A Lashka elég jó válasz, ha Észak-Budán valakinek az a kérdése, hogy mivel lehet feldobni egy nyomi karanténhétköznap estéjét.
Nekem másmilyen elvi problémáim vannak a tésztakiszállítással, mint a Lashka alapítóinak. Ők novemberben a Forbes.hu-n beszéltek arról, hogy nem azért nyitották pont a vírus érkezte előtt a kizárólag saját készítésű tésztákkal dolgozó műhelyüket, hogy ne frissen kitálalva fogyasszák az ételeket a vendégeik. Én meg azt szoktam gondolni az étteremétlapokat böngészve, hogy a legtöbb alapszósz gyorsabban kész van, mint ahogy kiérne egy rendeléssel a futár, szóval miért rendelnék pont kifejezetten könnyen elkészíthető ételt? Az én kérdésemre a kellően érdekes kínálat tud lenni a válasz, a Lashkáéra meg az, hogy látványosan jobb tésztát kell csinálni, mint amit a legfelső áruházi polcról levehet az ember, és ha most muszáj dobozban zötyögtetni, zötyögjön hát dobozban. (Nem muszáj egyébként, a Lashka kitelepüléseit hétvégente el lehet kapni különböző piacokon.)
Nem csak olasz az étlap: van egy magyar és egy nemzetközi (ázsiai, szláv) blokk is, viszont tényleg minden tésztás – alap, hogy a húslevesben is az van. A tortellini al brodóval valamiért a nevesebb budapesti olasz vendéglők is nagyon szeretik elszomorítani a vendégeiket (ízetlen lében jellegtelen tésztapárnák). Indulhatnának tanulmányútra a Lashka dombja felé, ahol a lé kacsából készül, és nemcsak tartása van, de egy meglepően savas oldala is, talán a lébe bőkezűen adagolt hagymától. Mivel tele van az utazást vidáman áttelelő kacsahúsos párnákkal, lényegében egyfogásos vacsora kétezer alatt.
Hasonlóan tud krémes maradni a vajszósszal fényezett, pompásan fűszerezett lazacos ravioli (az alap raviolit előkészítve, betöltve is el lehet vinni az üzletből, ha van olyan mániákus olvasónk, aki csak az azonnali kifőzésben hisz, és kellően motivált egy végigzoomolt nap után saját beurre blanc-nal szórakozni, de egyik sem indokolható). A kolbászmorzsás, marinált kaliforniai paprikás nudlinak meg eleve nincsen hova kiszáradnia (remek a lepirított nudlitól és az összes falatra szétterülő füstös kolbászíztől). Ezen a ponton a „legyen elég érdekes, hogy kirendeljük” feltétel is ki van már pipálva.
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Az elmúlt szezonban eleve jó ára volt a szójának, a betakarítás kezdetén nagyjából 120 ezer forinttal lehetett számolni tonnáját, ami később 170 ezer forint fölé is felkúszott. A magasabb bel-, úgynevezett „profat”-tartalommal rendelkező prémium fajták értékesítésekor további felárral is kalkulálhatnak a gazdálkodók.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a szója termelői ára 2020-ban 16,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ha az ország 2,7–2,8 tonna/hektáros termésátlagát és 135 ezer forintos értékesítési árat veszünk alapul, a bevétel a 360 ezer forintot is meghaladja hektáronként, amihez hozzávehetjük a hetvenezer forintos szójatámogatást, így a vége 430 ezer forint.
Ebből vonódik le a növény – természetesen gazdasági egységenként jelentősen eltérő – átlagosan 240 ezer forintos bekerülési költsége, azaz a profit majdnem kétszázezer forint lehet hektáronként, amivel a szója méltó kihívója a kukoricának. Természetesen az itt leírt adatokat sok tényező befolyásolja gazdaságonként, elérhető ennél nagyobb és kisebb haszon is – és még az időjárás is beleszólhat.
Honnan jön ide? A világon a legtöbb szóját az Amerikai Egyesület Államokban, Brazíliában, illetve Argentínában termesztik. Ez a három ország együttvéve a világ szójatermésének nyolcvan százalékát adja, és ennek jelentős része génmódosított fajta. A top tíz szójatermelő ország közé mindössze egyetlen európai, de nem EU-tagállam kerülhet be: Ukrajna.
Ugyanakkor az Európai Unió termelése is évről évre növekszik. 2020-ban, rekordot elérve, nagyjából 2,8 millió tonna szójababot takarítottak be a gazdák, ez azonban a világ össztermésének csak hét–nyolc ezreléke. Hazánk szójadara-felhasználása évente nagyjából 600–700 ezer tonna, aminek csak kis hányada a hazánkban megtermelt alapanyag. Az importált szójadara főleg a koperi kikötőből érkezik hozzánk, és jellemzően tengerentúli, génmódosított szójából állították elő.
Mennyi szója terem Magyarországon? Az egy évben Magyarországon előállított szója mennyisége nagyjából 150–170 ezer tonna. Ez az igényekhez képest nagyon kevés, ugyanakkor kiváló minőségű, garantáltan GMO-mentes, így rendkívül versenyképes – jelentős részét exportáljuk.
Az elmúlt években a támogatások segítségével és a piaci szereplők aktivitásának köszönhetően javult a magyar szójatermesztés helyzete, de még mindig nagyon távol vagyunk az önellátástól. Míg 2015-ig stabilan csak negyvenezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók ezzel a növénnyel, addig 2020-ban már nagyjából hatvanezer hektáron. Szakemberek szerint a szója vetésterülete 2021-ben több mint tíz százalékkal növekedhet ehhez képest, elérheti a hetvenezer hektárt. Tavaly 2,7–2,8 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett nagyjából 162 ezer tonna szója termett Magyarországon.
Hol láthatunk szóját Magyarországon? Egyfelől szinte bárhol, ahol kukoricát is eredményesen lehet termeszteni, de vannak kiemelkedő szójatermelő vidékek. Ilyen például Baranya megye, ahol 16 ezer hektáron rendszeresen a legjobb terméseredmények születnek. Egyre népszerűbb a szója Vasban és a szomszédos megyékben, de természetesen az Alföld egyes vidékein is jelentős mennyiségben termesztik, ami mellett a Sajó–Hernád völgyét lehet kiemelni mint jelentős termőterületet.
Alakított már svéd focidrukkert, sőt szerepelt IKEA-reklámfilmben is – skandináv szőke haját látva ezen nem is csodálkozik az ember. De nem emiatt ismert, hanem arról, hogy hét évvel ezelőtt ő kezdett elsőként középiskolás lányokat kódolásra tanítani Magyarországon. Koleszár Szilviről azt tartják, hogy igazi vizionárius, azon kevés startupper egyike, akik nemcsak ötletelnek, de meg is valósítják az álmaikat. Ahogy a névjegyén szerepel: thinker, doer, idea-generator.
Kövesdi Gábor az FHB Otthontérképének projektvezetője volt korábban, és családja megélhetését továbbra is ingatlanos projektekből biztosítja, közben azonban felépítette a MyFarm Harta közösségét. Harmadik szezonjuknak már franchise-rendszerben, összesen hat vegyszermentes kerttel és nyolcszáz virtuális bérlővel vágnak neki. Terményeikből a rászorulóknak is bőven jut.
A dzsungelt kávéültetvények és vulkánok tarkítják, a buja esőerdőt a Csendes-óceán és a Karib-tenger fogja közre. Az élővilág hol Észak-Amerikát, hol Dél-Amerikát idézi, és egy fél magyarországnyi apró kis ország, Costa Rica gondosan vigyáz a két kontinens között felgyűrődött természeti csodákra.
