Pascal Steens építőmérnök, Brugge-ben született. 1993 óta folyamatosan olyan projekteken tevékenykedett, melyek jelentősen formálták Budapest mai arcát. A tapasztalt szakember nemrégiben izgalmas felkérést kapott. A francia cégcsoport már meglévő cégének, a Ceetrus Hungary Kft.-nek és újonnan alapított vállalatának, az Nhood Services Hungary Kft.-nek a vezetésével bízta meg.
Mondana néhány szót magáról és a szakmai múltjáról?
Építőipari háttérrel rendelkezem. Az elmúlt közel 30 év során többnyire nagyszabású nemzetközi projekteken dolgoztam. Ha azt kérdezi, miért választottam az építőipari pályát, akkor a válasz egyszerű: szeretem a kihívásokat. Karrierem során dolgoztam Afrikában, ahol nagylétszámú kivitelező csapatot kellett irányítanom, de a feladataim azért többnyire Közép-Európára koncentrálódtak. Magyar megbízásaim közül kettőt emelnék ki: a Gresham Palota felújítását és az Aréna Pláza építését. Részt vettem számos első osztályú hotel és irodaház építésében is.
Miért vállalta el az Nhood ügyvezető igazgatói pozícióját és milyen kihívásokat lát ebben?
Kalaus Valter a hazai ingatlanpiac szuperhős figurája: nappal a hazai ingatlantanácsadói piac jelentős szereplője, a VLK Cresa ügyvezetője, hajnalban versenyúszóként készül a legközelebbi kontinensviadalra. Sport nélkül nem tartana ott az üzleti életben sem, ahol ma, a VLK Cresával pedig a hazai piacon egyedülálló üzleti szemléletet képvisel sikerrel.
Kalaus Valter a hazai ingatlanpiac szuperhős figurája: nappal a hazai ingatlantanácsadói piac jelentős szereplője, a VLK Cresa ügyvezetője, hajnalban versenyúszóként készül a legközelebbi kontinensviadalra. Sport nélkül nem tartana ott az üzleti életben sem, ahol ma, a VLK Cresával pedig a hazai piacon egyedülálló üzleti szemléletet képvisel sikerrel.Kalaus Valter reggel ötkor kel, hogy leússza a heti 15–20 kilométeres edzésprogram aznapi adagját, aztán irány a VLK Cresa irodája. Innen 6-7 körül ér haza, hogy a következő órákat a családjával tölthesse. Este 10-kor eljön az énidő, csakhogy másnap ötkor már ismét kelni kell.
A VLK Cresa ügyvezetője 5 éves kora óta úszik. Tagja volt a szöuli olimpiai csapatnak és máig versenyez a masters kategóriában, világ- és Európa-bajnoki címekkel, tavaly óta a Magyar Úszószövetség elnökségi tagjaként is erősítve a hazai úszást. Az ingatlantanácsadói karriert az USA-ban kezdte és itthon folytatta. A VLK Cresa a világ legnagyobb bérlőképviselettel foglalkozó ingatlantanácsadó cégének hazai képviselete, amit 2014 óta vezet, 2020-ban felkerülve az 50 legbefolyásosabb hazai ingatlanszakember listájára.
„Hogyan egyeztethető össze a sport és a szakmai karrier? Röviden: nagyon nehezen” – mondja Kalaus Valter, mégis biztos benne, hogy a sport nélkül az üzleti sikerei sem lennének. „Összeteszem a két kezem, hogy a szüleim annak idején elvittek az uszodába, mert a versenysport az üzleti életet modellezi. Megtanulsz győzni, veszíteni, találkozol csalókkal és fair helyzetekkel. De a legfontosabb, hogy óriási önfegyelmet, kitartást, koncentrálóképességet ad, és nem omlasz össze a terhelés alatt.”
A hazai ingatlantanácsadói piacon egyedül a VLK Cresa képviseli kizárólag a bérlőket. A konkurens cégek egyszerre szolgálják ki a bérbeadói és a bérlői oldalt is, Kalaus Valter szerint azonban a bérlők hatékony képviseletéhez nem lehet egyszerre mindkét oldalon állni.
„Mi egy olyan szolgáltatást nyújtunk, amivel a bérlő cég igényeinek legmegfelelőbb megoldást találjuk meg, akár költözés nélkül, csak kedvezőbb feltételekkel” – mondja az ügyvezető. A VLK Cresa a bérlői igények felmérésétől az ingatlanok megversenyeztetésén és a bérbeadóval való tárgyaláson át az ingatlan átadásáig képviseli a bérlőt, sőt még utána is.
A bérbeadó és a bérlő közül előbbinek lejt a pálya, hiszen a bérlő nem ért az ingatlanpiachoz, míg a bérbeadó nagyon is. A VLK Cresa azonban nem csak a tárgyalóasztalnál hozza a bérlőt nyerő helyzetbe a szaktudásával, de az irodaváltásban gondolkodó cég alapos felmérésével sokkal pontosabb képet tud adni a vállalat igényeiről, mint amire ők maguk képesek lennének.
Kalaus Valter szerint erre a szakértelemre egyre nagyobb az igény. „Nagyon sokan rájöttek már, hogy egy 100–200 fős cég költöztetése, az ingatlan bérleti díja, átalakítási költsége több millió eurós döntés, amihez elkél a tanácsadói segítség, nem csak a bérbeadókkal szemben. A munkáltatók egyre jobban értik, hogy az ingatlannál nem csak a pénzügyi, hanem a marketing és HR-szempontok is számítanak. Az iroda a szocializáció tere is, aminek fontos a lokációja, az imidzse, a hangulata, hogy van-e jó büfé. A jó iroda növeli a produktivitást, a cég sikerét, a munkahely versenyképességét.”
„Ezen szempontok összességét azonban a cégek nem tudják átlátni, hiszen ez egy külön szakma. Ők az igényeiket tudják megfogalmazni, amit mi egy alapos átvilágítással fel tudunk tárni, kielemezni, és lefordítani az ingatlanpiac nyelvére. Az átvilágítástól sokszor fáznak a cégek, de közben akarják is – egy külsőssel könnyebb kimondatni olyan tényszerű megállapításokat, amelyek a belső kommunikációnak nehezére esnek” – mondja a cégvezető. Kalaus Valter büszke rá, hogy a VLK Cresa ügyfeleinek 95 százaléka a következő költözés alkalmával is hozzájuk fordul, és az inaktív időszakban is kölcsönös a kommunikáció a partnerekkel.
Úgy tűnik, a közelében sem járunk még a hőn áhított, hatvanszázalékos immunitásnak, pedig ez a szint jelentené azt, hogy az életünk visszatérhet a normalitásba. Európai körképünkön hasábokkal jelöltük, hogy a lakosság hány százaléka kapott már legalább egy oltást a koronavírus ellen. Ehhez hozzá kell még számolni azokat, akik átestek a víruson, de az erre vonatkozó adatok csalókák. A tagállami statisztikákba csak azok kerültek be, akiket az orvosi ellátórendszerben regisztráltak, így nincsenek benne azok, akiken tünetmentesen vonult végig a betegség. De így sem érdemes országonként öt-hat százalékpontnál többet rászámolni az oltottsági mutatókra.
Ugyan egy aktuális kormányrendelet miatt visszaesett a termelőcégek értéke, a legvagyonosabb magyaroknak volt a 2020-asnál sokkal rosszabb éve is. A termelőkapacitások az első hullám alatt bevezetett megszorítások mellett épültek vissza, az exportra dolgozók pedig külön jól jártak a forint gyengélkedésével. A járvány ugyanakkor azt is megmutatta: a bajban a kapcsolati tőke bármi mást felülír. Jól látszik ez abból is, hogy az elit szállodái hamarabb és több támogatást kaptak, mint az abban (már nem) dolgozók.
