Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
Még álltak az utcai telefonfülkék a pesti József Nádor téren, amikor Jádi Németh Andrea, a frissen végzett jogász megcélozta első állását. Nem volt klasszikus hirdetés, egy évfolyamtársa elejtett megjegyzéséből tudta meg, hogy a Malév jogi osztálya embert keres, fellapozta hát a vállalat számát a nyilvános fülke telefonkönyvéből, és bejelentkezett. Másnap interjúra ment, harmadnapra övé volt az állás – filmszerű jelenet, receptje, ki tudja, talán ma is másolható, holott alig van már telefonfülke, Malév meg egyáltalán nincs.
„Beléptem az egyetem kapuján, és úgy éreztem, hogy ez az én világom” – kezdi Andrea, miért fogta meg a jogi pálya, pedig otthonról inkább a violinkulcsok, semmint a paragrafusok szeretetét hozta. Zenészcsaládba született, ehhez édesapjának antikváriuma még hozzátett egy adag humán érdeklődést, ő viszont azt mondja, kevés izgalmasabb és színesebb dolog van a világon, mint a jogi eseteké. „Nem a paragrafusokat látom, az csak a gyurma, amivel dolgozunk, emberek vannak, élethelyzetek, szituációk, problémák, mindig újak, mindig mások, amiket meg kell oldani.”
Mindezt jó ideje a nevét viselő ügyvédi iroda élén teszi, versenyjoggal, vállalati tranzakciókkal, felvásárlásokkal, peres ügyekkel, vitarendezéssel foglalkozik. Szinte mindig nemzetközi ügyekkel, egyrészt mert „minél nagyobb egy cég, annál nagyobbak és izgalmasabbak a problémák is”, másrészt mert irodája is egy nemzetközi irodalánc laza tagja. A bpv Jádi Németh ügyvédi irodának csupa olyan városban vannak társirodái, amelyek ezzel a három kezdőbetűvel leírhatók (Bukarest, Brüsszel, Baden, Pozsony, Prága és Bécs, utóbbiból jön a v, mint Vienna). Ez persze nem a szójáték kedvéért alakult így, hanem mert az érintett országokkal sok a közös ügy, mély a – k.u.k. időkből is gyökerező – közös múlt, és a nemzetközi vállalatok régiós érdekeltségei révén élő a jelen.
Az első húszban „Valahol az első húszban, azon húsz iroda között, amelyik egyformán magas szakmai szintet visz” – mondja Andrea, hogy mégis hol helyezzem el őket a hazai ügyvédi irodák piacán, amit e tekintetben nem a legnagyobb transzparencia jellemez. A szakma diszkréciója ugyanis nemcsak a konkrét jogi eseteket és főleg azok izgalmas részleteit óvó titoktartásban nyilvánul meg, de abban is, hogy az ügyvédi irodák megtehetik, hogy működésük alapvető számait ne tegyék elérhetővé.
Nem a paragrafusokat látom, az csak a gyurma, amivel dolgozunk, emberek vannak, élethelyzetek, szituációk, problémák, mindig újak, mindig mások, amiket meg kell oldani.
Szemben az általános üzleti gyakorlattal, itt nem tudható, kinek mekkora bevétele és nyeresége van, kik a legnagyobbak, miként gazdálkodnak – ezen a kivételes helyzeten egyszer hozott változást egy átmeneti törvénymódosítás, de annyira szíven ütötte az ügyvédeket, hogy még azelőtt kilobbizták a visszavonását, hogy mindenki közölte volna a számait. Mindenesetre ma is az akkori (2014-es) pénzügyi adatok adják az egyetlen fogódzót legalább a top 10 hazai irodáról azok közül, akik egyáltalán teljesítették a törvényi kötelezettséget: a rangsort az akkori állapotok alapján kis különbséggel a DLA Piper és az Oppenheim vezette évi kétmilliárd forint feletti bevétellel, míg szűk 800 millió forinttal a Siegler Ügyvédi Iroda állt a tizedik helyen.
Kulcsszerepet játszik a kockázati tőkebefektetések hazai fejlődésében a Hiventures, amely fennállása óta a legígéretesebb hazai startupok sikereihez járult hozzá az ötletfázistól a nemzetközi terjeszkedésig.
Pont jókor lépett be 2017- es indulásakor a Hiventures a piacra, ahol akkoriban komoly finanszírozási űr tátongott. „Óriási hiányosság volt a kockázati tőkebefektetések iparágában, és a startupok fejlődésében komoly korlátot jelentett, hogy a korai fázisban nem fértek hozzá megfelelő forrásokhoz” – idézi fel Katona Bence vezérigazgató. Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures működési modelljének sikerét és az állami szerepvállalás jelentőségét a finanszírozási rés betöltésében jól tükrözik a számok. 2017 és 2020 között 470 millió euró kockázati tőkebefektetés történt Magyarországon és 100 millió euróval növekedett a befektetések összértéke a korábbiakhoz képest, ráadásul megduplázódott a befektetések száma: a 2017 előtti 355 befektetéshez képest 745 valósult meg, és a Hiventures eszközölte a folyósítások felét. Szerepvállalásuk felpezsdítette az induló hazai startup ökoszisztémát, új szereplőket vonzott be és eljuttatta a piacot oda, hogy mostanra éves szinten a korai fázisban közel 100 befektetés történik. A kockázati tőkealap-kezelő indulása óta havonta közel 1 milliárd forintot folyósított, és a tranzakciók számát tekintve első helyen áll a régióban. Majd eredeti küldetését kibővítve 2019-ben elrajtoltatta a KKVPRO üzletágát, illetve 2020-ban a nagyvállalatokat célzó InvestPRO-t is, így ma már startupoktól nagyvállalatokig a teljes vállalkozói szektornak nyújtanak tőkefinanszírozást, a kkv-k esetében kiemelt figyelmet fordítva a generációváltással járó kihívásokra.
FOKOZATOS FEJLŐDÉS
Korai fázisú startupokra fókuszáló piaci befektetők ma sincsenek Magyarországon, ezért a Hiventures tevékenysége továbbra is nélkülözhetetlen. „A kockázati tőkének kulcsszerepe van abban, hogy a nagy potenciállal rendelkező vállalkozásokat átvezesse a kezdeti nehézségeken egy érettebb életszakaszba és katalizálja a fejlődésüket. Ezek a startupok gyorsabban tudják az innovációs tevékenységüket megvalósítani, nagyobb növekedésre képesek és gyorsabban érik el a céljaikat” – sorolja Katona Bence. Emellett a megváltozott körülményekre is kedvezően reagálnak, és számos startup akár krízisben is nagyot növekedhet, hiszen a nagyvállalatokkal szemben gyorsan képesek új szolgáltatásokat bevezetni a piacon. A Hiventures többlépcsős, egymásra épülő finanszírozást kínál minden vállalkozói életszakaszban, az ötletfázistól egészen a nemzetközi terjeszkedésig. „Egy növekedő vállalkozásnak nem kell azon törnie a fejét, hogy honnan fog forráshoz hozzájutni, hanem az üzletépítésre fókuszálhat. Mi pedig a kockázatainkat mérsékeljük azzal, hogy minden esetben mérföldkövekhez kötjük az újabb körös finanszírozás lehetőségét” – vázolja a modell előnyeit az igazgató. Ma a Hiventuresnél a 15 millió forintos kezdőbefektetéstől egészen egymilliárd forintig tud egy startup finanszírozást igényelni, ha teljesíti a közösen kijelölt célokat, és már 37 vállalkozásnak sikerült feljebb lépnie a keretrendszerben. „A modell működésére és eredményességére a ViddL az egyik legjobb példa: a hazai fejlesztésű rendszerrel működő futárszolgálat webáruházakat és csomagküldő depókat köt össze egyéni futárokkal csomagküldés céljából, és 2017 óta már négy befektetési körön vannak túl. A pandémia alatt két-háromszorosára növelték a forgalmukat, és ma már olyan nagy szolgáltatókkal dolgoznak együtt, mint a Magyar Posta vagy a DPD, de sorban állnak náluk további érdeklődő piaci szereplők is, hogy fejlődésükből profitáljanak, emellett az ország határainak átlépését tervezik szolgáltatásukkal” – mondja Katona Bence.
AZ EXITEN TÚL
A Hiventures tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarhoz hasonló kis piacokon a korai fázisú finanszírozások esetében egy komoly exit 7–10 év között reális, ám nem ez a siker egyetlen fokmérője. Egy befektető munkáját egy sikeres felvásárlás mellett az igazolja leginkább, ha egy másik befektető is fantáziát lát az adott vállalkozásban, és hajlandó is komoly összeget invesztálni abba. Erre jó példa a Neticle, amely 2012-ben egy egyetemi TDK szakdolgozatból indult, mára pedig több milliárd forintot érő céggé fejlődött, online médiafigyelő és -elemző szoftverük pedig 17 nyelven érhető el. Először 2017-ben 250 millió forinttal finanszírozta a Hiventures az akkor már növekedési fázisban lévő céget, megtámogatva ezzel a külföldi terjeszkedést, majd 2019-ben a Lead Ventures is beszállt társbefektetőként. „A Hiventures indulása óta 77 esetben összesen 6,5 milliárd forintot invesztált már társbefektető valamelyik startupunkba, ami extra validáció a cégek kilátásaira vonatkozóan. A befektetőnek előnyös, hiszen kockázatot osztunk meg, a vállalkozás pedig friss tőkével és szaktudással gazdagodik” – számol be a tapasztalatokról Katona Bence. A végső visszaigazolást azonban természetesen a piac pozitív válasza jelenti, ahogy az a Yaw VR esetében is történt. A vállalkozás VR-élményt teljessé tevő mozgásszimulátorát a Hiventures két körben finanszírozta már, összesen 410 millió forint értékben. Idén év elején a Yaw VR egyedi termékével minden idők legsikeresebb VR kiegészítője lett a Kickstarteren, miután a végső prototípus elkészítése után közösségi finanszírozási kampányt indítottak, majd mindössze 45 nap alatt az eredetileg kitűzött 100 ezer dollár helyett több mint 2,7 millió dollárt gyűjtöttek össze.
VONZÓ LEHETŐSÉG
„Korszakalkotó cégek épültek fel mára startupjaink között, akik közül sokan egy ötlettel érkeztek hozzánk, hamarosan pedig milliárdos árbevétellel bírnak. Növekedésük finanszírozása az elsődleges célunk, amiben számítunk a piaccal és társbefektetőkkel való együttműködésre. Így megkezdtük egy prémium portfólió összeállítását többek között az említett vállalkozásokból és azokból a további cégeinkből, akik a jövő magyar startup generációjának komoly nemzetközi potenciállal bíró csillagai lehetnek. A kezdeti kockázatot továbbra is átvállaljuk, a későbbi szakaszokban pedig ezúttal egy különleges módon is biztosítjuk a részvételi lehetőséget. Hosszabb távon azt reméljük, hogy a Hiventures hatására több és aktívabb finanszírozó jelenik meg a startup ökoszisztémában, hiszen a cél az, hogy a piac egyre önjáróbb legyen” – foglalja össze a célkitűzéseket a vezérigazgató. Azokon a területeken azonban továbbra is aktívan jelen lesz az állami tőkebefektető, ahol hiány tapasztalható a piaci finanszírozásban. Ezért a fókusz a startupok mellett azon van, hogy egyre markánsabban köztudatban legyenek a kkv-k és a nagyvállalatok körében is, tőkefinanszírozással segítve a magyar tulajdonú cégeket a fejlesztések végrehajtásában, a piacbővítésben, a felvásárlásokban, vagy akár egy esetleges nehéz helyzetből való kilábalásban, hosszú távon növekedési pályára állítva őket.
Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
Legalább százhúsz, de lehet, hogy inkább száznegyven. Ennyiszer vesznek kézbe egy lábbelit egy-egy műveletre Csengeren, a Szamos Cipő manufaktúrájában, onnan, hogy az alapanyag megérkezik a gyártósorra, addig, míg a cipő a készáruraktárba kerül. A Szamos sokáig a német Josef Seibel fő beszállítója volt, aztán válságos szakítás következett – szerencse, hogy közben épp átálltak a sajátmárkás gyerekcipőkre. Juhász János tulajdonos most három évet adott magának, hogy a járvány után sínre tegye a cégét, aztán békésen, nyugodtan átadhassa a következő generációnak.
Húst aligha fogunk sokkal többet enni, vegán húspótlókat annál inkább, csak az a kérdés, mennyivel. Meglepően sok hazai cég vágott bele növényi húshelyettesítők készítésébe. Van a piacon felbukkanók között, amelyik eleve vegetárius vagy vegán, de megjelentek a boltok polcain a hagyományos húsfeldolgozók növényi termékei is. A Pápai Húsnál és a Vegán-Manufaktúránál is azt látják, hogy ezeket egyelőre főleg az egészségtudatos, negyven alatti nők veszik.
Kocsisné Gál Csilla 2012-ben kapta meg a diagnózist, hogy három és fél éves kislánya 1-es típusú cukorbeteg. Az első sokk után azzal is meg kellett küzdenie, hogy gyermekét nem akarták visszafogadni az óvodába. A Szurikáta Alapítvánnyal ma már ő segít a hasonló cipőben járó szülőknek a lelki feldolgozásban, és hogy tisztában legyenek jogaikkal. A pedagógusoknak pedig abban, hogy magabiztosan merjék fogadni a diabéteszes gyerekeket.
