A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
„MI NEM KVÓTÁKBAN GONDOLKOZUNK”
Amíg a barkács kereskedelmi szektor zömében férfiak dolgoznak, addig a Praktikernél 50-60 százalékban női munkatársakkal találkozhatunk. „Az utóbbi években nagyon sokszor hallok célszámokat, hány nőnek kell dolgoznia különböző pozíciókban. Én nem hiszek ezekben a kvótákban. 23 éve vezetem a magyarországi Praktikereket, a kezdetektől fogva fontosnak tartom, hogy a nők reprezentálva legyenek a vállalatnál. Nem azért, mert divatos, hanem mert a nők jó munkaerők és vezetők. A magyar női vezetőkre különösen igaz, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak és nem pusztán a pozícióhajhászás a céljuk” – kezdte Karl-Heinz Keth, a Praktiker Áruházak német származású ügyvezető igazgatója.
Pencz Máté, a magyar társalapítású brazil ingatlanportál, a több mint hárommilliárd dollárra értékelt Loft vezetője. Vagyona becslése szerint nagyjából 250 milliárd forint, az egyik leggazdagabb magyar a világon. Júliusban Magyarországon puhatolózott munkaerőügyben, és európai terjeszkedés esetén egy budapesti Loft-iroda létrehozását sem zárta ki. Háromnapos itt tartózkodása alatt ültünk le vele beszélgetni arról, mit láttak egykori lakóhelyén, a Havanna-lakótelepen a gyerekeivel, illetve, hogy mi a véleménye a magyar startup-ökoszisztémáról és a leggazdagabb magyarokról. Most hét ütős gondolatát idézzük kockázatvállalásról, üzleti döntésekről, ambícióról és világsikerről, amit szerinte nem lehet elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
1. A magyarországi milliárdoslistáról Jó lenne Magyarországnak, ha az első ötben több olyan vállalkozó lenne, aki azért van a listán, mert valamilyen világsikert ért el. Mert az gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást kellett letennie az asztalra, ami tényleg javítja az emberek életét, a fogyasztók kérik, és keresik. Világsikert nem tudsz elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
2. A magyar startupokról Az az érzésem, hogy leginkább a nagyobb nyitottság hiányzik a befektetések, a kockázati tőke felé, és hiányzik kicsit a vállalkozókedv is, hogy még több vállalkozó, startup legyen. Látom, hogy sokat változott ez az utóbbi években, de nincsenek európai vagy világszinten ismert magyar startupok. Nem látom, miért ne lehetne több magyar startup, ami nagyobb szintre tudna növekedni.
3. Az ambícióról Azáltal, hogy viszonylag kicsi az ország, gyakran az ambíció is kicsit kisebb. Pedig lehetne sokkal több sikeres cég, ha azt nézzük, mennyi tehetséges programozó és mennyi tehetséges magyar van itthon.
4. A befektetési célpontokról Azt nézném, mely szektorok működnek főként offline, és azt kezdeném digitalizálni. A legtöbb szektorban mindig arról beszélnek, hogy a forgalom hány százaléka zajlik online, és mennyi offline. Szerintem ez a következő években eltűnik, valamilyen formában minden online lesz, de persze nagyon fontos az időzítés is.
5. Az üzleti döntésekről és a megérzésekről Ez egyrészt kicsit intuíció, másrészt gyerekkorom óta olvasok magyar, német, amerikai sajtót, és ezekből összeállnak a mozaikok a fejemben. Bizonyos fokú naivitás is hozzátartozik a döntésekhez, vagyis, hogy hiszek benne: sikerülni fog – akkor is, ha a racionális szempontok szerint nem látszik sikernek.
6. A rossz döntésekről Ha valamit észreveszek, hogy nem jól megy, legyen az akár befektetés, akár üzleti döntés a Lofton belül, gyorsan felismerem, és korrigálok. Ez hozzátartozik a vállalkozáshoz, ha az ember csak jó döntéseket hoz, az azt jelenti, hogy nem vállal elég rizikót.
7. Egy magyarországi Loft-irodáról Dolgozunk egy magyar irodán, de nincs még konkrét dátum. […] Próbálom jobban megérteni a magyar rendszert, közelebbi kapcsolatba kerülni a magyar ökoszisztémával, és egy kicsit hidat is építeni Brazíliával és a befektetőinkkel a Szilícium-völgyben.
Egy céllal ment neki a nagybetűs életnek: ne mások kárán érje el a sikert, sőt inkább segítsen általa másokat. Az irodalom- és zenerajongó Jentetics Kinga nevéhez ma a világ egyetlen olyan kiadóplatformja kötődik, ahol a szerzőik e-könyveket, on-demand nyomtatott könyveket és hangoskönyveket is árulhatnak. Az egyik legsikeresebb magyar startup, a PublishDrive sikeréig viszont nem volt kikövezve az út.
Adam Wyden hedge fund menedzser csiszolatlan tőzsdegyémántokkal megtizenegyszerezte befektetői vagyonát az elmúlt tíz évben, és maga is bezsebelt százmillió dollárt. A legnagyobb aggodalma most az, hogy apja, Ron Wyden oregoni demokrata szenátor halálba adóztatja nyereségeit.
Egyszerű ruhákban jár, nincs autója, az ember könyvtárosnak nézné, de amióta tizenhét évvel ezelőtt egymilliárd forintot keresett a budapesti tőzsderészvények eladásán, már magát is vagyonosnak tartja. Korányi G. Tamás neve legendás tőzsdesztorikkal forrt össze, és bár volt időszak, amikor vagyona nyílegyenesen tartott a nulla felé, a történésznek induló tőzsdei újságíró, majd laptulajdonos az ország elmúlt harminc évének egyik legismertebb és legsikeresebb kisbefektetője. Sziporkázó társasági ember, akinek a kötvények és részvények iránti gazdaságtörténeti lelkesedésénél talán csak térképgyűjtő szenvedélye nagyobb. És akinek a tőzsdézés mindig egy nagy társasjáték marad, amire nem lehet ráunni.
