Becsei András lett az év bankára a Mastercard szavazásán. Miért bíznak benne ennyire a kollégái? Milyen előnyöket érezhetnek az ügyfelek a nagy banki digitalizációs menetelésből? Revolut vagy Google: kiktől tartanak a bankok jobban, a nagy fintech cégektől vagy a bigtechektől? Mennyire hitelez válságban a legnagyobb magyar bank? Interjú az OTP budapesti régiójának, illetve a csoport jelzálogbankjának és lakástakarékjának vezetőjével, aki a Bankszövetség alelnöke is.
Hogyan lesz valaki az év bankára? Konkrétabban, honnan jön Becsei András szektoron átnyúló népszerűsége? Miért én kaphattam? A vezérigazgatók szavazatai döntenek, a Bankszövetségnek idén elnökeként és alelnökeként is dolgoztam, és elég erős évünk volt. Tavaly meghirdettük a 22 pontos digitális banki stratégiát, utólag visszanézve a legjobbkor. Persze akkor még senki sem tudott semmit a járványról, de ott összeszedtük azokat a pontokat, hogy hogyan lehet tovább vinni a bankszektor digitális fejlesztéseit.
Ez nagyon jól jött idén. A digitális átállás meghatározó elemévé vált az azonnali fizetési rendszer, amit az MNB vezényletével márciusban vezettünk be. A harmadik, ami meghatározó lehetett, a járvány kezelése, és azt gondolom, hogy az ügyfelek szempontjából a legfontosabb eredmény a digitális megoldások mellett a folyamatos bankfióki elérhetőség biztosítása volt. Európai összevetésben is nagyon jó eredménynek számított a 95 százalékos rendelkezésre állásunk.
Ebben milyen szerepe volt pontosan? A Bankszövetségben az általános tapasztalatok alapján összeraktunk egy olyan pandémiás ajánlást, amiben leírtuk a legjobb gyakorlatokat arról, hogyan lehet minél hatékonyabban biztosítani az ügyfelek kiszolgálását. Ennek a nemzetközi visszhangja is nagyon jó volt, mivel egyre többen kérték el, lefordítottuk angolra. Az Európai Bankföderáció is felhasználta, sok országban figyelembe vették a protokolljuk kialakításakor.
Egy újabb, az Accel Ventures vezetésével bevont 5,7 millió eurós befektetés mutatja igazán, hogy a magyar Turbine AI jól fordult rá a jó stratégiára: a magyar startupról egyre inkább elhiszi a piac is, hogy gyógyszercégként komolyan kell őket venni.
A startup egy olyan, mesterséges intelligencia (AI) által hajtott, szoftveres platformot fejleszt, ami képes új gyógyszercélpontokat találni. Ezt veszi aztán át a csapat biológus fele, és próbálja meg eljuttatni az így kapott molekulákat a klinikumig. A gyógyszergyáraktól a legrizikósabb gyógyszerfejlesztési szakaszt veszik át, a kockázatokat a technológia csökkenti. „Azt szeretnénk megmutatni, hogy újdonságot csak szimulációk segítségével lehet gazdaságosan kifejleszteni” – mondta a Forbesnak Szalay Kristóf, társalapító, technológiai vezető. A Turbine AI azután az emberkísérletekig eljuttatott, de még nem engedélyeztetett saját gyógyszereket a gyógyszergyáraknak adná el. Az Accel új, biológiára és technológiára célzó portfóliójának első befektetése a magyar cég, amit korábbi befektetői is követtek.
„A mesterséges intelligenciával foglalkozó többi cégtől megkülönbözteti őket a saját, biológiai fókuszú AI-technológiájuk, ami már bevételt is képes generálni, köszönhetően a már meglévő gyógyszergyári együttműködéseknek” – ezek már Radhika Ananthnak, az Accel alelnökének gondolatai. A Turbine AI mellett érv volt, hogy olyan „forró területre” lőnek, mint az onkológia, több ígéretes gyógyszercéljuk is van, miközben technológiai, biológiai és értékesítési oldalról is nagyon erős a csapat. Ananth szerint kihívás lesz, hogy megtalálják, közép-hosszú távon pontosan milyen üzleti modell lesz majd működőképes, és a csapatnak szüksége lesz még gyógyszerfejlesztési tapasztalatra is (ezen dolgoznak).
Turbine AI
Alapítva: 2015 Eddig bevont tőke: 9 M EURÓ Mostani befektetési kör: Accel Ventures: 2,5 M EURÓ XTX: 2,0 M EURÓ Follow-on, befektetés: 1,3 M EURÓ (korábbi befektetők)
BEST OF 2020 Nem csak a koronáról szólt ez az év 2020 a Forbes szerkesztőségében azért is marad emlékezetes, mert soha nem olvasták még ennyien online cikkeinket – ami csak részben köszönhető a világjárvány miatti információéhségnek. Összegyűjtöttük legolvasottabb cikkeinket 2020-ból.
1.Legalább húszezer koronatesztet végeztek már a magánklinikák, itt vannak az első statisztikáik Május / Fekete Emese Olvasó: 169 500*
2. Két magyar lány baktériumkoktélja szabadítaná meg a világot a műanyagoktól, a Techstars is befektetett November / Gólya Ágnes Olvasó: 115 000*
3. Művész még nem állt a cápák előtt, de Meska nem csak kért, kapott is befektetést Június / Bánáti Anna Olvasó: 75 000*
4. A rocker külsejű iskolaigazgató, aki Michelin-csillagos éttermeknek adja el borait Január / Bánlaki D. Stella Olvasó: 70 000*
5. Nagy üzlet: a BiotechUSA felvásárolja a Scitecet Április / Zsiborás Gergő Olvasó: 67 000*
6. Látták, hogy összeomlott az online nagybevásárlás, ezért öt nap alatt profilt váltottak, és megoldották Március / Fekete Emese Olvasó: 65 500*
*Egyedi látogatók, Google Analytics (a Forbes év közben tért át a Gemiusra).
Mikor lesz újra minden normális? Ezt a kérdést hallottam a legtöbbször 2020 márciusa óta. Kezdettől azt válaszolom rá, hogy soha, mert szerintem eddig se volt olyan, hogy normális. Megszokott, az volt. Megszoktuk az életünket valahogy, éltünk egy bolygó hátán a magunk kis önző szabályai szerint, aztán jött egy világjárvány, és kihúzta a lábunk alól a talajt. Nem véletlenül tette Maslow […]
Mindketten (félig) pályát váltó színészek, egyikük csak elvonulva tud írni, másikuk élvezi a filmkészítés logisztikai teendőit. Mundruczó Kornél és Wéber Kata „nem hordják egymást kalapdísznek”, és hiába a már patinás életmű, nem csak az alkotás az életük. Pieces of a Woman című új közös filmjük január 7-étől látható a Netflixen.