A Társadalmi dilemma című film mainstreammé tette azt, ami a marketingszakmában nyílt titok volt: a Facebook nem a barátod. Ha megpróbálnám felsorolni a cég összes botrányát, e lapszám utolsó oldaláig nyúlna a lista. Nem mintha bárkit érdekelne, mert Zuckerberg szörnyetegét semmilyen felháborodás nem akadályozta abban, hogy bekebelezze az internet nagyját. A hírfolyam végtelen, az organikus elérések marketingszívet melengetők (voltak), a célzási rendszer fenomenális: talán egyikünk se tudta, hogy ez az alku fausti.
A Facebook használatával nincs gond, az viszont problémás, ha ez az egyetlen számottevő elérésed a piacodhoz – tetézi a bajt, hogy ezt az elérést sem te irányítod.
Pascal Steens építőmérnök, Brugge-ben született. 1993 óta folyamatosan olyan projekteken tevékenykedett, melyek jelentősen formálták Budapest mai arcát. A tapasztalt szakember nemrégiben izgalmas felkérést kapott. A francia cégcsoport már meglévő cégének, a Ceetrus Hungary Kft.-nek és újonnan alapított vállalatának, az Nhood Services Hungary Kft.-nek a vezetésével bízta meg.
Mondana néhány szót magáról és a szakmai múltjáról?
Építőipari háttérrel rendelkezem. Az elmúlt közel 30 év során többnyire nagyszabású nemzetközi projekteken dolgoztam. Ha azt kérdezi, miért választottam az építőipari pályát, akkor a válasz egyszerű: szeretem a kihívásokat. Karrierem során dolgoztam Afrikában, ahol nagylétszámú kivitelező csapatot kellett irányítanom, de a feladataim azért többnyire Közép-Európára koncentrálódtak. Magyar megbízásaim közül kettőt emelnék ki: a Gresham Palota felújítását és az Aréna Pláza építését. Részt vettem számos első osztályú hotel és irodaház építésében is.
Miért vállalta el az Nhood ügyvezető igazgatói pozícióját és milyen kihívásokat lát ebben?
Számomra az egyik kihívást az jelentette, hogy hat év független tanácsadói munka után visszatérjek-e vállalati keretek közé. A nemzetközi cégvezetés meggyőzött, hogy itt is kihívásokkal teli projektek várnak rám. Fel kell építeni az új céget, és mindemelett meg kell tartani a fenntarthatóságot a tevékenységi kör mindhárom ágazatában: a bérbeadási, az üzemeltetési és a fejlesztési projektek során.
A cégcsoport nemrég jelentette be, hogy új management vállalatot hoz létre; mi az új név jelentése és miért volt szükség annak létrehozására?
Az új név rövid és erőteljes, a logó pedig izgalmas és kellően flexibilis. Az Nhood az angol „neighbourhood” szónak a rövidítéséből született, ami szomszédságot, környéket jelent. Környezetünk fejlesztése, átalakítása az egyik legfontosabb tevékenységünk. A logó a cégcsoport három komponensét köti össze, ezek: property management, asset management és ingatlanfejlesztés. Mindhárom területet az a három irányelv táplálja, melyet minden döntésünk előtt figyelembe veszünk: people-planet-profit. Tudatosan figyelünk rá, hogy működésünk során pozitív hatást gyakoroljunk a körülöttünk lévő emberekre és a bolygóra. Az új cégre, és ezzel együtt az új névre elsősorban a tevékenységi kör fejlesztése miatt volt szükség, melyet egy új arculattal tudunk leginkább kifejezni. A törekvés az volt, hogy egyértelműen elhatároljuk a korábbi és az új céget, és létrehozzunk egy ingatlanszolgáltatással foglalkozó platformot, ami a csapat szakértelmére épül. Célunk, hogy a jövőben ne csak a Ceetrus ingatlanvagyonát kezeljük, hanem új ügyfeleket is bevonjunk, és innovatív, emberközpontú szolgáltatásainkkal az ingatlanpiac meghatározó szereplőjévé váljunk.
Hogyan látja, a pandémiának milyen hatásai vannak az iparágon belül, és mit gondol, mi várható a jövőben?
Mindenekelőtt fel kell mérnünk és meg kell értenünk bérlőink igényeit, hogy minél rugalmasabban reagálhassunk. Alkalmazkodnunk kell és közben figyelemmel kísérni a piac változásait. Az emberek alig várják, hogy ismét együtt lehessenek. Egy találkozás, közös időtöltés jelentősége a pandémia miatt felértékelődött. A munkánkkal ezt a hiányzó közelséget hozhatjuk vissza az emberek életébe azáltal, hogy a helyszíneinket élettel teli közösségi terekké alakítjuk át. A közelségre épül új városi koncepciónk is, melynek során olyan létesítményeket szeretnénk létrehozni, melyek 15 percnyi távolságra vannak az emberektől. Jövőbeni terveink között szerepelnek: az Auchan Korzó Soroksár üzletközpont átalakítása; a Dunakeszi lápot bemutató sétaút megvalósítása, természeti értékeinek megőrzésével; a solymári ürgerezervátum kialakításában való részvétel; illetve különböző vegyes funkciójú ingatlanberuházások megvalósítása, természetesen minden esetben az emberekre, a biodiverzitásra, és a bolygóra gyakorolt hatások figyelembevételével.
Úgy tűnik, a közelében sem járunk még a hőn áhított, hatvanszázalékos immunitásnak, pedig ez a szint jelentené azt, hogy az életünk visszatérhet a normalitásba. Európai körképünkön hasábokkal jelöltük, hogy a lakosság hány százaléka kapott már legalább egy oltást a koronavírus ellen. Ehhez hozzá kell még számolni azokat, akik átestek a víruson, de az erre vonatkozó adatok csalókák. A tagállami statisztikákba csak azok kerültek be, akiket az orvosi ellátórendszerben regisztráltak, így nincsenek benne azok, akiken tünetmentesen vonult végig a betegség. De így sem érdemes országonként öt-hat százalékpontnál többet rászámolni az oltottsági mutatókra.
A világon jelenleg 16 milliárd fog hiányzik, így noha egy emberre átlagosan két hiányzó fog jut, pótlásuk még keveseknek elérhető luxus. Varga Endre, a szegedi Dicomlab alapítója azon dolgozik, hogy minél több embernek lehessen hibátlan fogsora.
Berta Zoltánt és családját a jó ötletek mellett a kényszer, a tudatos tervezés, a kudarcokból levont tanulságok segítették, és persze a szerencse is. Biogazdaságuk az egyik legsikeresebb lett Magyarországon, és ebben egy kicsit Csernobil is közrejátszott.
Több sikeres vállalkozáson át vezetett Guru útja Indiából a győri startupvilágig és a kriptopiaci kereskedőszoftvert fejlesztő B-cube-ig: biztos benne, hogy az utóbbival sikerül is az álma, bejutni a NASDAQ-ra. De ehhez az is kellhet, hogy többször már ne omoljon össze a kriptopiac.
