örökerdőben nem úgy alakul, mint az egykorú erdőkben. Utóbbi előre kiszámolható fatermési modellekkel, az örökerdő-gazdálkodásban viszont szabálytalan a szerkezet. Mivel a területen többféle korú fa előfordul, az erdészeknek rendszeresen vissza kell térniük, hogy felmérjék, a legutóbbi időszakban mennyi volt a növedék. Az állandó kontroll mellett a tervek időközönként módosulnak.
Az örökerdő-gazdálkodásban tehát a beavatkozásokat szinte észre sem lehet venni. Emellett az örökerdők természetvédelmi szempontból is kedvezőbbek, az élőhelyeket a beavatkozások kevésbé változtatják meg, a sokszínű erdő pedig elvileg jobban ellenáll a klímaváltozásnak és más negatív hatásoknak. De vajon gazdasági szempontból is megéri a sokkal bonyolultabbnak tűnő módszer alkalmazása?
A hagyományos döntéshez képest körülményes és lassú megoldás, de alkalmazásával úgy lehet kivágni a fákat, hogy az nem károsítja a többi növényt. A gallyazás után a szakemberek a rönköket darabokban engedik le egy kötélpályán.
A vizsgálatok bebizonyítják, hogy a cseresekben ugyanazt a minőséget és mennyiséget lehet termelni, mint a vágásos rendszerben, az ápolási és felújítási költségek viszont sokkal kisebbek. Az elmúlt években kiderült az is, hogy a bükkösökben is legalább olyan jó gazdasági teljesítményű az örökerdő-gazdálkodás, mint a vágásos. Azt még vizsgálni kell, hogy a tölgyesekben mi a helyzet, bár az eddigi tapasztalatok alapján a szakemberek úgy gondolják, hogy ebben az esetben sem beszélhetünk majd hátrányosabb helyzetről.
Az áttérés a természetközeli módszerre azonban nem mindenhol lehetséges, és ahol működik, ott is több évtized alatt valósul meg. A hagyományos erdőgazdálkodás tehát még biztosan nagyon sokáig velünk marad. De az csak a látszat, hogy ennek eredményeként eltűnnek az erdők.
A TERMÉSZETKÍMÉLŐ fakitermelés módszerei
Fakitermelés modern gépekkel: A vonszolásos technológiát egyre inkább felváltja a döntő-rakásoló gépekkel és erdészeti kiközelítőkkel végzett munka. Oka a hatékonyságuk mellett az újulat kímélése, a talaj védelme.
Lovas fakitermelés: Reneszánszát éli a lovas fakitermelés. A lovak, amellett, hogy károsanyag-kibocsátásukkal nem szennyezik a környezetüket, minimális taposási kárt okoznak. Az újulatot is kímélik.
Kötélpályás kiközelítés: Így olyan területről is elszállítható a faanyag, ahonnan a meredeksége miatt más technikával ez gondot okozna. Az erdő talaját és az újulatot érintetlenül hagyja.
Csúszdás közelítés: A fakitermelés helyszínén hosszú vályút készítenek, a darabolt rönköt ebbe helyezik, ami a domb- vagy hegyoldalból lecsúszik a rakodó közelébe. Mivel a faanyag útja során közvetlenül nem érintkezik a talajjal, így azt nem károsítja.
Fakitermelés alpin technikával: A hagyományos döntéshez képest körülményes és lassú megoldás, de alkalmazásával úgy lehet kivágni a fákat, hogy az nem károsítja a többi növényt. A gallyazás után a szakemberek a rönköket darabokban engedik le egy kötélpályán.
Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
A Husqvarna műholdas vezérlésű EPOS rendszerének köszönhetően már lehetőség nyílik a határolóvezeték nélküli automatizált fűnyírásra
Mintegy ezer műhold tekint le a Földünk irányába – a Husqvarna műholdas vezérlésű EPOS Robotfűnyíró Rendszere a zöld területeken most a gyep minőségére összpontosít. Az EPOS (Exact Positioning Operating System) – mely magyarul annyit jelent: Pontos Pozicionáló Operációs Rendszer – segítségével a Husqvarna egy újabb áttörést hozott a fűnyírás területén. A 2020-as fűnyírási szezonban mintegy 30 profi felhasználó tett szert a vezeték nélküli, automatizált fűnyírás terén az első tapasztalatokra parkokban, sportpályákon, kereskedelmi ingatlanokon és számos egyéb zöld területen.
Tizenöt éve akarja és csinálja, amit ma már az egész világ hajszol. Eltökélt zseni világjobbító szándékkal, médiapopulista módszerekkel, őrült szerencsével és olyan hájpteremtő képességgel, ami a Szilícium-völgyben is ritka. Ő a motor, az innováció és a vízió a világ legtöbbre értékelt elektromosautó-gyára mögött, ő tartja fenn a menőségfaktort, és ő a garancia rá, hogy a Tesla hosszú távú siker lehet. Trónkövetelők és kockázatok persze vannak, és bár a piac eddig mindent megvett, amit Elon Musk eladott neki, még rengeteg ígérettel adós, és be kell váltania egy nagy adag megelőlegezett bizalmat is. A magát CEO-ból a Tesla technokirályává koronázó guru most mindenesetre a csúcs közelében van – sikerében benne van a kor, amiben élünk, de nélküle a világunk is más lenne.