Mennyi a beltartalom a Déryné bujálkodó szövegei és házhoz szállítós üzemmódban is átgondolt részletei mögött? Rendeltünk.
Az éttermeket sújtó újabb lockdown ősz végére nagyon egy irányba tolta a mezőnyt: lényegében mindenki, aki eredendően nem foglalkozik házhoz szállítással, elengedte a szokásos étlapját, és a szállítást jobban viselő comfort foodra rendezkedett be. Többféleképpen is ki lehetne tűnni innen, a Déryné például elsősorban a Woltra írt, marketingtörténeti mértékben túlfűtött szövegeivel teszi. A hallevesben bohém fehérbor van, a cukkinispagetti egy epic hit, az uborkasalátához mindig óvatosan hámozzák a Cegléd melléki uborkát (ez fontos: a gondatlan, önveszélyes uborkahámozás kerülendő), és a bundáskenyér kenyér és tojás orgiája a szájban. Mondhatnánk erre, hogy túl van tolva, mert eléggé túl van, de olyan emberekről beszélünk, akik sikerre vitték a házhoz szállított bundáskenyeret, szóval tudniuk kell valamit. A műfaj csúcspontján, a secret tomato minute-nél azért ez odáig jut, hogy a leírásból nem derül ki, hogy tulajdonképpen micsoda az étel, de minden ételrendelésbe kell izgalom.
Mindenesetre, ha nem egy sálban, bepezsgőzve és Mel Gibsonként a nappaliban táncolva írta ezeket az étlapköltő, rém csalódott lennék. Természetesen a befőttesüvegekre, amikben a levesek érkeznek, is az van írva, hogy reuse with love. Lényegesen minőségibb az érzet, mint egy agyonfóliázott műanyag mélytányérnál, viszont csak az emberiség ügyesebbik felének (amelyikbe én nem tartozom bele) fog sikerülni anélkül mélytányérba átöntenie a tartalmat, hogy a betétek nagyokat csobbannának a végén.
A #kicsiknek blokkból érkező húsleves alapleve rendben van, de nekünk is túl sós, nemhogy annak a gyereknek, akinek rendeltük. Nem is kapja meg az egészet, amit nem nagyon sajnál, hiszen se hús, se répa nincs benne azok közül a dolgok közül, amik érdekelték volna.
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
A fehérjeporok, táplálékkiegészítők és úgy összességében a reform, például mentes vagy kalóriacsökkentett élelmiszerek piaca egyre növekszik, köszönhetően a fejlett államok túlsúlyos lakosainak, a különböző érzékenységeknek és intoleranciáknak és azoknak a trendeknek, amelyekre az Y generáció különösen fogékony.
Európa a második legjobb terep a világon ilyen termékek értékesítésére, a Fortune Business Insights 14,95 milliárd dollárosra (4500 milliárd forint) becsüli jelenleg a piac nagyságát, és várakozásuk szerint ez 2027-re több mint duplájára nőhet, elérheti a 32 (optimistábbak szerint a 34) milliárd dollárt. Ezen belül is Franciaország növekszik a leggyorsabban – tapossa egymást a Nutrition & Santé (Isostar), a Diete Sport France (Overstims), The Hut Group (Myprotein) és a gyógyszeripar felől érkező szereplők, mint az EA Pharma (Eafit) és a LND SA (Apurna). Jön fel Kelet-Európa, azon túl pedig Ázsiában és a csendes-óceáni térségben nyer most egyre inkább teret a fitnesz életmód.
A növekedést az elmúlt évben még a Covid is csak segítette, miután mindenki fejvesztve kezdte erősíteni testét és immunrendszerét az első hullám pánikjában.
A táplálékkiegészítők nagy egészét nézve a Mordor Intelligence piackutató szerint vitamint gyártani éri meg leginkább, Európában ez hozza a legjobb megtérülést, és ezek teszik ki a teljes kiegészítőpiac majdnem negyven százalékát. Aki viszont itt érvényesülni akar, olyan góliátokkal fog harcolni, mint a Pfizer, a Sanofi, a Bayer AG vagy a GlaxoSmithKline.
A fehérjeporoknak és más nagy proteintartalmú termékeknek az egyre népszerűbb növényi alapú étrend is kedvez. Bár továbbra is a tejsavóalapú termékeké a legnagyobb szelet, jönnek fel a növényi források is, mint a szója, a borsó, a rizs. Az, hogy egy termék cukormentes legyen, alapkövetelmény, de terjednek a gluténtól, laktóztól, színezékektől és mesterséges édesítőktől mentes natúr, valamint az organikus termékek is, amelyek már csomagolásukkal is a természetességet és fenntarthatóságot igyekeznek sugalmazni.
Mindezek mellett további növekedési-kitörési pont a termékskála bővítése a végtelenségig: a fehérjés instant paradicsomleves-portól a nullkalóriás majonézen és csokiönteten át a proteines száraztésztáig bármiből lehet gyúrós verziót csinálni.
2019-es eredményei alapján a piaci elemzések szerint a legnagyobb európai szereplő mind forgalom, mind nyereség tekintetében a tőzsdén is jegyzett ír cég, a Glanbia Plc. volt. Csak a teljesítménynövelést ígérő táplálékkiegészítőiből 1,36 milliárd euró árbevételt realizált 11 százalékos növekedés és 10,7 százalékos EBITDA-margin mellett. A világ száz piacán van jelen márkáival (forgalmának nagyja Európán kívülről jön), ezek közé tartozik az Optimum Nutrition, a SlimFast, a BSN, az Isopure, a Body & Fit vagy a Nutriamo.
Az, hogy két konkurens márka egy tulajdonosi kézbe kerül törzsvásárlói megrökönyödésére, nem példa nélküli: az Optimum és a BSN összebútorozása a Biotech–Scitec-fúzióhoz hasonló volt. De azóta is, köszönik, remekül vannak.
Az Optimum Nutrition például külföldi magazinok tesztjein is jól szerepel, és itthon is prémium terméknek számít – én is több fitneszedzőtől hallom, hogy jobban bevált náluk az olcsóbb magyar termékekkel összehasonlítva, és hogy ügyfeleiknek is jellemzően ezt a márkát ajánlják például a lengyel Trec mellett.
Összehasonlításképp: a Biotech, a Scitec és az utóbbi években a magyar piacon is előretörő Myprotein savóból készült fehérjeporait alsó hangon 6–8 ezer forint körüli kilónkénti áron kapjuk meg. A Nutriversuméhoz már 5500 forintért hozzáférhetünk, míg az Optimum Nutrition kilónkénti ára a 8600 forintot is eléri, Trecből, For Proból és Weiderből 10–13 ezer forint per kiló áron is kapni. Utóbbi a világ legrégebbi sportélelmiszer-márkájának vallja magát: 1936-ban alapította Josef E. Weider testépítő, aki egyébként alapítóként jegyzi a máig fontos IFBB Nemzetközi Body Buliding Szövetséget és a Ms. és Mr. Olympia versenyeket is.
Akár a független oldalak teszteken alapuló toplistái felől, akár a piacról nézzük, a vezető márkák közé tartozik a brit Myprotein is. 2004-ben indult, de Oliver Cookson 2011-ben eladta 58 millió fontért a The Hut Groupnak. Ma szintén több mint 70 országban van jelen, és szintén piacvezetőnek nevezi magát a honlapján és az éves jelentésében. 2019-ben például átlagosan 46 fontért (18 ezer forintért) vásároltak nála zömében brit fogyasztói, 84 százalékuk visszatérő volt. Ez 45 százalékos növekedés 2011-hez, azaz a felvásárlás évéhez képest. Legnagyobb piaca most Japán, de uralja a brit, a német, a közelebbi horvát és a román piacot is. A mindenhol jellemző fragmentálódás igen, de a Covid 2020-ban sem rontott a helyzetén, hiszen a márka eleve az online kommunikációra és webshopjaira, házhoz szállításra épít.
Nehéz mérni, de talán a fiatalabbakra egyre kevésbé jellemző a márkahűség, és a nagy márkák központi kommunikációjánál erősebben hatnak rájuk a mikroközösségek és az influenszerek. Meg persze a trendek.
Fehérjés Snickers, Mars, Bounty és Twix vagy proteinporok az ismert márkák ízeivel – ilyen is van már, a márkák tulajdonosa, a Mars Inc. is ráérzett, hogy ez a torta brutális sebességgel bővül, ellentétben a cukros édességekével.
Tudja ezt az Unilever és a PepsiCo is, már a 2018-as akvizíciókkal egyértelművé tették, hogy releváns versenytársakká fognak válni. De a rangsorban előkelő helyet foglal el a Danone, a kaliforniai Herbalife, a chicagói Abbott is.
A proteines Snickersért itthon sem kell megmozdulni, pár lépéssel vagy néhány kattintásnyira elérhető. Ahogyan a cseheknél és a szlovákoknál vezető Nutrend DS is, de még várat magára az osztrák Aktivkost és Natural Power. És jönnek fel kisebb-nagyobb magyarok is, ők főleg a natúr és növényi vonalat lovagolják meg: az Absorice mellett létezik már a Naturize, a Szafi, a Blnce. Csak győzzünk választani.
Nagyon gyorsan nő a fenntarthatósági, vagyis ESG néven futó zöld befektetési alapokba érkező pénz, és egyre szebbek a hozamok is. A trend várhatóan nem változik 2021-ben sem, minden kisbefektetőnek érdemes figyelnie rá, de azért akad néhány bökkenő.
Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást. Üzleti portré egy bő negyvenéves, prosperáló vállalatról az alkatrészszagú gumijavítótól a 24 milliárdos árbevételig.
Mindketten (félig) pályát váltó színészek, egyikük csak elvonulva tud írni, másikuk élvezi a filmkészítés logisztikai teendőit. Mundruczó Kornél és Wéber Kata „nem hordják egymást kalapdísznek”, és hiába a már patinás életmű, nem csak az alkotás az életük. Pieces of a Woman című új közös filmjük január 7-étől látható a Netflixen.