Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Az elmúlt szezonban eleve jó ára volt a szójának, a betakarítás kezdetén nagyjából 120 ezer forinttal lehetett számolni tonnáját, ami később 170 ezer forint fölé is felkúszott. A magasabb bel-, úgynevezett „profat”-tartalommal rendelkező prémium fajták értékesítésekor további felárral is kalkulálhatnak a gazdálkodók.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a szója termelői ára 2020-ban 16,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ha az ország 2,7–2,8 tonna/hektáros termésátlagát és 135 ezer forintos értékesítési árat veszünk alapul, a bevétel a 360 ezer forintot is meghaladja hektáronként, amihez hozzávehetjük a hetvenezer forintos szójatámogatást, így a vége 430 ezer forint.
Ebből vonódik le a növény – természetesen gazdasági egységenként jelentősen eltérő – átlagosan 240 ezer forintos bekerülési költsége, azaz a profit majdnem kétszázezer forint lehet hektáronként, amivel a szója méltó kihívója a kukoricának. Természetesen az itt leírt adatokat sok tényező befolyásolja gazdaságonként, elérhető ennél nagyobb és kisebb haszon is – és még az időjárás is beleszólhat.
Honnan jön ide? A világon a legtöbb szóját az Amerikai Egyesület Államokban, Brazíliában, illetve Argentínában termesztik. Ez a három ország együttvéve a világ szójatermésének nyolcvan százalékát adja, és ennek jelentős része génmódosított fajta. A top tíz szójatermelő ország közé mindössze egyetlen európai, de nem EU-tagállam kerülhet be: Ukrajna.
Ugyanakkor az Európai Unió termelése is évről évre növekszik. 2020-ban, rekordot elérve, nagyjából 2,8 millió tonna szójababot takarítottak be a gazdák, ez azonban a világ össztermésének csak hét–nyolc ezreléke. Hazánk szójadara-felhasználása évente nagyjából 600–700 ezer tonna, aminek csak kis hányada a hazánkban megtermelt alapanyag. Az importált szójadara főleg a koperi kikötőből érkezik hozzánk, és jellemzően tengerentúli, génmódosított szójából állították elő.
Mennyi szója terem Magyarországon? Az egy évben Magyarországon előállított szója mennyisége nagyjából 150–170 ezer tonna. Ez az igényekhez képest nagyon kevés, ugyanakkor kiváló minőségű, garantáltan GMO-mentes, így rendkívül versenyképes – jelentős részét exportáljuk.
Az elmúlt években a támogatások segítségével és a piaci szereplők aktivitásának köszönhetően javult a magyar szójatermesztés helyzete, de még mindig nagyon távol vagyunk az önellátástól. Míg 2015-ig stabilan csak negyvenezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók ezzel a növénnyel, addig 2020-ban már nagyjából hatvanezer hektáron. Szakemberek szerint a szója vetésterülete 2021-ben több mint tíz százalékkal növekedhet ehhez képest, elérheti a hetvenezer hektárt. Tavaly 2,7–2,8 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett nagyjából 162 ezer tonna szója termett Magyarországon.
Hol láthatunk szóját Magyarországon? Egyfelől szinte bárhol, ahol kukoricát is eredményesen lehet termeszteni, de vannak kiemelkedő szójatermelő vidékek. Ilyen például Baranya megye, ahol 16 ezer hektáron rendszeresen a legjobb terméseredmények születnek. Egyre népszerűbb a szója Vasban és a szomszédos megyékben, de természetesen az Alföld egyes vidékein is jelentős mennyiségben termesztik, ami mellett a Sajó–Hernád völgyét lehet kiemelni mint jelentős termőterületet.
Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
Báró Gelsey Vilmos, vagy ahogy a világban sok helyen ismerték, William de Gelsey az utolsó napokig dolgozott londoni otthonában, az elmúlt hónapokban az emlékiratait rendszerezte. Nem volt olyan ajtó a nemzetközi pénzvilágban, ami ne nyílt volna meg előtte, a huszadik század már rég tankönyvekbe került nagy alakjait pedig csak úgy emlegette, „persze, hogy ismertem, édes pofa volt”. Február 26-án, életének századik évében meghalt – páratlanul gazdag és színes életére néhány rövid epizóddal emlékezünk.
Nincs perc Covid nélkül. Ott van minden étkezésben, minden Facebook-hírfolyamban, minden kérdésben és válaszban, minden újságban. A koronavírus olyan erővel árasztotta el az életünket, hogy még kevés figyelem jutott az emlékezésre. Az áldozatokra és a hősi halottakra, az idős emberekre, akiknek még jó pár évük lehetett volna, vagy az egészségügyi dolgozókra, pedagógusokra, eladókra, futárokra és mindenkire, aki nem tehette meg, hogy nem megy emberek közé. Nekik állítunk itt csendes emléket.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
