Nincs perc Covid nélkül. Ott van minden étkezésben, minden Facebook-hírfolyamban, minden kérdésben és válaszban, minden újságban. A koronavírus olyan erővel árasztotta el az életünket, hogy még kevés figyelem jutott az emlékezésre. Az áldozatokra és a hősi halottakra, az idős emberekre, akiknek még jó pár évük lehetett volna, vagy az egészségügyi dolgozókra, pedagógusokra, eladókra, futárokra és mindenkire, aki nem tehette meg, hogy nem megy emberek közé. Nekik állítunk itt csendes emléket.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Alan Vincent, a budapesti irodapiac Kenyában felnőtt brit bennfentese és Zeley Csaba, a színészből lett ingatlanos összeszokott, erős párost alkotnak. Nem a legnagyobbak, a legjobbak akarnak lenni.
Agrárcsaládba született, nem meglepő, hogy marketingkarrierje után a gazdálkodáshoz tért vissza. Biró Mátyás őstermelő, az Ízes Udvar kosárközösség és a Parasztkamra webshop létrehozója amerikai mesterkurzuson mélyítette el tudását, és a bió mellett tette le a voksát.
