Néha úgy érzem, hogy órát lehet igazítani hozzád, három évente menetrend szerint új, magasabb beosztásba kerülsz. Annyit pontosítok, hogy inkább kétévente, és nem mindig feljebb, inkább lólépésekben haladok, kettőt oldalra, egyet előre, inkább sasszé ez.
De a mostani váltás magasabb szint? Annyiban, hogy ez nem európai, hanem globális pozíció, a presztízse nagyobb, de ugyanúgy executive alelnök vagyok.
Ügyesen kell választani a Textúra étlaplottóján, és simán kijöhet egy otthon is csúcséttermi színvonalú előétel, a város egyik legjobb kiszállított húsétele vagy egy transzcendens desszert.
Hónapok óta kerülgettem a szállítós appban a Textúrát, Sárközi Ákos vezető séf és társai fiatalabbik éttermét. Nem azért, mert féltem, hogy fóliázott papírtányérban házhoz robogóztatva csalódás lesz (nincs ugyanis viszonyítási alapom). Hanem mert ők is a szállítósdi magyar comfort foodos vonalát kapták el, én viszont negyedik hónapja ugyanazon az ötven négyzetméteren pattogva nem arra vágyom, hogy korhelylevest és marhapörköltet rendeljek egy topkonyháról, hanem hogy zökkentsenek ki a nyamvadt karantén 119. napjából.
Azért a Textúra étlapján felvillannak ilyenek ígéretei, és az artisztikus disznósajtot idéző préselt csülök átbillent: ha nem ez a budapesti Wolt-univerzum legszebb előétele, akkor kíváncsian várom a linkeket. Az íze is nagyon rendben van, főleg a sötétebb, kollagénes részek játszanak össze jól a tormás aprított céklával, és ezt még azelőtt állapítjuk meg, hogy a tányér kétharmadának eltüntetése után össze nem áll bennünk, hogy az egyik levákuumozott zacskóban rejlő vörös, jelöletlen lé a fogás része lett volna. A céklamártás egyszerre elementárisan savas és izgalmasan fűszeres, földes – a maradék falatokat alapvetően tereli új irányba, és hosszan találgatjuk, hogy milyen gyümölcs meg fűszer lehet benne. Na, ilyenből volt 2020-ban túl kevés.
Préselt mangalicacsülök céklával és tormával
A zellerkrémleves máshogyan üdítő: eleve könnyű; zöldalma-darabkák és egy citrusos zöldolaj frissíti még inkább; és hát nem ez lett a bolygó első étele, aminek megártott, hogy teleszórták pirított fenyőmaggal. A csomboros töltött káposzta főhajtás az erdélyi séf, Puskás Csaba gyökerei előtt. Közszolgálatilag jelzem, hogy a jellegzetes zöldfűszeren túl a szabolcsi verzióban is megszokott füstölt húsos, paprikás ízvilágra kell számítani, nem a jóval lazább és szintén Erdélyhez kötődő, kovászolt káposztából építkező nyári töltött káposztára, amit én csodálatos gegnek találtam volna a végtelen keleti januárban. Ez a káposzta jobb házból való módon házias, a másik érdekesebben csengő főétel, a malaccsászár belugalencsével viszont nagy találat: remek állagú a grillezett paprikától édeskés hatású lencse, kiváló a roppanó bőr alatti, villával vágható hús.
Malaccsászár kápiás belugalencsével
Erdélyi töltött káposzta csomborral és tejföllel
A desszerteknél veszítjük el azt a játékot, hogy szerepelni fog-e ebben a tesztben a textúra szó. A túlzás nélkül éteri somlóiban leheletvékony kakaós karamellrács áll ki a sűrű tejszínhab-labdacsokból, a főzött vaníliakrémben hol házi kekszdarabkák, hol kakaós vagy keserűcsokis piskótafoltok jönnek szembe, közben ropognak a diódarabok. Hitetlenkedve esszük, hogy lehet-e tényleg minden kanál különböző egészen a tálka aljáig, de katartikus hitetlenkedés ez: Budapest feljebb kell, hogy menjen a boldogságindexben attól, hogy harminc perc alatt házhoz hoznak egy ilyet. A marcipántetejű Eszterházy – amiben szintén visszaköszön a vanília, de ezúttal egy egyszerre mézeskalácsos és kesernyés diókrémmel libikókázik – ezek után simán csak korrekt tud lenni.
Eszterházy-torta
Somlói galuska
Textúra: A rendelés időpontja: 2021. január 25.
Ezt ettük: Préselt mangalicacsülök céklával és tormával: 2200 Ft Zellerkrémleves: 1600 Ft Erdélyi töltött káposzta csomborral és tejföllel: 3000 Ft Malaccsászár kápiás belugalencsével: 3600 Ft Somlói galuska: 1900 Ft Eszterházy-torta: 1600 Ft Házi csalamádé: 500 Ft Összesen: 14 400 forint
Lehet-e rendes házi húsárut készíteni üzemi körülmények között? A Békési Húsmanufaktúra megpróbálta, és ugyan kellett hozzá két generáció, de sikerült. Gasztronómiai családregény az ország széléről szilvalekváros és rettenetesen csípős csilis kolbásszal – húsevőknek.
Ez egy nagyon egyszerű intézmény: az üzleti rendezvények tartják el benne a művészetet, mondja az alapító-tulajdonos, Gőz László a Budapest Music Centerről (BMC). Aki csak ismeri a tevékenységét, valamiféle varázslatnak tartja, ahogyan a harsonaművész megálmodta és működteti a zeneházat. Egész Európában ritka, hogy egy magántulajdonú zenei központ például ingyenkönyvtárat ad a köznek a világ összes zeneszerzőjének kottáival, pár ezer forintos jegyárakért pedig a globális jazzszíntér kiválóságait sorakoztatja fel hétről hétre. Ő viszont tovább álmodik: operaházat húzna fel a szomszédban abban bízva, hogy annak alapján, amit eddig felépített, már bátrabban adnak neki kölcsönt a bankok, és talán egyre több cég és magánember is szívesen támogatja ellenszolgáltatás nélkül is a magaskultúrát.
„Megváltozott a világ” – halljuk és mondjuk sokszor, hiszen a jelenlegi pandémiás helyzet az emberek élete mellett a vállalatok napi működését is megváltoztatta. Soós Gáborral, az UniCredit Bank Vállalati, Befektetési és Private Banking Divízió vezetőjével beszélgettünk a pandémia miatt megváltozott piaci környezetről, illetve a vállalatokat érő főbb kihívásokról.