Darwin óta tudjuk, hogy a túlélés feltétele az alkalmazkodás. Nincs ez másként a gazdasági életben sem. 2020. március 11-én hirdették ki az országos veszélyhelyzetet. Az intézkedéssorozat, amely e bejelentést követte, komolyan hatott a hazai vállalkozásokra. A tavasszal sokkot kapott gazdaságnak a koronavírus újabb hullámai miatt további megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie. A nehéz helyzetben azonban a túlélésért küzdő vállalkozások folyamatosan új lehetőségeket is keresnek.
Nemzetgazdasági szinten nézve Magyarország teljesítményét, kevés bíztató adatot találhatunk az elmúlt egy évre vetítve. A GDP 5,1 százalékkal esett 2020-ban, a külkereskedelmi mérlegünk pedig több mint 10 éves mélypontra került, de teljesítményben természetesen komoly szórások vannak szektoronként, vagy éppen vállalkozásonként is.
A sokkhatás – szektoroktól függetlenül – újfajta piaci versenyt generált, amelyből azok a vállalkozások tudtak sikeresen kikerülni, amelyek a legjobban alkalmazkodtak lehetőségeikhez és legjobban használták ki a rendelkezésre álló eszközöket.
Bár a cégmegszűnési adatokon még nem igazán látszik, a felszámolások számának növekedése várható a közeljövőben, ugyanis a cégek egyre többet késnek számláik kifizetésével. A növekedés ugrásszerű lehet azt követően, hogy a hitelmoratórium és a gazdaságvédelmi akcióterv egyes egyéb intézkedései kifutnak. Ez az év második felére és jövő év első felére okozhatja a legnagyobb csődhullámot.
2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
MAKAI SZABOLCS
KARCAG, MINNEAPOLIS, HERCEGHALOM
A Talentis Agro vezérigazgatója egész karrierjét a mezőgazdaságban töltötte. Agrárközgazdászként és marketingesként diplomázott, pályája a Cargill mezőgazdasági világcég hazai vezető pozíciójáig, majd minneapolisi stratégiai boardjáig ívelt. 2019 óta a Talentis Agro vezérigazgatója.
Milyen innovációs stratégiával készül a Talentis Agro a következő évekre?
A Talentis Agro komoly hagyományokkal rendelkezik, de mégis csak kétéves, hiszen a holding 2018-ban indult, nagymúltú agrárcégek integrálásával. Addig minden cég a saját tervei, stratégiái és innovációi szerint dolgozott. A Talentis Agro ezt a tudást gyúrja egybe és képviseli a tagvállalatok között. A központi cég tud beszállítóktól csomagban vásárolni szolgáltatást, egyetemekkel kialakítani együttműködést. Az országos céghálónknak köszönhetően egy új technológiát egyszerre sok helyen tudunk tesztelni, amivel gyorsíthatjuk az innovációk bevezetését. Vetéstervvel, gépberuházási tervvel hét évre előre tudunk tervezni. A stratégiai döntések a herceghalmi központban dőlnek el, a főagronómus – ma úgy mondjuk: növénytermesztési divízió vezető – döntése alapján, de az egyes cégeknél meglévő helyi tudásra, tapasztalatokra támaszkodva.
Mik ma a mezőgazdasági innováció fő területei?
A legfontosabb a digitalizáció és az azon alapuló precíziós állat- és növénytermesztés. Ez jelenti a jövőt. A digitalizációval a termelés minden adata láthatóvá válik, hogy mikor, hova, mennyi vetőmag lett elvetve, műtrágya elszórva, mikor melyik állatnak mennyi takarmányt kell adni. A lényeg ennek a hatalmas mennyiségű adatnak a feldolgozásában rejlik, mert ez tudja minden eddiginél precízebbé és gazdaságosabbá tenni a mezőgazdasági munkát.
A másik jelentős innováció a robotizáció. Ez kényszerpálya is, hiszen itt a technológia tudja kompenzálni a munkaerőhiányt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. A szarvasmarháknál például már robottűrő egyedeket tenyésztünk, hogy középtávon a fejésben be tudjuk vezetni ezt a technológiát. A precíziós gépek használata más polcra helyezi magát a mezőgazdaságot is. Más igényű szakmunkákra kellenek szerelők, mérnökök, IT-szakemberek, mint ma, amikor a mezőgazdasági munkaerő jellemzően aluliskolázott, és a fizikai munkások inkább mennek egy hipermarketbe dolgozni, ahol télen-nyáron kellemes a klíma. A hiperekkel szemben a mi előnyünk, hogy helyben, falvakban vagyunk, így nem kell onnan a munkásoknak messzire ingázniuk. Ennek az előnynek a kihasználásához viszont vonzóbbá, értékesebbé kell tenni a mezőgazdasági munkát.
A hazai agrárágazat fejlettségi, tudásbeli lemaradásáról sokat hallani. Ennek a megváltoztatásában hogyan tud részt vállalni a Talentis Agro?
A mezőgazdaság területén minden fejlődik, a genetika, a tudás, a gépek, de ha nincs megfelelő szakember, az egész semmit sem ér. Az agráregyetemi oktatás sajnos nem korszerű és túlságosan elméleti. Azt szeretnénk, hogy olyan szakemberek jöjjenek ki az egyetemről, akik ismerik a friss technológiákat. Az agrárszektorból hiányoznak a fiatal vezetők, de ha együttműködnek a nagy cégek, akkor fel tudjuk gyorsítani a fejlődésüket. Mi az ország egész területén tudunk nekik mutatni innovatív cégeket, ahol az üzletszerű működtetést megtanulhatják. Ezért hoztuk létre a Talentis JUMP! szakmai gyakorlati programot. Keressük az együttműködést az egyetemekkel, és üdvözöljük az új agráregyetemet. Ezért sincs saját k+f tevékenységünk, mert ebben a felsőoktatással szeretnénk együttműködni.
2021 februárjában megalakult a vidékfejlesztési kormánybizottság a tízéves vidékfejlesztési stratégia végigvitelére, amelynek egyik célkitűzése a fenntartható fejlődés maradéktalan érvényesítése. A Talentis Agro hogyan tud fenntarthatóvá válni?
A fenntarthatóság az egész mezőgazdaság jövője szempontjából létkérdés. A saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait. A 2027-ig tartó jelenlegi uniós finanszírozási ciklus is jelentős keretet szán a fenntarthatósági programokra, zajlik a szakmai háttérmunka. A Talentis Agróval is elindultunk ebbe az irányba. A Lajta-Hanság Zrt. területén már az apróvadak élőhely-védelmével alakítjuk ki az öntözőrendszereket, biztonságosabbá tesszük a trágyakezelést, részt veszünk az öntözési közösségek kialakításában.
A hazai feldolgozóipar elmaradottsága egyben egy komoly fenntarthatósági kérdés is. A magyar agrárcégek jellemzően exportra termelnek, kiszállítják az országból az alapanyagot, amit máshol dolgoznak fel, majd késztermékként visszahozzák a hazai boltok polcaira. Ez rendkívül költséges és környezetszennyező is. A Talentis Agro által termelt tej és gabona fele is exportra megy, de valójában annak örülnénk, ha belföldre termelnénk az alapanyagot és legfeljebb a késztermék menne exportra. A Mészáros Csoporton belül jelenleg is vannak feldolgozó cégek, mint a Kall Ingredients Kft., vagy a Gallicoop Zrt. Van sajtgyár és két borászat is. A jövő lehetősége, hogy a cégcsoporton belül is erősítsük a szinergiákat, ezzel is erősítve a hazai feldolgozóipart és a fenntarthatóságot. Azt szeretnénk, ha a Talentis Agro középtávon a fenntartható nagyüzemi mezőgazdaság védjegyévé válna.
Ha már szóba kerültek a cégcsoporton belüli szinergiák, milyen bővüléseket, fejlesztéseket tervez a Talentis Agro?
Három nagy stratégiai ágazatunk van, a növénytermesztés, a tejelő szarvasmarha és az árutojás termelés, ezeknek a fejlesztése elsődleges célunk. A cégcsoporton belüli integráción túl újabb akvizíciókra is lehetőségünk van. A rendszerváltáskor indult agrárcégeknél most zajlik generációváltás. A fiatalokat ma már jellemzően nem érdekli az agrárium, ezért eladják a családi vállalatokat. Velük együtt pedig kiszáll a know-how és a felső vezetés is, akiket rögtön pótolni kell. Az elkövetkező 5–10 évben sok ilyen eladó cég lesz, közülük már van is pár a csőben. Ezekhez a cégekhez új vezetők kellenek, és ahogy említettem, nagyon nehezen találunk ilyen embereket. Ezért is szeretnénk az egyetemekkel együtt dolgozni, hogy ki tudjuk nevelni a saját vezetőinket.
A Brick Visual fiatal csapatának egy évtized sem kellett, hogy felépítsék a világ egyik legkeresettebb építészeti látványtervező cégét. Klasszikus startupsztori: egy budapesti bérház előszobájából indultak, árbevételük ma már milliárdos, filmeket készítenek, szoftvert fejlesztenek, és olyan világsztárokkal dolgoznak, mint a Zaha Hadid Architects vagy a japán Kengo Kuma. Ha kell, egy jó képért akár pincérnek is beöltöznek.
Nincs perc Covid nélkül. Ott van minden étkezésben, minden Facebook-hírfolyamban, minden kérdésben és válaszban, minden újságban. A koronavírus olyan erővel árasztotta el az életünket, hogy még kevés figyelem jutott az emlékezésre. Az áldozatokra és a hősi halottakra, az idős emberekre, akiknek még jó pár évük lehetett volna, vagy az egészségügyi dolgozókra, pedagógusokra, eladókra, futárokra és mindenkire, aki nem tehette meg, hogy nem megy emberek közé. Nekik állítunk itt csendes emléket.
Állandóan változó jogi környezetben kell az ügyfelek egyedi szükségleteinek megfelelő, a szerződéskötést egyszerűsítő megoldásokat nyújtania napjaink jogászainak. A CMS előremutató, innovatív válaszokat mutat a terület kihívásaira.
