Egy évvel ezelőtt vissza kellett vonnunk a januári számunkat az újságosoktól, mert egy ideiglenes bírósági határozat így rendelte el. A döntés, amit vitattunk, annyira meglepő volt, hogy az Associated Press tudósításában a fél amerikai és nyugat-európai sajtó is beszámolt róla. Az ideiglenes úgy ideiglenes, hogy a döntés a mai napig hatályos, így a Hell Magyarország tulajdonosainak adatait még csak nem is kezelhetjük. Ez azt jelenti, hogy nem számolhatjuk ki a cég értékét, és nem becsülhetjük meg ezen keresztül a tulajdonosok vagyonának azt a részét, amit a cégbírósági adatokból látunk. Az elmúlt egy évben ezer és ezer alkalommal emelték magyarok a szájukhoz a helles alumíniumdobozt, amit a cég részben állami támogatással gyárt. Ennek ellenére a tulajdonosok most is úgy gondolják, joguk van oly mértékben elzárkózni a nyilvánosságtól, hogy még egy kép nélküli szócikkben se szerepeljenek.
Hasznos ez a csata a Hell-lel, tiszta vizet öntünk a pohárba.
Nem csak mi nem értünk velük egyet. Az újságírók felé elfogultsággal nem vádolható Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi Hivatal is egyértelműen kimondta tavalyi állásfoglalásában, hogy egy üzleti magazinnak még a GDPR világában is joga van listákat közzétenni a gazdaság szereplőiről. Hogy szigorú jogalkalmazóként azt is hozzátette, ehhez több GDPR-os egyeztetést kell folytatnunk a lista résztvevőivel, mint korábban tettük, nem meglepő. A NAIH nem tehet róla, hogy az Országgyűlés nem alkotott a sajtóra vonatkozó külön törvényt a GDPR alkalmazásáról, ahogy azt egyébként az európai szabályozás javasolja. Ebből a szempontból hasznos ez a csata a Hell-lel, legalább tiszta vizet öntünk a pohárba.
Korábban alkalmazkodott az elvárásokhoz, ma már bátran tart sajtótájékoztatót élre vasalt nadrágban és tornacipőben. Liptay Gabriellának nem csak göndör frizurája karakteres.
Karrier Liptay Gabriella 2017-ben csatlakozott a KPMG-hez marketing- és kommunikációs igazgatóként. Korábban dolgozott a Magyar Turisztikai Ügynökség kommunikációs igazgatójaként, a Design Terminál befektetési kapcsolatokért felelős vezetőjeként és a Libri csoport marketingigazgatójaként is, valamint a nevéhez kötődik a T-Mobile, a T-Home és az Invitel márkák újrapozicionálása. „Leginkább az motivál, ha a munkámmal hatni tudok” – mondja, majd elárulja: a munkatapasztalatából adódó tudását szívesen használja kulturális, oktatási, nonprofit és civil szervezetek segítésére is.
Stílus Ha valaki mögött vezető pozíciók hada sorakozik, adja magát a kérdés, szabadságot ad-e neki a befolyásos munkakör, vagy inkább korlátozza a megjelenését. „Úgy gondolom, a megjelenés nem csak az öltözködésen múlik, inkább összhangteremtésről van szó. Munkaidőben is önmagam lehetek az öltözködésemben, bár korábban előfordult, hogy inkább igazodtam, és megfeleltem az elvárásoknak. Mostani munkahelyem ebben is megfelelő szabadságot ad: fehér blúzhoz és élére vasalt nadrághoz nem kötelező tűsarkú cipőt venni, fehér tornacipőben is tarthatok sajtótájékoztatót – mondja Gabriella. – Fontos, hogy ne legyek se alul-, se túlöltözött. Egy kommunikációs vezető az adott cég pozicionálását a megjelenésével, a személyiségével is segíteni tudja.” Az elegáns stílust esetében árnyalja a minőségi, de funkcionális, kényelmes, visszafogott, természetes és olykor minimál darabokat felsorakoztató ruhatára.
Néhány dologban trendkövető, otthona viszont klasszikus
Munkája miatt fontos, hogy mindig egy lépéssel mások előtt járjon, például zenében, színekben, témákban, képi megoldásokban követi a trendeket, de ha a gardróbjáról van szó, jobban szeret hosszú távon gondolkodni. „Ritkán és szándékoltan impulzívan vásárolok, mégis elég ruhám van. Ha valamit megveszek, azt általában tíz–tizenöt évig tudom hordani. Úgyhogy ma már nem zavar, ha valami – első ránézésre – esetleg kicsit túl van árazva. A minőségben hiszek ezen a téren is.” Elárulja: a fotózáson viselt időtlen fazonú és kifogástalan állapotú Ralph Lauren blézere is lassan ötéves lesz. A Ralph Lauren márka mellett szereti például a Hugo Boss, a Max Mara, a Gant, a La Martina, a Fjällräven és a Patagonia holmijait.
Mivel karakteres, göndör haja alapjaiban határozza meg a megjelenését, a frizurájáról is kérdezem. „Ez egy olyan védjegy, amivel meg kellett tanulnom együtt élni, de rájöttem, hogy tulajdonképpen minden szituációba belevisz egy mosolyt, és az nem biztos, hogy baj.”
Relax Reggelente igyekszik sportolni: biciklizik, túrázik, tornázik vagy néha fut, utána pedig szívesen szaunázik. A Covid hatására mostanában nagyobb hangsúlyt fektet a testi jelenlét tudatosítására, mint a szellemi feltöltődésre. Korábban sokkal több könyvet olvasott – ennek a kötelező bezártság nem tett jót, most inkább minden alkalmat megragad, hogy mozogjon. A kiállítások, koncertek – a jazz és a komolyzene a két legnagyobb szenvedélye –, színház, mozi, baráti és munkával kapcsolatos események viszont nagyon hiányoznak neki.
Liptay Gabriella kedvencei: 1. Túrabot: Black Diamond. A karantén óta szinte minden hétvégén barátokkal túrázik, hogy fitten tartsa magát. 2. Notesz és toll: Moleskine és Waterman. Állandóan jegyzetel, ha egy füzet betelik, rögtön kéznél van három-négy másik. 3. Arcmaszk: Nubu. Több színben is beszerezte. 4. Powerbank: Üzleti ebéd helyett ma már sétára invitálja tárgyaló partnereit. Ezzel a hosszabb megbeszélések idején sem kell attól tartania, hogy lemerül a telefonja. 5. Parfüm: Clinique Aromatics Elixir. Karakteres illat, régóta ragaszkodik hozzá. 6. Hajolaj: Kérastase. Minden nap használja, kicsit rendezettebbé teszi a göndör frizurát. 7. Kulacs: 24 Bottles. Praktikus és szép, a kirándulások elengedhetetlen kelléke.
Ez egy nagyon egyszerű intézmény: az üzleti rendezvények tartják el benne a művészetet, mondja az alapító-tulajdonos, Gőz László a Budapest Music Centerről (BMC). Aki csak ismeri a tevékenységét, valamiféle varázslatnak tartja, ahogyan a harsonaművész megálmodta és működteti a zeneházat. Egész Európában ritka, hogy egy magántulajdonú zenei központ például ingyenkönyvtárat ad a köznek a világ összes zeneszerzőjének kottáival, pár ezer forintos jegyárakért pedig a globális jazzszíntér kiválóságait sorakoztatja fel hétről hétre. Ő viszont tovább álmodik: operaházat húzna fel a szomszédban abban bízva, hogy annak alapján, amit eddig felépített, már bátrabban adnak neki kölcsönt a bankok, és talán egyre több cég és magánember is szívesen támogatja ellenszolgáltatás nélkül is a magaskultúrát.
Úgy tűnik, a közelében sem járunk még a hőn áhított, hatvanszázalékos immunitásnak, pedig ez a szint jelentené azt, hogy az életünk visszatérhet a normalitásba. Európai körképünkön hasábokkal jelöltük, hogy a lakosság hány százaléka kapott már legalább egy oltást a koronavírus ellen. Ehhez hozzá kell még számolni azokat, akik átestek a víruson, de az erre vonatkozó adatok csalókák. A tagállami statisztikákba csak azok kerültek be, akiket az orvosi ellátórendszerben regisztráltak, így nincsenek benne azok, akiken tünetmentesen vonult végig a betegség. De így sem érdemes országonként öt-hat százalékpontnál többet rászámolni az oltottsági mutatókra.
Vastag kőfalak, árnyas udvar, füstölgő grill, a kert végében ott csordogál az Ikva. Az Erhardt család soproni étterme a vidéki gasztronómia egyik legstabilabb szereplője, sőt a vicces kedvű osztrák borászok néha Burgenland legjobb éttermének is nevezik. Zoltán és felesége, Nagy Zsuzsanna a kenyérsütésbe is belevágtak – nem is akárhogyan.
Többet ér egy antikvár könyv, ha az író a szerelmének dedikálta, mint akkor, ha csak egy tanárának. A legtöbbet persze az igazi ritkaság ér, ami kiváló állapotban van, aláírták, és még valami szívhez szóló üzenetet is találunk benne. A Régi Könyvek Kft.-nél ugyan bőven akadnak ilyen kötetek, de a bevétel döntő része a pár száztól a pár ezer forintig terjedő árú könyvek kereskedelméből fut be. De hogyan lehet nem könyvmolynak lenni félmillió könyvvel a raktárban?
