A magyar jazz krémjében nincs zenész, aki ne fordult volna már meg az aranykoszorús mester hangszerüzletében. A 80-as évek elején még maszekként kezdte a Kiss József utcában, később a Távol-Kelettől Amerikáig végigjárta a világmárkákat, és elkészítette Magyarország egyetlen kézműves aranyfuvoláját. Ha ma reggel egy japán vagy egy német gyártó e-mailt kap tőle, nem egy ismeretlen kelet-európai lebeg a szeme előtt. Pontosan tudják, ki az a Csider Károly.
„Egyszer kellett vennem egy tárogatót. Én nem tudok játszani rajta, de olyanra volt szükségem, ami biztos, hogy jó, osztályon felüli hangszer. Amerikába vittem egy zenésznek ajándékba. Akkor bizonyos értelemben az én renomémat is a Karcsira bíztam ezzel, és csodálatos hangszert kaptam tőle” – meséli Presser Gábor, Csider Károly régi barátja.
Hiteles hangszerüzletet építeni harminc év, a magyar zenészvilág bizalmát eljátszani egy trehányan elvégzett munka és egy be nem tartott határidő is elég lehet. Ha valaki nem javít meg egy hangszert időre, azon egy koncert múlhat. Csider Károly hangszerjavító műhelyében ilyen az 1980-as nyitás óta nem fordult elő. „Nem csalódott senki, aki Karcsiban bízott, és aki nem okoz csalódást, annak a jó híre, főleg a zenészek zárt közegében, gyorsan terjed” – mondja Presser.
„Nem olyan bonyolult ez, mondom, tisztességes hozzáállás és szakmai alázat” – vázolja az alapító, hogy miért hozzá jár fúvós hangszerért a magyar jazz krémje. Tudatosan készült a zenei pályára, édesapja a magyar katonazene emblematikus személyisége, Fricsay Richárd által vezetett katonazenekarban trombitált. Károly kiskorában fuvolázni, szaxofonozni és klarinétozni tanult. „Rájöttem, hogy jól érzem magam, amikor megjavítok egy hangszert, van hozzá képességem, sajnos több, mint a zenéléshez. Megszerettem a szakmát, és azóta csinálom. Ha a tanulóéveimet is beleszámítjuk, már ötven éve.” A 80-as évek elején maszekként kezdett dolgozni, amikor két dolog hiányzott az országból: alapanyag és hangszerkínálat.
Vizuálisan erős Hoffer Rajmund Pozsonyi úti boltja, a kirakat és a belső polcok is a plafonig vannak pakolva értékesnél értékesebb, különlegesnél különlegesebb finomságokkal – a tulajdonosnak pontosan a fejében van, melyik sarokban mi bújik meg.
Gyerekkoromban, amikor kaptam egy kis zsebpénzt, mindig sajtot vettem belőle. Mindig mást, abból a tíz fajtából, ami akkoriban kapható volt Magyarországon – értem meg interjúnk felénél a szenvedélyt, ami Hoffer Rajmundból árad. – Aztán később, amikor elkezdtem dolgozni az ország első sajtboltjában, az még jobban megerősített benne, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom.”
Rajmund a vendéglátásban minden volt – szakács, pincér, cukrászinas –, épphogy csak mosogató nem. Végzett mixer- és sommelier-képzést is, aztán belevetette magát az iparba, ahogy az ott lenni szokott, napi bő tízórás munkarendben. Szerette, ugyanakkor menekülés is volt ez a javából, miután 21 évesen elvesztette édesanyját. T. Nagy Tamás sajtboltjában is rengeteget tanult, majd tapasztalatai és álmai összegyúrásából született a Fromage 2012-ben.
„Én nem ismertem a környéket, egy ismerősöm ajánlotta a Pozsonyi utat. Ahogy ideértem, azonnal megfogott az atmoszféra, mondtam is, ebből még lehet egy gasztroutca, megvan hozzá a varázsa.” Kibérelte a szűk üzlethelyiséget a Katona József utca sarkán, és úgy képzelte, majd a kirakatban is sajtok lógnak. A jelenleg a padlótól a plafonig szorosan sorakozó termékeknek úgy az ötvenede volt az akkori készlet – egy–kétmilliónyi megtakarítással a zsebében Rajmund, ha akart volna, sem tudott volna rögtön a mostanival vetekedő értékű árukészletet felhalmozni. „Október 17-én kinyitottuk az ajtót, és beállt a sor – ez motivált.” Feleségével, Hoffer-Szabó Beatrixszal onnantól egy éven át heti hét napon, napi tizenhárom órában dolgoztak a talpalatnyi helyen, „hogy minél gyorsabban megismertessük magunkat, hogy a vásárlók visszajöjjenek, és szájról szájra elterjedjen a hírünk”. Így is lett, sőt közben az is kiderült, mire van igénye a kerület lokálpatrióta közösségének.
Érlelt francia és holland sajtokat kockáz fel nekem, juhsajtot Szardíniáról, megmutatja, melyik volt Napóleon kedvence, de a legjobb hazait is megkóstolhatom. És nem csak sajtokat: félig aszalt, ízgazdag olívát Liguriából, egy hetvenéves olasz minimanufaktúra szűretlen olaját, és kapok egy nagy, krémesen omló szeletet a szarvasgombás olasz szalámiból, amelynek készítőjéhez több mint négy évig fohászkodott partnerségért.
A Fromage-ban akár egy mindennel megpakolt szendvicset is szívesen összeraknak. Vendéglátás is folyik itt ugyanis, reggeltől estig az utcai bárszékeken kávézhatunk, antipastizhatunk vagy borozhatunk bevásárlás előtt, alatt és után. Rajmund azt mondja, neki nem elég, hogy jók a termékek, „ennek a boltnak ötven százaléka a prémium kiszolgálás”. A személyes kapcsolat nyilvánvaló: sokszor interjúztam már úgy üzletvezetőkkel vagy vendéglátósokkal, hogy odaköszönő törzsvendégek gyakran megakasztották a beszélgetést, de Rajmund más. A Pozsonyi úton, a bolt előtt ülve nem megy el mellettünk szinte egyetlen ember sem, hogy ne érdeklődnének hogyléte, a családtagok vagy például a következő piemonti mogyorószállítmány felől.
Rajmund 3 kedvenc terméke:
Brontei D.O.P. pisztáciakrém: 4190 Ft/190 g Fehér szarvasgomba-esszenciás szalámi: 2199 Ft/100 g IGP Piemonti mogyoró, fatüzelésű kemencében sütött: 3990 Ft/250 g
A törzsvásárlók3 kedvenc sajtja: Žemaitijos Pienas Dziugas 48 hónapos érlelésű parmezán-gouda sajt Litvániából (csak itt kapható): 1399 Ft/100 g Central Moliterno al Tartufo fekete szarvasgombás juhsajt Szardíniáról (négyszeres világversenygyőztes): 2499 Ft/100 g Landana 500 napos érlelésű holland gouda: 899 Ft/100 g Yobolt Kft. Alapítva: 2012 Tulajdonos: Hoffer Rajmund Alkalmazottak: 5 fő Árbevétel (millió forint) 2018 57,8 2019 67,6 Adózott eredmény (millió forint) 2018 3,4 2019 3,5 Forrás: Bisnode
Mikor lesz újra minden normális? Ezt a kérdést hallottam a legtöbbször 2020 márciusa óta. Kezdettől azt válaszolom rá, hogy soha, mert szerintem eddig se volt olyan, hogy normális. Megszokott, az volt. Megszoktuk az életünket valahogy, éltünk egy bolygó hátán a magunk kis önző szabályai szerint, aztán jött egy világjárvány, és kihúzta a lábunk alól a talajt. Nem véletlenül tette Maslow […]
Egy újabb, az Accel Ventures vezetésével bevont 5,7 millió eurós befektetés mutatja igazán, hogy a magyar Turbine AI jól fordult rá a jó stratégiára: a magyar startupról egyre inkább elhiszi a piac is, hogy gyógyszercégként komolyan kell őket venni.
Allergiaközponttal indult, ma különböző profilú egészségközpontok láncba szerveződő csoportja Babai László kevéssé ismert cégbirodalma. A kicsit orvos, gyakrabban üzletember alulról és csendesen építkezik, és sok szempontból más utat jár, mint a legtöbb versenytárs.
