Balogh Sándor és felesége három évtized alatt felépítette az ország egyik legnagyobb erdőgazdálkodási és fakereskedő magánvállalkozását. Egy használt teherautóval kezdték, a ladánybenei telephelyről indulva ma már tucatnyinál is több autójuk járja az ország útjait. A legmodernebb technológiákra sosem sajnálták a pénzt, és ez a gondolkozás megtérülni látszik.
„TL-09-47, ez volt a rendszáma, sosem fogom elfelejteni” – eleveníti fel az emlékeket első autójáról Balogh Sándor, amikor a kandallón álló játék Trabantról kérdezem. Pályája elején, az esküvője után, itt Ladánybenén, az állami Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (Kefag) szolgálati lakásában éltek feleségével. Négy évig laktak itt, utána saját lábra állva felépítették cégüket. Később, részben nosztalgiából, visszatértek: megvették és felújították az üresen maradt erdészházat. Ma ez vállalkozásuk központja, a főnöki irodában erdőket ábrázoló festményekkel, díszes baltákkal és a már említett játék autóval.
••• Balogh Sándor és felesége, Baloghné Farkas Mária is Dabason született, és a ma is ott élnek. Egy utcában laktak, de csak a középiskola után ismerkedtek meg. „Nem óvodai szerelem volt” – állapítják meg egyetértően. Sándor az általános iskola után a szegedi Kis Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába járt. Megkedvelte a várost, és máig szereti a szakmát is. „Szerencsés vagyok, hogy abban tudtam elhelyezkedni, amit tanultam. Most is szeretem, és még meg is élek belőle.”
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
„Nem éreztem magam sosem elkésve azért, mert azt a hat éticsigát félretettem az útból” – mondja Kocsis Bertold. Eső után általában tele van csigákkal a kapubejárója, de sohasem hajtana rájuk. A biogazdálkodás szerinte életmód, amire valakinek vagy van hajlama, vagy nincs, de az ő háza táján vegyszert nem találni.
Bertold mezőgazdasági technikusként végzett, a családi biogazdálkodást 2008-ban vette át szüleitől. Szélesebb körben a mákjáról ismerik, de közvetlenül a családi ház mellett tizenkét hektárnyi földjén epret, tönkölybúzát, céklát és olajtököt is termeszt.
A hajdúböszörményi biomákot szeptembertől decemberig szombatonként a MOM Biopiacon, és tavaly óta a Babka Deli delikátboltban is beszerezhetjük. „A tavalyelőtti karácsonyi sütésnél a piacon vásárolt, ismeretlen származású mák annyira silány minőségű volt, hogy eldöntöttem, a következő karácsonyra felkutatok egy olyat, ami igazán jó” – mondja Mautner Zsófi, a Babka társtulajdonosa. Szerinte azoknak éri meg hazai biomákot venni, akik értékelik a minőségi alapanyagokat, megbecsülik a termelésükbe fektetett munkát, és ezért készek is többet fizetni, mint egy ipari élelmiszerért. A Babkában például fél kilogrammos kiszerelésekben juthatunk hozzá 2500 forintért. Bertold szerint még mindig kevesen mernek belevágni a biogazdálkodásba a plusz papírmunka miatt. A máktermesztéssel azontúl, hogy a növény extra figyelmet igényel, ugyanez a helyzet, de éppen ezért is lehet rajta többet keresni. A családi gazdálkodás tavaly 25 millió forintos árbevétellel zárt, idén hasonlóra számítanak.
Bertold a vegyszermentességet és a természetközeli életmódot komolyan veszi, de önmagát nem. Ahogy a vetésről, aratásról beszél, mondatai végét rendszeresen szóviccekkel turbózza fel. Például azzal az örök igazsággal, hogy ahhoz, hogy valakiből sikeres gazda legyen, a tanuláson túl „fontos az is, hogy az embernek mákja legyen”.
Állandóan változó jogi környezetben kell az ügyfelek egyedi szükségleteinek megfelelő, a szerződéskötést egyszerűsítő megoldásokat nyújtania napjaink jogászainak. A CMS előremutató, innovatív válaszokat mutat a terület kihívásaira.
Alakított már svéd focidrukkert, sőt szerepelt IKEA-reklámfilmben is – skandináv szőke haját látva ezen nem is csodálkozik az ember. De nem emiatt ismert, hanem arról, hogy hét évvel ezelőtt ő kezdett elsőként középiskolás lányokat kódolásra tanítani Magyarországon. Koleszár Szilviről azt tartják, hogy igazi vizionárius, azon kevés startupper egyike, akik nemcsak ötletelnek, de meg is valósítják az álmaikat. Ahogy a névjegyén szerepel: thinker, doer, idea-generator.
A döccenőkkel, de haladó oltási program nyomán egyre kevésbé befolyásolja a tragikus járványhelyzet a magyar makroképet, a harmadik hullám után komoly fellendülés jöhet. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Pataki Zita és férje több sikertelen lombikeljárást csinált végig, amikor a dühön, gyászon és elkeseredésen túljutva úgy döntöttek, hogy orvosokkal és szakemberekkel összefogva segítenek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő pároknak. Az RTL Klub időjósa a tizedik és egyben utolsó, 2019-ben zárult lombik után, meg nem született kislányukról elnevezve hozta létre a Réka Alapítványt.
