Földbe állt a kiskereskedelmi ingatlanok piaca Budapesten, a belvárosban 25 százalékkal több a kiadó üzlet a tavalyinál. És ami a számok mögött van: két vállalkozás története Pesten és Óbudán – az egyik még kitart, a másik már feladta.
Egy nagy provokációval hatvan napra bezáratta magát a Madách téri Központ nevű szórakozóhely. A boldog békeidőkben az esti „nekidőlünk egy virágládának és sörrel a kézben beszélgetünk” bulik állandó helye a Covid-járvány alatt kinyitott, hogy italokat és szendvicseket adjon elvitelre. A közösségi távolságtartásos sorban állást feldobandó pedig egy nyitott ablakba kiállítottak egy DJ-t is. Arra igazán senki sem számított – legalábbis ez szűrődik le a szórakozóhely kommunikációjából –, hogy ebből utcabál alakul ki. A rendőrség szerint az események egymásból következtek, ezért hatvan nap bezárásra és ötszázezer forintra büntették a helyet. Lesz ennek az ügynek tárgyalása várhatóan, de messze nem a Központ fog egyedül üresen állni a következő hetekben, hónapok óta nő a végleg bezáró üzletek száma, egyre több a kiadó üzlethelyiség. Ennek apropóján indultunk el megkeresni a kijárási tilalmak, önkéntes és hatósági karanténok, távolságtartások és boltzárak alatt bezáró vagy takaréklángra tett üzletek, bárok mögött húzódó történeteket.
Még a turizmus megszűnését megszenvedő bulinegyedben sem egyértelmű, hogy mi történt. Vannak helyek, ahol látszik, hogy lehúzták a rolót, ki van ragasztva az ablakra a kiadó felirat és egy telefonszám. Más boltok mintha téli álmot aludnának. Be kellene menni, hogy meglássuk, porréteg fedi-e már az asztalra tett székek alját is. A taxisokat kiszolgáló kávézó pont úgy néz ki, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Nem foghíjas az utcakép, de túl csendes, túl üres, hiányoznak az emberek.
Pest, Madách tér – Hogyan dolgozzunk, ha nincs vendég? Már a Facebook-oldalát sem nagyon frissíti a Madách téri Piña koktélbár, Lévai Gábort, a bár társtulajdonosát mégis viszonylag optimista hangulatban találom. Ezt a helyet még nem hirdetik. Tavaly márciusban, már a törvény megjelenése előtt bezártak, úgy gondolták, „nem felelős nyitva tartani”. Gábor akkor még abban reménykedett, hogy két–három hónap bezárkózás után újraindul az élet. „Jött a jó idő, megpróbáltuk a nyitást a teraszon, amint lehetett. De nem jöttek a vendégek, pedig mi hazaiakat szolgáltunk ki, kerekítési hiba volt a turisták által generált forgalom” – mondja. Igaz, ő is otthon ült, így nem érezte, hogy olyat várhat a vendégektől, amit maga sem szeretne csinálni.
Ha egy kórházban hiány van vérkészítményekből, a Vérlovagok azonnal pótolják az Országos Vérellátó Szolgálat központi raktárából. Motorral, vérrel akár 13 perc alatt megteszik a Székesfehérvár–Budapest-távot, Youtube-csatornájukon emellett önkéntességre és felelős vezetéstechnikára tanítanak. Ötfős csapatukban színművész, vezetéstechnikai tréner és basszusgitáros is van.
Volt, hogy a műtő előtt kapták ki a kezükből az életmentő vért, de olyan is előfordult, hogy rájuk telefonáltak: már nem kell annyira sietni. Mentették már meg egy két hónapos kisbaba életét azzal, hogy Budapestről mindössze tizenhárom perc alatt értek le Székesfehérvárra a vérrel.
„A feladat egyszerű, annyi, hogy egy csomagot vigyünk át A-ból B-be. Csak az a különbség, hogy míg egy pizza nem hűlhet ki, addig a vér nem melegedhet fel, és mindenképpen oda kell, hogy érjen időben” – mondja Pribil Sándor, aki tizenhárom éve a dunaújvárosi Magyar Mentőszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnöke. (A szervezet nem keverendő össze a hasonló nevű Országos Mentőszolgálat Alapítvánnyal – a szerk.) A Vérlovagok az alapvetően hajléktalanellátással és hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásával foglalkozó alapítvány projektjeként indult tavaly. Öt önkéntesből áll, akik sürgősségi vérszállítást vállalnak motorral heti öt napon át, huszonnégy órás ügyeletben.
Ha Zsolt felrak egy videót arról, ahogy motorozik, és kétszázan jelentkeznek, hogy ezt ők is csinálnák, akkor elkezdünk faragni az országban kétszáz önkéntest.
Tavaly tavasz óta körülbelül százhúsz útjuk volt, mind balesetmentes, vagyis százhúsz ember életének a megmentéséhez járultak hozzá. Az alapítvány ehhez négy motort és egy autót adott felszereléssel együtt, az Országos Vérellátó Szolgálat pedig helyet ajánlott fel budapesti központjában, ahol az önkéntes vérlovagok az ügyeleti idejüket tölthetik. Ha valamelyik kórházban nincs elég vér, akkor ők azt azonnal odaviszik a budapesti központi raktárból. Januárban, az idei első sürgősségi vérszállításukon például a megkülönböztetett jelzésű autójukkal huszonhárom perc alatt szállítottak Budapestről Tatabányára életmentő készítményt egy ötvenéves, súlyosan vérző betegnek. Ez az út alapesetben háromnegyed órás.
Sándor szerint ma Magyarországon naponta ezerhatszáz véradóra lenne szükség ahhoz, hogy minden kórházba jusson elég készítmény, az elegendő mennyiség a legtöbbször összejön, de hektikusan ingadozik. A Vérlovagoknak akkor van a legtöbb dolguk, amikor nincsen elég véradó. „Van olyan munkanapunk, hogy ezer kilométert autózunk vagy motorozunk, és van, hogy nem megyünk sehova, de attól a járműveket készenlétben kell tartanunk” – mondja Sárvári Zsolt vérlovag és vezetéstechnikai instruktor. A csapatba tartozik még a szintén instruktor Esztocsák Sándor, Buch Tibor színművész és Erdélyi Krisztián, az Ossian rockzenekar basszusgitárosa is.
A Youtube-on is gyorsulnak A Vérlovagok céljai nem merülnek ki a sürgősségi vérszállításban. Youtube-csatornájukra eddig több mint tizenkétezren iratkoztak fel. Ide sürgősségi útjaikról töltenek fel videókat, közben vezetéstechnikai instrukciókat is megosztanak, például arról, hogyan segíthet egy átlagautós a forgalomban a megkülönböztető hang- és fényjelzéssel közlekedőknek. „Ha valaki ma Magyarországon befekszik egy kórházba, elvárja, hogy egy orvosi beavatkozáshoz minden szükséges eszköz ott legyen. De ha rákérdezünk, hogy ő ehhez mivel járult hozzá, adott-e már életében vért, sok esetben kiderül, hogy még soha. Azért is vagyunk jelen az online térben, hogy erre is felhívjuk a figyelmet” – mondják.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
A csatorna elindítása óta naponta négyen-öten jelentkeznek hozzájuk önkénteskedni. Bár bőven akad, aki a feladat fontosságát látva szeretne csatlakozni, sok jelentkezőt csak a legális száguldozás lehetősége vonz. A Vérlovagok szeretnék idén bővíteni a csapatot, már most legalább tízszeres náluk a túljelentkezés. „Ha Zsolt felrak egy videót arról, ahogy motorozik, és kétszázan jelentkeznek, hogy ezt ők is csinálnák, akkor elkezdünk faragni az országban kétszáz önkéntest. Ha hozzánk nem is fér be, lehet, hogy miattunk fog más lehetőségeket keresni” – mondja Sándor.
Szerinte a civil szervezetek feladata lenne, hogy ne csak azt mutassák meg, melyik óvodában voltak éppen kerítést festeni, hanem azokat az önkénteseket is, akik csatlakoznak hozzájuk. A videókat is éppen azért készítik, hogy bevigyék a köztudatba: az önkéntesnek ugyanolyan munkahelye és hétköznapi gondjai vannak, mint bárki másnak, mégis önzetlenül rászán heti néhány órát, hogy hozzájáruljon egy jó ügyhöz. Új vérfutárokat akkor fognak keresni, ha idén sikerül egy vidéki vérszállító szervezetet is felépíteniük. A legfőbb kritérium a felelősségvállalás képessége lesz, hiszen aki bevállal egy műszakot, az nem szervezhet arra az időpontra például tárgyalást, aztán vonhatja a vállát, hogy mégsem jön.
Itthon eddig nem volt motoros sürgősségi vérszállítás, de Sándorék külföldi példák alapján hosszú távra terveznek. Az önkéntesek később nemcsak vért, hanem apróbb berendezéseket vagy akár labormintákat is szállíthatnának egyik kórházból a másikba. Ezzel egyrészt költséget vennének le az egészségügy válláról, másrészt a hatékonyságot is növelnék.
Magyar Mentőszolgálat Alapítvány – Vérlovagok projekt Az alapítás éve: 2020 A csapat: 5 önkéntes motoros Éves költségvetés: 40 millió forint
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forinttal?
10 000: Tankolnának belőle.
100 000: Az autó és a motorok felszerelésére költenék.
1 000 000: Egy vidéki vérszállító szervezet alapítására fordítanák.
Pascal Steens építőmérnök, Brugge-ben született. 1993 óta folyamatosan olyan projekteken tevékenykedett, melyek jelentősen formálták Budapest mai arcát. A tapasztalt szakember nemrégiben izgalmas felkérést kapott. A francia cégcsoport már meglévő cégének, a Ceetrus Hungary Kft.-nek és újonnan alapított vállalatának, az Nhood Services Hungary Kft.-nek a vezetésével bízta meg.
Ha már élőben nem szervezhetünk rendezvényt, állandósítottuk csütörtökönként a Forbes Élőt – 17.30-kor pontosan 17 perc 30 másodpercig. Januárban Galambos Márton vendége volt egy piacvezető szerepre törő, magyar családi nagyvállalat és egy gasztroceleb is, aki inkább nyertese a válságnak, mint vesztese. Kivételesen egy kis politikát is becsempésztünk a műsorba, két volt washingtoni nagykövet is kommentálta a Capitolium ostromát és Donald Trump elnöki örökségét.
Többet ér egy antikvár könyv, ha az író a szerelmének dedikálta, mint akkor, ha csak egy tanárának. A legtöbbet persze az igazi ritkaság ér, ami kiváló állapotban van, aláírták, és még valami szívhez szóló üzenetet is találunk benne. A Régi Könyvek Kft.-nél ugyan bőven akadnak ilyen kötetek, de a bevétel döntő része a pár száztól a pár ezer forintig terjedő árú könyvek kereskedelméből fut be. De hogyan lehet nem könyvmolynak lenni félmillió könyvvel a raktárban?
A vírus sújtotta Amerikára hosszú, kemény tél vár, mégis van ok a reményre. Méghozzá nem is kevés. Az amerikai Forbes húsz kategóriában összeállított 30/30 listáira hatszáz fiatal vállalkozó, tudós, aktivista és művész került fel, ők mindenek ellenére töretlenül építik bizniszüket a válságban, vagy épp segítenek azt leküzdeni – akár az üzletfejlesztésben, az egészségügy frontvonalában vagy a laboratóriumokban gyógymód után kutatva. Összesen egymilliárd dollár kockázati tőkével a hátuk mögött az idei amerikai 30/30-asok megmutatják, hogy az innovációt és az ambíciót nem lehet karanténba zárni. Az amerikai listáról kilenc terület number one-jait mutatjuk be.
Kalaus Valter a hazai ingatlanpiac szuperhős figurája: nappal a hazai ingatlantanácsadói piac jelentős szereplője, a VLK Cresa ügyvezetője, hajnalban versenyúszóként készül a legközelebbi kontinensviadalra. Sport nélkül nem tartana ott az üzleti életben sem, ahol ma, a VLK Cresával pedig a hazai piacon egyedülálló üzleti szemléletet képvisel sikerrel.
