Nincs perc Covid nélkül. Ott van minden étkezésben, minden Facebook-hírfolyamban, minden kérdésben és válaszban, minden újságban. A koronavírus olyan erővel árasztotta el az életünket, hogy még kevés figyelem jutott az emlékezésre. Az áldozatokra és a hősi halottakra, az idős emberekre, akiknek még jó pár évük lehetett volna, vagy az egészségügyi dolgozókra, pedagógusokra, eladókra, futárokra és mindenkire, aki nem tehette meg, hogy nem megy emberek közé. Nekik állítunk itt csendes emléket.
Darwin óta tudjuk, hogy a túlélés feltétele az alkalmazkodás. Nincs ez másként a gazdasági életben sem. 2020. március 11-én hirdették ki az országos veszélyhelyzetet. Az intézkedéssorozat, amely e bejelentést követte, komolyan hatott a hazai vállalkozásokra. A tavasszal sokkot kapott gazdaságnak a koronavírus újabb hullámai miatt további megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie. A nehéz helyzetben azonban a túlélésért küzdő vállalkozások folyamatosan új lehetőségeket is keresnek.
Nemzetgazdasági szinten nézve Magyarország teljesítményét, kevés bíztató adatot találhatunk az elmúlt egy évre vetítve. A GDP 5,1 százalékkal esett 2020-ban, a külkereskedelmi mérlegünk pedig több mint 10 éves mélypontra került, de teljesítményben természetesen komoly szórások vannak szektoronként, vagy éppen vállalkozásonként is.
A sokkhatás – szektoroktól függetlenül – újfajta piaci versenyt generált, amelyből azok a vállalkozások tudtak sikeresen kikerülni, amelyek a legjobban alkalmazkodtak lehetőségeikhez és legjobban használták ki a rendelkezésre álló eszközöket.
Bár a cégmegszűnési adatokon még nem igazán látszik, a felszámolások számának növekedése várható a közeljövőben, ugyanis a cégek egyre többet késnek számláik kifizetésével. A növekedés ugrásszerű lehet azt követően, hogy a hitelmoratórium és a gazdaságvédelmi akcióterv egyes egyéb intézkedései kifutnak. Ez az év második felére és jövő év első felére okozhatja a legnagyobb csődhullámot.
Jónéhány szektorban kínálkozott megoldásként a kiesett beszállítók pótlására a határon túli – régiós – partnerek felkutatása. Ugyanez a lehetőség máshol az elveszett ügyfelek kompenzálását is lehetővé tette. A határok áruforgalom előtti nyitvatartása és a gazdasági kommunikáció online térbe költözése gyors és kézenfekvő lehetőséget adott az export/import stratégiák átgondolására. A forint gyengülése és ennek az inflációra gyakorolt hatása is szerepet játszott az újratervezésben.
A koronavírus árnyékában azonban egy új vállalkozói réteg is bontogatni kezdte szárnyait. „Z” generációs (1995 és 2009 között született) fiatalok tömegei alapítottak új vállalkozásokat a koronavírus járvány különböző hullámai alatt. Az új vállalkozások 8 százaléka már a Z generációsokhoz köthető. Ez a generáció információ-fogyasztási szempontból igen nagy étvágyú és otthonosan mozog az informatikai megoldások között is.
Már a 2008/2009-es világválság is megmutatta, hogy a felkészült vállalkozók virágozni tudnak nehéz körülmények között is. Jelenleg több mint 700 olyan vállalkozás működik az országban egymilliárd forint feletti árbevétellel, amelyet az előző válságidőszakban alapítottak.
A partnerek felkutatása és minősítése (akár válságállósági vonatkozásban) olyan működési alapfolyamat, amit sokan még nem használnak megfelelően. Az OPTEN abban bízik, hogy a hazai és nemzetközi céginformációs szolgáltatások egyre jobban beépülnek a vállalkozások mindennapi döntési mechanizmusába.
Milliódolláros magyar üzletekben gazdag volt a világjárvány jellemezte elmúlt év a magyar startuppiacon. Az állami forrásbőség mellett egyre erősebben érezteti hatását, hogy az eddigi piaci sikerek letéteményesei komoly tudást és tőkét forgatnak vissza oda, ahonnan ők is elindultak. A Startup Hungary kiterjedt kutatása arra is rámutat, hogyan találkoznak a magabiztos alapítók a piaci realitásokkal, és mifélék lehetnek az ezekre adható legjobb reakciók.
Alakított már svéd focidrukkert, sőt szerepelt IKEA-reklámfilmben is – skandináv szőke haját látva ezen nem is csodálkozik az ember. De nem emiatt ismert, hanem arról, hogy hét évvel ezelőtt ő kezdett elsőként középiskolás lányokat kódolásra tanítani Magyarországon. Koleszár Szilviről azt tartják, hogy igazi vizionárius, azon kevés startupper egyike, akik nemcsak ötletelnek, de meg is valósítják az álmaikat. Ahogy a névjegyén szerepel: thinker, doer, idea-generator.
Báró Gelsey Vilmos, vagy ahogy a világban sok helyen ismerték, William de Gelsey az utolsó napokig dolgozott londoni otthonában, az elmúlt hónapokban az emlékiratait rendszerezte. Nem volt olyan ajtó a nemzetközi pénzvilágban, ami ne nyílt volna meg előtte, a huszadik század már rég tankönyvekbe került nagy alakjait pedig csak úgy emlegette, „persze, hogy ismertem, édes pofa volt”. Február 26-án, életének századik évében meghalt – páratlanul gazdag és színes életére néhány rövid epizóddal emlékezünk.
Tizenöt éve akarja és csinálja, amit ma már az egész világ hajszol. Eltökélt zseni világjobbító szándékkal, médiapopulista módszerekkel, őrült szerencsével és olyan hájpteremtő képességgel, ami a Szilícium-völgyben is ritka. Ő a motor, az innováció és a vízió a világ legtöbbre értékelt elektromosautó-gyára mögött, ő tartja fenn a menőségfaktort, és ő a garancia rá, hogy a Tesla hosszú távú siker lehet. Trónkövetelők és kockázatok persze vannak, és bár a piac eddig mindent megvett, amit Elon Musk eladott neki, még rengeteg ígérettel adós, és be kell váltania egy nagy adag megelőlegezett bizalmat is. A magát CEO-ból a Tesla technokirályává koronázó guru most mindenesetre a csúcs közelében van – sikerében benne van a kor, amiben élünk, de nélküle a világunk is más lenne.
