Hetekre előre gondosan eltervezem, mit eszünk majd húsvétkor. Kötözött sonka egy bátaszéki családtól, tojás Kerekegyházáról, zöldségek Kiskunfélegyházáról, tejtermékek Esztergomból, Heit Lóránd reszelt tormája. Nem a piacra viszem a bevásárlólistát, hanem a számítógép előtt ülök, és a piacot hívom házhoz, pontosabban a házamtól 800 méterre található átvevőponthoz. Most aztán van időm ilyenekkel pepecselni, nem úgy, mint amikor az élet a korábban megszokott kerékvágásában ezerrel zakatol, és az ünnep előtt egy nappal pánikszerűen vásárolom túl magam random közeli hiper ipari és importtermékeiből.
A látszólag tarra vágott területek nagyon is élnek, és így is erdőnek számítanak, és a fakitermelők is bátran vállalkozó és keményen dolgozó, igazán természetszerető emberek.
Kisállat, barkács, házhozszállítás. Ezek a szektorok egyértelműen az elmúlt járványos év nyertesei, de (mint azt már mindenki jól tudja), a Covid-19-es a világtörténelem első olyan válsága, ami kivétel nélkül minden piacra és a világ minden emberére hatott valamilyen módon. A mezőgazdaság több hatás keresztmetszetében van.
Agrárcsaládba született, nem meglepő, hogy marketingkarrierje után a gazdálkodáshoz tért vissza. Biró Mátyás őstermelő, az Ízes Udvar kosárközösség és a Parasztkamra webshop létrehozója amerikai mesterkurzuson mélyítette el tudását, és a bió mellett tette le a voksát.
Csaknem negyven féle zöldséget termel ráckevei biointenzív gazdaságában Biró Mátyás, és Ráckevétől Szigetszentmiklósig látja el vásárlóit vegyszermentes terményekkel. Azt mondja, ami fellelhető és megtermelhető biomódszerekkel, azt megtermelik. Fontosnak tartják a lokalitást is, mert bár Spanyolországból télen is lehet hozni paradicsomot, „az a cél, hogy ezeket a trendeket felrúgjuk, ne utaztassuk a termékeket, és vegyszermentes zöldségeket szállítsunk”.
„Mindig van egy kis elégedetlenség magammal szemben, egyszer majd biztos elmúlik” – mondja Mátyás azzal kapcsolatban, hogy bár többgenerációs agrárcsaládból származik, állandóan tanul a biogazdálkodásról. A marketingtudás adott volt a vállalkozáshoz, a Budapesti Kommunikációs Főiskola (ma Metropolitan Egyetem) marketing-kommunikáció szakán végzett, az Ízes Udvar előtt hat évig a Nebuló termékeket gyártó Nebu Trade Kft. marketingvezetője volt.
Látták, hogyan megy a palántanevelés, vagy édesapjuk hogyan szereli a szivattyút. „Ezért sok minden zsigerből jön.”
2017-ben valami szabadabb dologba szeretett volna kezdeni, de nem a semmibe ugrott, gyerekkora óta a „termeljük meg, amit lehet”-szellemiségben nevelkedett. Édesanyja, Krumpach Erzsébet A bőség kertje című könyv szerzője, biokertészeti szakértő, édesapja állattenyésztő mérnök, jelenleg dísznövénykertészettel foglalkozik. Mindig tartottak állatot és konyhakertjük is volt, testvéreivel kisgyermekkoruktól bevonták őket a munkába – látták, hogyan megy a palántanevelés, vagy édesapjuk hogyan szereli a szivattyút. „Ezért sok minden zsigerből jön.”
Mátyás az Erste Bank Higgy Magadban! pályázatán elnyert 3,5 millió forint kezdőtőkével indította az Ízes Udvart, munkahelyén pedig felmondott. Egy év tanulás és felkészülés után 2018-ban indult el. Sokat tanulmányozta a külföldi szakirodalmat, az első év után pedig elvégezte az egyik legprofitábilisabb amerikai biointenzív gazdaság, a Neversink Farm tulajdonosa, Conor Crickmore mesterkurzusát, ahol sokat tanult növényvédelemről, gondolkodásmódról is.
Három csatornán értékesít. Kosárközösségében idén már száz családot szolgál ki Budapest agglomerációjában. Emellett van egy online piactere, a parasztkamra.hu, továbbá éttermeknek is beszállít. Már negyedik szezonját kezdi, és most használja ki először teljesen a rendelkezésre álló ötezer négyzetméteres földterületet. Az Ízes Udvar árbevétele tavaly 13 millió forint volt, négymillióval több, mint 2019-ben, idénre pedig további növekedést, 25 milliós forgalmat vár Mátyás.
Hamarosan elkészül csomagoló és zöldségszárító helyisége, tervei között szerepel fóliaterületük bővítése, és az is, hogy mintagazdaság legyenek, másoknak is segítsenek az indulásban.
A hazai biztosítási piac egyik legismertebb alakja, üzleti cápa és mecénás: Horváth Béla az elmúlt húsz évben egy félezer darabból álló gyűjteményt halmozott fel főleg birtoklási vágyból és hiúságból, alapítványa pedig évi ötmillió forintért vásárol fiatal, kortárs művészektől.
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
