Ha egy kórházban hiány van vérkészítményekből, a Vérlovagok azonnal pótolják az Országos Vérellátó Szolgálat központi raktárából. Motorral, vérrel akár 13 perc alatt megteszik a Székesfehérvár–Budapest-távot, Youtube-csatornájukon emellett önkéntességre és felelős vezetéstechnikára tanítanak. Ötfős csapatukban színművész, vezetéstechnikai tréner és basszusgitáros is van.
Volt, hogy a műtő előtt kapták ki a kezükből az életmentő vért, de olyan is előfordult, hogy rájuk telefonáltak: már nem kell annyira sietni. Mentették már meg egy két hónapos kisbaba életét azzal, hogy Budapestről mindössze tizenhárom perc alatt értek le Székesfehérvárra a vérrel.
„A feladat egyszerű, annyi, hogy egy csomagot vigyünk át A-ból B-be. Csak az a különbség, hogy míg egy pizza nem hűlhet ki, addig a vér nem melegedhet fel, és mindenképpen oda kell, hogy érjen időben” – mondja Pribil Sándor, aki tizenhárom éve a dunaújvárosi Magyar Mentőszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnöke. (A szervezet nem keverendő össze a hasonló nevű Országos Mentőszolgálat Alapítvánnyal – a szerk.) A Vérlovagok az alapvetően hajléktalanellátással és hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásával foglalkozó alapítvány projektjeként indult tavaly. Öt önkéntesből áll, akik sürgősségi vérszállítást vállalnak motorral heti öt napon át, huszonnégy órás ügyeletben.
Ha Zsolt felrak egy videót arról, ahogy motorozik, és kétszázan jelentkeznek, hogy ezt ők is csinálnák, akkor elkezdünk faragni az országban kétszáz önkéntest.
Pascal Steens építőmérnök, Brugge-ben született. 1993 óta folyamatosan olyan projekteken tevékenykedett, melyek jelentősen formálták Budapest mai arcát. A tapasztalt szakember nemrégiben izgalmas felkérést kapott. A francia cégcsoport már meglévő cégének, a Ceetrus Hungary Kft.-nek és újonnan alapított vállalatának, az Nhood Services Hungary Kft.-nek a vezetésével bízta meg.
Mondana néhány szót magáról és a szakmai múltjáról?
Építőipari háttérrel rendelkezem. Az elmúlt közel 30 év során többnyire nagyszabású nemzetközi projekteken dolgoztam. Ha azt kérdezi, miért választottam az építőipari pályát, akkor a válasz egyszerű: szeretem a kihívásokat. Karrierem során dolgoztam Afrikában, ahol nagylétszámú kivitelező csapatot kellett irányítanom, de a feladataim azért többnyire Közép-Európára koncentrálódtak. Magyar megbízásaim közül kettőt emelnék ki: a Gresham Palota felújítását és az Aréna Pláza építését. Részt vettem számos első osztályú hotel és irodaház építésében is.
Miért vállalta el az Nhood ügyvezető igazgatói pozícióját és milyen kihívásokat lát ebben?
Számomra az egyik kihívást az jelentette, hogy hat év független tanácsadói munka után visszatérjek-e vállalati keretek közé. A nemzetközi cégvezetés meggyőzött, hogy itt is kihívásokkal teli projektek várnak rám. Fel kell építeni az új céget, és mindemelett meg kell tartani a fenntarthatóságot a tevékenységi kör mindhárom ágazatában: a bérbeadási, az üzemeltetési és a fejlesztési projektek során.
A cégcsoport nemrég jelentette be, hogy új management vállalatot hoz létre; mi az új név jelentése és miért volt szükség annak létrehozására?
Az új név rövid és erőteljes, a logó pedig izgalmas és kellően flexibilis. Az Nhood az angol „neighbourhood” szónak a rövidítéséből született, ami szomszédságot, környéket jelent. Környezetünk fejlesztése, átalakítása az egyik legfontosabb tevékenységünk. A logó a cégcsoport három komponensét köti össze, ezek: property management, asset management és ingatlanfejlesztés. Mindhárom területet az a három irányelv táplálja, melyet minden döntésünk előtt figyelembe veszünk: people-planet-profit. Tudatosan figyelünk rá, hogy működésünk során pozitív hatást gyakoroljunk a körülöttünk lévő emberekre és a bolygóra. Az új cégre, és ezzel együtt az új névre elsősorban a tevékenységi kör fejlesztése miatt volt szükség, melyet egy új arculattal tudunk leginkább kifejezni. A törekvés az volt, hogy egyértelműen elhatároljuk a korábbi és az új céget, és létrehozzunk egy ingatlanszolgáltatással foglalkozó platformot, ami a csapat szakértelmére épül. Célunk, hogy a jövőben ne csak a Ceetrus ingatlanvagyonát kezeljük, hanem új ügyfeleket is bevonjunk, és innovatív, emberközpontú szolgáltatásainkkal az ingatlanpiac meghatározó szereplőjévé váljunk.
Hogyan látja, a pandémiának milyen hatásai vannak az iparágon belül, és mit gondol, mi várható a jövőben?
Mindenekelőtt fel kell mérnünk és meg kell értenünk bérlőink igényeit, hogy minél rugalmasabban reagálhassunk. Alkalmazkodnunk kell és közben figyelemmel kísérni a piac változásait. Az emberek alig várják, hogy ismét együtt lehessenek. Egy találkozás, közös időtöltés jelentősége a pandémia miatt felértékelődött. A munkánkkal ezt a hiányzó közelséget hozhatjuk vissza az emberek életébe azáltal, hogy a helyszíneinket élettel teli közösségi terekké alakítjuk át. A közelségre épül új városi koncepciónk is, melynek során olyan létesítményeket szeretnénk létrehozni, melyek 15 percnyi távolságra vannak az emberektől. Jövőbeni terveink között szerepelnek: az Auchan Korzó Soroksár üzletközpont átalakítása; a Dunakeszi lápot bemutató sétaút megvalósítása, természeti értékeinek megőrzésével; a solymári ürgerezervátum kialakításában való részvétel; illetve különböző vegyes funkciójú ingatlanberuházások megvalósítása, természetesen minden esetben az emberekre, a biodiverzitásra, és a bolygóra gyakorolt hatások figyelembevételével.
Úgy tűnik, a közelében sem járunk még a hőn áhított, hatvanszázalékos immunitásnak, pedig ez a szint jelentené azt, hogy az életünk visszatérhet a normalitásba. Európai körképünkön hasábokkal jelöltük, hogy a lakosság hány százaléka kapott már legalább egy oltást a koronavírus ellen. Ehhez hozzá kell még számolni azokat, akik átestek a víruson, de az erre vonatkozó adatok csalókák. A tagállami statisztikákba csak azok kerültek be, akiket az orvosi ellátórendszerben regisztráltak, így nincsenek benne azok, akiken tünetmentesen vonult végig a betegség. De így sem érdemes országonként öt-hat százalékpontnál többet rászámolni az oltottsági mutatókra.
A világon jelenleg 16 milliárd fog hiányzik, így noha egy emberre átlagosan két hiányzó fog jut, pótlásuk még keveseknek elérhető luxus. Varga Endre, a szegedi Dicomlab alapítója azon dolgozik, hogy minél több embernek lehessen hibátlan fogsora.
Ugyan egy aktuális kormányrendelet miatt visszaesett a termelőcégek értéke, a legvagyonosabb magyaroknak volt a 2020-asnál sokkal rosszabb éve is. A termelőkapacitások az első hullám alatt bevezetett megszorítások mellett épültek vissza, az exportra dolgozók pedig külön jól jártak a forint gyengélkedésével. A járvány ugyanakkor azt is megmutatta: a bajban a kapcsolati tőke bármi mást felülír. Jól látszik ez abból is, hogy az elit szállodái hamarabb és több támogatást kaptak, mint az abban (már nem) dolgozók.