Ami másnak elemi csapás volt, az az online nyelvoktató szoftvert fejlesztő és a távoktatást segítő Xeropan csapatának újabb megerősítés. Mile Ferenc és AlGharawi Attila éppen 2020-ban tudtak megugrani, friss tőkével, új fejlesztéssel törnek globális pozícióra.
Járványhelyzet ide vagy oda, a személyes találkozó és helyszíni élménytúra nélküli interjú legalább annyira startupos, mint covidos. Covidos, hiszen a 270 négyzetméteres debreceni iroda 2020 márciusa óta nagyjából üresen kong, a harmincfős fejlesztőgárda otthonról dolgozik, és startupos, mivel a kapcsolattartás és a mítingek korábban is monitorok előtt zajlottak.
Az én képernyőmön így most a Xeropan névre hallgató – itthon messze piacvezető és amúgy világpiaci tényező, százhatvan országból egymillió letöltést meghaladó, tizenöt nyelvből angolra tanító – online alkalmazás két ötletgazdája és tulajdonosa, AlGharawi Attila és Mile Ferenc beszélget velem, a szokásosnál is többet, mintegy három órán keresztül. Attila tipikus startupper arc, nehéz eldönteni, hogy többet mosolyog, vagy többet beszél, de leginkább mindkettőt egyszerre és megállás nélkül, következetesen csapongóan löki a sztorikat, adatokat, víziókat zuglói lakásából. Feri az ellenpont, a kies nagykovácsi erdők feletti, Bauhaus-jellegű irodaépületében ülve ritkábban szól, de az mindig egy, a pénzügyi befektető higgadtságával megejtett, nagyívű stratégiai megjegyzés.
Merni megszólalni angolul Már találkozásuk és cégalapításuk sem mindennapi történet. Kilenc évvel ezelőtt Mile Ferenc nagyvállalkozó, számos, akkor már összességében kétmilliárdos, sok száz főt alkalmazó nonprofit szervezet és több sikeres, nyereségorientált cég vezetője, nem lévén elégedett tizenkét éves kora óta forszírozott, de felemás minőségű angolnyelv tudásával, magántanárt fogadott. Ő volt Attila, a menő debreceni nyelvoktató, aki 3800 forintos óradíjjal nekikezdett a feladatnak. A másfél órás találkozások egyre hosszabbra nyúltak, barátsággá és együtt gondolkozássá váltak. „Nekem Attila hozta meg az áttörést” – vallja be Feri, mégpedig azzal, hogy a grammatikai dogmatika és a szómagolás helyett megtanította kommunikálni, merni megszólalni angolul.
Vizuálisan erős Hoffer Rajmund Pozsonyi úti boltja, a kirakat és a belső polcok is a plafonig vannak pakolva értékesnél értékesebb, különlegesnél különlegesebb finomságokkal – a tulajdonosnak pontosan a fejében van, melyik sarokban mi bújik meg.
Gyerekkoromban, amikor kaptam egy kis zsebpénzt, mindig sajtot vettem belőle. Mindig mást, abból a tíz fajtából, ami akkoriban kapható volt Magyarországon – értem meg interjúnk felénél a szenvedélyt, ami Hoffer Rajmundból árad. – Aztán később, amikor elkezdtem dolgozni az ország első sajtboltjában, az még jobban megerősített benne, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom.”
Rajmund a vendéglátásban minden volt – szakács, pincér, cukrászinas –, épphogy csak mosogató nem. Végzett mixer- és sommelier-képzést is, aztán belevetette magát az iparba, ahogy az ott lenni szokott, napi bő tízórás munkarendben. Szerette, ugyanakkor menekülés is volt ez a javából, miután 21 évesen elvesztette édesanyját. T. Nagy Tamás sajtboltjában is rengeteget tanult, majd tapasztalatai és álmai összegyúrásából született a Fromage 2012-ben.
„Én nem ismertem a környéket, egy ismerősöm ajánlotta a Pozsonyi utat. Ahogy ideértem, azonnal megfogott az atmoszféra, mondtam is, ebből még lehet egy gasztroutca, megvan hozzá a varázsa.” Kibérelte a szűk üzlethelyiséget a Katona József utca sarkán, és úgy képzelte, majd a kirakatban is sajtok lógnak. A jelenleg a padlótól a plafonig szorosan sorakozó termékeknek úgy az ötvenede volt az akkori készlet – egy–kétmilliónyi megtakarítással a zsebében Rajmund, ha akart volna, sem tudott volna rögtön a mostanival vetekedő értékű árukészletet felhalmozni. „Október 17-én kinyitottuk az ajtót, és beállt a sor – ez motivált.” Feleségével, Hoffer-Szabó Beatrixszal onnantól egy éven át heti hét napon, napi tizenhárom órában dolgoztak a talpalatnyi helyen, „hogy minél gyorsabban megismertessük magunkat, hogy a vásárlók visszajöjjenek, és szájról szájra elterjedjen a hírünk”. Így is lett, sőt közben az is kiderült, mire van igénye a kerület lokálpatrióta közösségének.
Érlelt francia és holland sajtokat kockáz fel nekem, juhsajtot Szardíniáról, megmutatja, melyik volt Napóleon kedvence, de a legjobb hazait is megkóstolhatom. És nem csak sajtokat: félig aszalt, ízgazdag olívát Liguriából, egy hetvenéves olasz minimanufaktúra szűretlen olaját, és kapok egy nagy, krémesen omló szeletet a szarvasgombás olasz szalámiból, amelynek készítőjéhez több mint négy évig fohászkodott partnerségért.
A Fromage-ban akár egy mindennel megpakolt szendvicset is szívesen összeraknak. Vendéglátás is folyik itt ugyanis, reggeltől estig az utcai bárszékeken kávézhatunk, antipastizhatunk vagy borozhatunk bevásárlás előtt, alatt és után. Rajmund azt mondja, neki nem elég, hogy jók a termékek, „ennek a boltnak ötven százaléka a prémium kiszolgálás”. A személyes kapcsolat nyilvánvaló: sokszor interjúztam már úgy üzletvezetőkkel vagy vendéglátósokkal, hogy odaköszönő törzsvendégek gyakran megakasztották a beszélgetést, de Rajmund más. A Pozsonyi úton, a bolt előtt ülve nem megy el mellettünk szinte egyetlen ember sem, hogy ne érdeklődnének hogyléte, a családtagok vagy például a következő piemonti mogyorószállítmány felől.
Rajmund 3 kedvenc terméke:
Brontei D.O.P. pisztáciakrém: 4190 Ft/190 g Fehér szarvasgomba-esszenciás szalámi: 2199 Ft/100 g IGP Piemonti mogyoró, fatüzelésű kemencében sütött: 3990 Ft/250 g
A törzsvásárlók3 kedvenc sajtja: Žemaitijos Pienas Dziugas 48 hónapos érlelésű parmezán-gouda sajt Litvániából (csak itt kapható): 1399 Ft/100 g Central Moliterno al Tartufo fekete szarvasgombás juhsajt Szardíniáról (négyszeres világversenygyőztes): 2499 Ft/100 g Landana 500 napos érlelésű holland gouda: 899 Ft/100 g Yobolt Kft. Alapítva: 2012 Tulajdonos: Hoffer Rajmund Alkalmazottak: 5 fő Árbevétel (millió forint) 2018 57,8 2019 67,6 Adózott eredmény (millió forint) 2018 3,4 2019 3,5 Forrás: Bisnode
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
Sikeresen zajlott a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság „Felzárkózási Együttműködések Támogatása” elnevezésű kiemelt projektje által szervezett „Közös társadalmi felelősség: esélyteremtő utak” című online nemzetközi konferencia
A magyar jazz krémjében nincs zenész, aki ne fordult volna már meg az aranykoszorús mester hangszerüzletében. A 80-as évek elején még maszekként kezdte a Kiss József utcában, később a Távol-Kelettől Amerikáig végigjárta a világmárkákat, és elkészítette Magyarország egyetlen kézműves aranyfuvoláját. Ha ma reggel egy japán vagy egy német gyártó e-mailt kap tőle, nem egy ismeretlen kelet-európai lebeg a szeme előtt. Pontosan tudják, ki az a Csider Károly.
