Kocsisné Gál Csilla 2012-ben kapta meg a diagnózist, hogy három és fél éves kislánya 1-es típusú cukorbeteg. Az első sokk után azzal is meg kellett küzdenie, hogy gyermekét nem akarták visszafogadni az óvodába. A Szurikáta Alapítvánnyal ma már ő segít a hasonló cipőben járó szülőknek a lelki feldolgozásban, és hogy tisztában legyenek jogaikkal. A pedagógusoknak pedig abban, hogy magabiztosan merjék fogadni a diabéteszes gyerekeket.
Gyerekek, akiket megszokott óvodájukból speciális intézménybe tanácsolnak, miután kiderül, hogy gyermekkori diabéteszük van. Szülők, akiknek nemcsak a diagnózis, hanem sokszor amiatt is egyik napról a másikra megváltozik életük, hogy ott kell hagyniuk munkájukat, mert nincs intézmény, amelyik vállalná gyermekük felügyeletét. Osztálytársak, akik hiába öltöznek együtt tesióra előtt az inzulinpumpával élő társukkal, diszkréten félrenéznek, mert évekig nem merik megkérdezni, hogy mi az. Néhány nem annyira empatikus tanár, aki a vércukormérő óra közbeni felcsippanására úgy reagál, „miért pont az én órám közben kell ezt csinálni?”.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Ajánlott cikkek
KPMG Magyarország
2021 Augusztus Támogatói tartalom KPMG Magyarország
NEM ÚJDONSÁG, HOGY A DIGITÁLISAN ÉRETTEBB VÁLLALATOK JOBBAN TELJESÍTENEK. A KPMG évente végez világszintű felső vezetői felmérést, és ebből évről évre az látszik, hogy a digitális transzformációban élen járó cégek CEOinak körében legalább kétszer annyian gondolják azt, hogy vállalatuk kiemelkedően jól teljesít ügyfélélmény, működési hatékonyság, az új termékek piaci bevezetésének ideje és az ügyfelek bizalma tekintetében, mint a digitálisan kevésbé érett vállalatok vezetői.
A digitális érettség valóban óriási versenyelőnyt jelent. Éppen ezért fájdalmas a felmérésnek az a tanulsága, hogy az érett és a lemaradó cégek közötti olló egyre szélesebbre nyílik, hiszen a jobban digitalizált vállalatok többet is költenek a további fejlesztésekre, mint leszakadó társaik. De a digitalizáció pont az az út, amin fel lehet zárkózni, és olykor az utolsókból lesznek az elsők.
A vállalatoknak folyamatosan fejlődniük és tanulniuk kell, nyitottnak kell lenni az új technológiákra, és bátran kell merni ezeket ajánlani is az ügyfeleiknek. Még ennél is fontosabb azonban, hogy a digitális transzformációt, a vállalatok digitális képét holisztikusan, az üzleti stratégiára, a folyamatokra, a szervezetre és persze a technológiára is rálátva kezeljük. A zsákutcák elkerüléséhez nemcsak az eszközök ismeretére van szükség, hanem elsősorban a megfelelő szemlélet és értő környezet kialakítására.
25 éve, vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó tanácsadóként lettem a KPMG csapatának tagja, és a kezdetektől abban hittem, hogy az üzleti és a technológiai területek minél szorosabb együttműködése a versenyképesség növelésének kulcsa. Mostanra, mint a KPMG üzleti és technológiai tanácsadásának vezetője, elmondhatom, hogy megvalósult az, amit célomnak tekintettem. Connected Enterprise elnevezésű átfogó módszertanunk az üzleti stratégiától a technológiai megvalósításig segít a vállalatoknak felmérni saját helyzetüket, majd meghatározni a célokat, illetve az oda vezető út lépcsőfokait, amelyeken keresztül el lehet jutni odáig. A legfontosabb, hogy a fejekben minden a helyére kerüljön, az eszközöket ezután már könnyebb hozzárendelni a feladathoz.
A mi csapatunk a KPMG-nél ebben a felgyorsult, egyre jobban digitalizálódó és egyre zajosabb világban is segít megtalálni azokat a technológiai megoldásokat, amelyek valós üzleti előnyöket jelentenek, hozzájárulnak az ügyfélkör és az eredményesség növeléséhez. Figyelni kell a buktatókra is, például a különböző típusú kibertámadások egyre nagyobb veszélyeket jelentenek. Kritikussá válik az adatmenedzsment a vállalatok életében, el kell dönteni, hogy mit lehet és mit akarunk kezdeni az óriási begyűjtött adatmennyiséggel, és milyen további adatokat lenne még érdemes felhasználni üzleti sikereink érdekében.
Nehéz előre jeleznünk, hogy a felgyorsult digitalizáció milyen irányba fog haladni. Azt mindenesetre látjuk, hogy a vállalatoknak sokkal gyorsabban, rugalmasabban kell reagálniuk a piac rezdüléseire. Közben viszont – és ezt az egyensúlyt nehéz megtalálni – szükség van valamilyen vízióra, egy célra, amely felé halad a hajó, és figyelni kell arra is, hogy ettől az iránytól csak a szükséges mértékig térjünk el, menedzselve a diszrupciók okozta kihívásokat.
Kórász Tamás partner,
a KPMG üzleti és technológiai tanácsadási részlegének vezetője
Apa-gyerek kalandokkal és többkönyvnyi saját élmény megosztásával szeretnék becsatornázni az apaságot a férfias értékek közé. Herczeg Zsolt, Kertész András, Nagygyörgy Miklós és Szél Dávid mesélnek, mit jelent nekik az apaság, és miért tartják fontosnak, hogy össztársadalmi szinten változtassunk poros mintáinkon.
Világszerte elismert matematikus, a Yale-en vagy a Princetonon is tárt karokkal várnák, mégis főként Budapesten kutat és tanít. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki székét is megjáró Lovász László már kamaszkorában csodagyereknek számított, pályafutása során pedig az összes rangos díjat megkapta, nemrég például a matematikai Nobel-díjnak tekintett Abel-díjat. A 73 éves kutató a számítógép-tudománnyal összekapcsolva a „futottak még” matematikai irányzatok közül a fősodorba emelte a gráfelméletet.
A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
Bátran kijelenthetjük: a legnagyobb családi cégek egytől egyig 2020 nyertesei. Idei listánk összeállításakor nem az volt a fő kérdés, hogy tudtak-e növekedni a covidijedtség közepette, hanem az, hogy ki mennyivel. Szinte mindegyikük üzemi eredménye nőtt, közel felüknek az ötvenszázalékos ugrás sem jelentett gondot – a rég nem látott virágzásnak köszönhetően a top 25 családi cég összértéke több mint ezermilliárddal emelkedett egy év alatt. Volt, akinek egy régebbi beruházása érett be, másnál az új piacok adtak mentőövet, akadt, aki árat emelt, és olyan is, akinek az jött kapóra, hogy egészségtudatosabbak vagyunk, mint valaha. Az eltérő mértékű ugrásoknak, valamint egy új érkezőnek köszönhetően soha nem látott kavarodás lett az élbolyban, két év után már nem Mészáros Lőrinc családjáé a legértékesebb cég. A külföldi jelenlét továbbra is szinte alapkövetelmény, a generációváltás problémája viszont még sokáig velük marad: a járvány alatt nem volt olyan családi vállalkozás, ami újabb generációt vont volna be a cégvezetésbe.
Elképesztő száguldással a hétszeresére emelkedett a Masterplast árfolyama az elmúlt egy évben a tőzsdén, ritkán látható átértékelődést láthattak a befektetők. A dupla szintlépésről, az alapanyagár-robbanás okairól és az elszálló lakásárakról is kérdeztük Tibor Dávidot, a cég elnökét.
