A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
„MI NEM KVÓTÁKBAN GONDOLKOZUNK”
Amíg a barkács kereskedelmi szektor zömében férfiak dolgoznak, addig a Praktikernél 50-60 százalékban női munkatársakkal találkozhatunk. „Az utóbbi években nagyon sokszor hallok célszámokat, hány nőnek kell dolgoznia különböző pozíciókban. Én nem hiszek ezekben a kvótákban. 23 éve vezetem a magyarországi Praktikereket, a kezdetektől fogva fontosnak tartom, hogy a nők reprezentálva legyenek a vállalatnál. Nem azért, mert divatos, hanem mert a nők jó munkaerők és vezetők. A magyar női vezetőkre különösen igaz, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak és nem pusztán a pozícióhajhászás a céljuk” – kezdte Karl-Heinz Keth, a Praktiker Áruházak német származású ügyvezető igazgatója.
Kívül pamut, belül vízhatlan, tépőzárral rögzíthető, és ami a legfontosabb: többször használatos. A Cibi újraszalvéta Czibolya Katalin hulladékmentesítő ötletéből született, de a termékből Szemenyei Rella épített márkát.
Rella tíz évig volt vezetői pozícióban egy cégnél, de elfáradt a taposómalomban. Gondolt egy nagyot, és kisfiával fél évre a Távol-Keletre költözött. Ázsiának ezen a részén még mindig hatalmas probléma a műanyaghulladék kezelése, és Rellát elborzasztotta az ott látott szemétmennyiség. Kezdte máshogy látni a világot és a környezetet. Még korábban, a nagykovácsi családi napköziben találkozott Czibolya Katával. Az újraszalvéta Kata találmánya volt, a mosható szendvicscsomagolást eredetileg a gyermekének szánta, de aztán árulni kezdte a környezetében élőknek, így a helyi családoknak is.
Kata szeretett volna üzletet építeni a szalvéták köré, mert látta, hogy lenne rá kereslet. Ekkor csatlakozott hozzá Rella, aki először maga is vásárló volt. „Sok mindenre képes vagyok, feltűrtem az ingujjam, és csináltam” – mondja Rella. Egy hónap alatt összedobta a honlapot, lefotózta a szalvétákat. Az alapkészlet fejlesztésére pár százezer forintjuk ment el, de a bevételt visszaforgatták. Kezdetben Rella bt.-jével indultak, majd 2018-ban, hogy ne kelljen a cégalapításhoz szükséges hárommillió forintos törzstőkét előteremteni, egy ismerős alvó vállalkozására húztak fel egy kft.-t, aminek Rella édesanyja a tulajdonosa.
A Cibi 2016 novemberében indult, ekkor lőtt ki a weblap is. Az első termékek az újraszalvéták és az újratasakok voltak, amiket a gyerekek is könnyen tudnak használni. Tanúsítvány bizonyítja, hogy ezek a mosható termékek érintkezhetnek az élelmiszerekkel, káros összetevők nincsenek bennük. A belső anyagnál ez volt a legfontosabb szempont, míg a külsőnél a szépség és a minőség.
A pamutszöveteket EU-s országokból rendelik, a végterméket helyi varrónők készítik. „Elküldhetnénk távolra, és akkor olcsóbb, de az itteni varrónők gyönyörűen dolgoznak, rugalmasak, és ez nekünk többet ér. Minőséget akarunk eladni, annak pedig ára van” – mondja Rella. Egy újraszalvéta vagy egy újratasak ára mérettől függően 2850–3500 forint.
Jól jött nekik a csomagolásmentes boltok betörése a hazai piacra, elsőként a Zöld Bolt és a Ligeti Bolt lett forgalmazójuk, és ma már több vidéki üzletben is ott vannak. Dolgoztak fenntarthatóságot népszerűsítő bloggerekkel, például a Talpalatnyi történetek csapatával és a Vászonzsákos lánnyal. A legnépszerűbb termékük ma is az újraszalvéta, de a kínálatban van már asztali újraszalvéta, méhviaszos ételcsomagoló és egy karanténtermék is, ami a bezárkózás alatt született: a kenyérzsák.
„Nagyon szép fejlődési úton mentünk 2019-ig, rajta voltunk egy tök jó pályán, de 2020-ban megnyeklettünk” – mondja Rella. A karantén alatt ráadásul nem volt hova menni, így csomagolni sem kellett az uzsonnát. Rella mégis lelkes, bővítené viszonteladói hálózatát, megcélozná a külföldi piacot, és arra is lát esélyt, hogy a Cibi kiskereskedelmi bolthálózatba is bekerüljön. Ezt már egyedül kell véghez vinnie, mert Kata 2019-ben kiszállt a cégből.
Ahogy az ember nem akarja az apja zenéjét vagy a híradóját hallgatni, úgy azt a sört sem szívesen issza, amit a szülei szeretnek – vallják a Bukovinszky testvérek, akik 2013-ban vették meg a legrégebbi magyar kisüzemi főzdét, a Szent Andrást. Azóta százmilliókat költöttek fejlesztésre, és amellett, hogy megtartották a főzde régi klasszikus söreit, ma egészen extrém kísérleteket is folytatnak. A covid alatt az earl grey tea ízesítésű portertől a sárgabarackos-bazsalikomos és a kókuszaromájú komlóval megbolondított IPA-ig bátorkodtak.
Amikor a 90-es évek elején kirúgták a munkahelyéről, Nagy László hazafele betért egy kerékpárüzletbe, és jelentkezett az ott – egyébként nőknek – meghirdetett állásajánlatra. Nem sokkal később már üzletet alapított fiával, Andrással. Volt, hogy minden kerékpárt elloptak az óbudai Berguson pincehelyiségéből, de a Nagy családot semmi sem állította meg, és lassan háromszintes épületüket is kezdik kinőni. A pénz helyett inkább álmokat hajszolnak, de ez a hozzáállás hozza magával az üzleti sikereket is.
