Hetekre előre gondosan eltervezem, mit eszünk majd húsvétkor. Kötözött sonka egy bátaszéki családtól, tojás Kerekegyházáról, zöldségek Kiskunfélegyházáról, tejtermékek Esztergomból, Heit Lóránd reszelt tormája. Nem a piacra viszem a bevásárlólistát, hanem a számítógép előtt ülök, és a piacot hívom házhoz, pontosabban a házamtól 800 méterre található átvevőponthoz. Most aztán van időm ilyenekkel pepecselni, nem úgy, mint amikor az élet a korábban megszokott kerékvágásában ezerrel zakatol, és az ünnep előtt egy nappal pánikszerűen vásárolom túl magam random közeli hiper ipari és importtermékeiből.
A látszólag tarra vágott területek nagyon is élnek, és így is erdőnek számítanak, és a fakitermelők is bátran vállalkozó és keményen dolgozó, igazán természetszerető emberek.
Kisállat, barkács, házhozszállítás. Ezek a szektorok egyértelműen az elmúlt járványos év nyertesei, de (mint azt már mindenki jól tudja), a Covid-19-es a világtörténelem első olyan válsága, ami kivétel nélkül minden piacra és a világ minden emberére hatott valamilyen módon. A mezőgazdaság több hatás keresztmetszetében van.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
Élre tört a mesterséges intelligencia és a biotechnológia is a Forbes másodszor összeállított startuplistáján. Ez nem a pandémiának köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy ezen a téren komoly tudástőkét halmoztak fel a magyar startupok, és a nemzetközi, élvonalbeli befektetők fantáziáját is megmozgatták.
A Brick Visual fiatal csapatának egy évtized sem kellett, hogy felépítsék a világ egyik legkeresettebb építészeti látványtervező cégét. Klasszikus startupsztori: egy budapesti bérház előszobájából indultak, árbevételük ma már milliárdos, filmeket készítenek, szoftvert fejlesztenek, és olyan világsztárokkal dolgoznak, mint a Zaha Hadid Architects vagy a japán Kengo Kuma. Ha kell, egy jó képért akár pincérnek is beöltöznek.
2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
Szerencsejáték Zrt.
2021 Április Támogatói tartalom Szerencsejáték Zrt.
Immár harmadszor részesült az egyik legrangosabb hazai HR-szakmai elismerésben a Szerencsejáték Zrt., amely 2013 és 2018 után az idén ismét elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahelyek díját. A munkatársak visszajelzése alapján odaítélt díjat a nemzeti lottótársaság a legalább ezer főt foglalkoztató nagyvállalati kategóriában érdemelte ki.