Balogh Sándor és felesége három évtized alatt felépítette az ország egyik legnagyobb erdőgazdálkodási és fakereskedő magánvállalkozását. Egy használt teherautóval kezdték, a ladánybenei telephelyről indulva ma már tucatnyinál is több autójuk járja az ország útjait. A legmodernebb technológiákra sosem sajnálták a pénzt, és ez a gondolkozás megtérülni látszik.
„TL-09-47, ez volt a rendszáma, sosem fogom elfelejteni” – eleveníti fel az emlékeket első autójáról Balogh Sándor, amikor a kandallón álló játék Trabantról kérdezem. Pályája elején, az esküvője után, itt Ladánybenén, az állami Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (Kefag) szolgálati lakásában éltek feleségével. Négy évig laktak itt, utána saját lábra állva felépítették cégüket. Később, részben nosztalgiából, visszatértek: megvették és felújították az üresen maradt erdészházat. Ma ez vállalkozásuk központja, a főnöki irodában erdőket ábrázoló festményekkel, díszes baltákkal és a már említett játék autóval.
••• Balogh Sándor és felesége, Baloghné Farkas Mária is Dabason született, és a ma is ott élnek. Egy utcában laktak, de csak a középiskola után ismerkedtek meg. „Nem óvodai szerelem volt” – állapítják meg egyetértően. Sándor az általános iskola után a szegedi Kis Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába járt. Megkedvelte a várost, és máig szereti a szakmát is. „Szerencsés vagyok, hogy abban tudtam elhelyezkedni, amit tanultam. Most is szeretem, és még meg is élek belőle.”
„Nemcsak a ruha nem teszi az embert, hanem az iroda sem” – mondja Lakatos István. A Bravogroup Holding ügyvezetője, a Cápák között tévéműsor új cápája puritán irodából irányítja a 11,9 milliárd forint értékűre becsült cégcsoportot. 2001 óta dolgozik a zuglói székházban, a berendezés sem igen változott. „Széles Gábor titkárnője döntötte el az új irodába költözéskor, milyen bútorom legyen. Azóta ez van.”
Becenév Az RTL Klub Cápák között műsorának új évadában ő lesz Fehér Gyula helyett az ötödik cápa. Miután szereplése publikus lett, ismerőse ajánlotta neki a Becoming Warren Buffett című dokumentumfilmet. István több hasonlóságot is felfedezett magában és az amerikai üzletemberben, például mindketten szeretik a csendet, a bezárkózást és az összpontosítást. Mikor Bill Gates édesapja találkozott Buffett-tel, megkérte őt és fiát, hogy írjanak le egyetlen szót, ami szerintük mindkettőjüket jellemzi. „Kitalálod, mi volt az? Nekem is van hozzá közöm – kérdezi tőlem István. – Focus.” Cégtársa, Lakatos Péter már a gimnáziumi időkben is ismerte, ott ragadt rá a Focus becenév, azóta szinte mindenki így szólítja.
Nosztalgia „Önmagamat adom, nem szoktam szerepet játszani” – mondja Lakatos István. Teljes természetességgel kapja fel élete első rádiótelefonját is, és könnyedén pózol a kamerának a súlyos készülékkel. „316-266, még a száma is megvan. Nagyon menő dolognak számított akkoriban, mindig vittem magammal, és mindenki jól megnézte.” István régi laptopja is a relikviák között van, a vaskos darab a maga korában a legvékonyabb típusnak számított. (Egyébként még működik.)
Kóla Negyvenéves koráig állandóan kólát ivott, ám egy rossz fog és egy szigorú fogorvos után letette a cukros italt. A Kínából hozott üdítő még István kólakorszakából származik. Egy ismerőse hozta neki a távol-keleti országból, ahol akkor nagy szám volt, hogy lehetett kapni a nyugati löttyöt.
Telefon és e-mail Reflexből megrándultam, miután váratlanul megszólalt a nukleáris riadó hangja István főnökasztala felől. „Tíz perc múlva jó lesz?” – mondja István a telefonba, és realizálom, nem katasztrófa történt, csak a Bravogroup-vezér telefonja szólalt meg. Mindennap rengeteget telefonál, van, hogy spontán hívja fel régi ismerőseit, mert eszébe jutott valami. Idejének jelentős hányadát az e-mailek veszik el, beszélgetésünkkor 960 olvasatlan üzenete volt.
Sport Munka előtt István teniszezik egyet, edzés után titkárnője gyümölccsel várja, délig nem is eszik semmi mást. Sportos akar maradni, hogy nyolcvanöt évesen egy perc húsz másodperc alatt lefuthassa a 400 métert. „Ezzel az idővel jelenleg szenior-világbajnokságot lehet nyerni.” Korábban középtávfutó volt, most a tenisz mellett leginkább gyógytornával tartja karban magát.
Környékbelit, de legalább magyart, termelői zöldséget, gyümölcsöt ennél, igazi paradicsomízű paradicsomot, szaftos bioalmát, és még azt is szeretnéd, hogy elvigyék hozzád? Összegyűjtöttük a lehetőségeidet, a dobozrendszerrel működő kistermelőket és a megbízható, fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó gyűjtőoldalakat, akik kiszállítanak, és akiktől online rendelhetsz.
Ez nem egy műanyag kaspó, hanem olyan technológia, ami a jövő élelmiszerellátásának fontos lépcsője lehet – Rácz Gréta, a Green Drops Farm alapítója hidropóniás tornyait kombinálná a modern technológiákkal, és forradalmasítaná a növénytermesztést.
A magyar informatikatörténet és Örkény groteszkje gyakran mutat párhuzamokat. Mintha nem is a valóságban, mérnökök munkája nyomán születtek volna gépek, hanem Örkény találta volna ki az egész sztorit egy kávé mellett ülve. Az első hazai elektroncsöves számítógép ötlete például a börtönben pattant ki a kutatók fejéből.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
Nincs perc Covid nélkül. Ott van minden étkezésben, minden Facebook-hírfolyamban, minden kérdésben és válaszban, minden újságban. A koronavírus olyan erővel árasztotta el az életünket, hogy még kevés figyelem jutott az emlékezésre. Az áldozatokra és a hősi halottakra, az idős emberekre, akiknek még jó pár évük lehetett volna, vagy az egészségügyi dolgozókra, pedagógusokra, eladókra, futárokra és mindenkire, aki nem tehette meg, hogy nem megy emberek közé. Nekik állítunk itt csendes emléket.
