Mindketten (félig) pályát váltó színészek, egyikük csak elvonulva tud írni, másikuk élvezi a filmkészítés logisztikai teendőit. Mundruczó Kornél és Wéber Kata „nem hordják egymást kalapdísznek”, és hiába a már patinás életmű, nem csak az alkotás az életük. Pieces of a Woman című új közös filmjük január 7-étől látható a Netflixen.
„Amikor egy Zoom-híváson ötvenheten ülnek ott a Netflixtől, és elmondják, hogy 192 országban megjelenik a filmed… Azt nehezen lehet felfogni.” Pedig Mundruczó Kornél rendező nem először készített nemzetközi filmet nemzetközi közönségnek. A Fehér Istent és a Jupiter holdját cannes-i bemutatóik után negyven-ötven országba sikerült eladni, ami egy magyar film utóéletében óriási dolognak számít. Ehhez képest vadonatúj filmjük, a Pieces of a Woman, amit Kornél rendezett és felesége, Wéber Kata írt, éppen egy olyan ligában készül játszani, ami még nekik, kettőjüknek is ismeretlen.
A Pieces of a Woman nemcsak a Netflix többszörös elérése miatt mondható nemzetközinek. Miután a Magyar Nemzeti Filmalap visszadobta a filmtervet, francia, német és angol piacokról érdeklődtek iránta. Az, hogy végül amerikai lett, illusztris társaságot vonzott Kornél és Kata mellé. A főszerepeket a brit királyi család életéről szóló, The Crown című Netflix-sorozatból ismert Vanessa Kirby (aki ezért a filmért kapta meg a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb női főszereplőnek járó Volpi-kupát), az eklektikus portfóliójú Shia LaBeouf és az Oscar-díjas klasszis, Ellen Burstyn játsszák. Az egyik executive producer pedig nem más, mint maga Martin Scorsese.
Mundruczó Kornél eddigi nagyjátékfilmjei: Nincsen nekem vágyam semmi (2000) Szép napok (2002) Johanna (2005) Delta (2008) Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010) Fehér isten (2014) Jupiter holdja (2017) Pieces of a Woman (2020)
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
A fehérjeporok, táplálékkiegészítők és úgy összességében a reform, például mentes vagy kalóriacsökkentett élelmiszerek piaca egyre növekszik, köszönhetően a fejlett államok túlsúlyos lakosainak, a különböző érzékenységeknek és intoleranciáknak és azoknak a trendeknek, amelyekre az Y generáció különösen fogékony.
Európa a második legjobb terep a világon ilyen termékek értékesítésére, a Fortune Business Insights 14,95 milliárd dollárosra (4500 milliárd forint) becsüli jelenleg a piac nagyságát, és várakozásuk szerint ez 2027-re több mint duplájára nőhet, elérheti a 32 (optimistábbak szerint a 34) milliárd dollárt. Ezen belül is Franciaország növekszik a leggyorsabban – tapossa egymást a Nutrition & Santé (Isostar), a Diete Sport France (Overstims), The Hut Group (Myprotein) és a gyógyszeripar felől érkező szereplők, mint az EA Pharma (Eafit) és a LND SA (Apurna). Jön fel Kelet-Európa, azon túl pedig Ázsiában és a csendes-óceáni térségben nyer most egyre inkább teret a fitnesz életmód.
A növekedést az elmúlt évben még a Covid is csak segítette, miután mindenki fejvesztve kezdte erősíteni testét és immunrendszerét az első hullám pánikjában.
A táplálékkiegészítők nagy egészét nézve a Mordor Intelligence piackutató szerint vitamint gyártani éri meg leginkább, Európában ez hozza a legjobb megtérülést, és ezek teszik ki a teljes kiegészítőpiac majdnem negyven százalékát. Aki viszont itt érvényesülni akar, olyan góliátokkal fog harcolni, mint a Pfizer, a Sanofi, a Bayer AG vagy a GlaxoSmithKline.
A fehérjeporoknak és más nagy proteintartalmú termékeknek az egyre népszerűbb növényi alapú étrend is kedvez. Bár továbbra is a tejsavóalapú termékeké a legnagyobb szelet, jönnek fel a növényi források is, mint a szója, a borsó, a rizs. Az, hogy egy termék cukormentes legyen, alapkövetelmény, de terjednek a gluténtól, laktóztól, színezékektől és mesterséges édesítőktől mentes natúr, valamint az organikus termékek is, amelyek már csomagolásukkal is a természetességet és fenntarthatóságot igyekeznek sugalmazni.
Mindezek mellett további növekedési-kitörési pont a termékskála bővítése a végtelenségig: a fehérjés instant paradicsomleves-portól a nullkalóriás majonézen és csokiönteten át a proteines száraztésztáig bármiből lehet gyúrós verziót csinálni.
2019-es eredményei alapján a piaci elemzések szerint a legnagyobb európai szereplő mind forgalom, mind nyereség tekintetében a tőzsdén is jegyzett ír cég, a Glanbia Plc. volt. Csak a teljesítménynövelést ígérő táplálékkiegészítőiből 1,36 milliárd euró árbevételt realizált 11 százalékos növekedés és 10,7 százalékos EBITDA-margin mellett. A világ száz piacán van jelen márkáival (forgalmának nagyja Európán kívülről jön), ezek közé tartozik az Optimum Nutrition, a SlimFast, a BSN, az Isopure, a Body & Fit vagy a Nutriamo.
Az, hogy két konkurens márka egy tulajdonosi kézbe kerül törzsvásárlói megrökönyödésére, nem példa nélküli: az Optimum és a BSN összebútorozása a Biotech–Scitec-fúzióhoz hasonló volt. De azóta is, köszönik, remekül vannak.
Az Optimum Nutrition például külföldi magazinok tesztjein is jól szerepel, és itthon is prémium terméknek számít – én is több fitneszedzőtől hallom, hogy jobban bevált náluk az olcsóbb magyar termékekkel összehasonlítva, és hogy ügyfeleiknek is jellemzően ezt a márkát ajánlják például a lengyel Trec mellett.
Összehasonlításképp: a Biotech, a Scitec és az utóbbi években a magyar piacon is előretörő Myprotein savóból készült fehérjeporait alsó hangon 6–8 ezer forint körüli kilónkénti áron kapjuk meg. A Nutriversuméhoz már 5500 forintért hozzáférhetünk, míg az Optimum Nutrition kilónkénti ára a 8600 forintot is eléri, Trecből, For Proból és Weiderből 10–13 ezer forint per kiló áron is kapni. Utóbbi a világ legrégebbi sportélelmiszer-márkájának vallja magát: 1936-ban alapította Josef E. Weider testépítő, aki egyébként alapítóként jegyzi a máig fontos IFBB Nemzetközi Body Buliding Szövetséget és a Ms. és Mr. Olympia versenyeket is.
Akár a független oldalak teszteken alapuló toplistái felől, akár a piacról nézzük, a vezető márkák közé tartozik a brit Myprotein is. 2004-ben indult, de Oliver Cookson 2011-ben eladta 58 millió fontért a The Hut Groupnak. Ma szintén több mint 70 országban van jelen, és szintén piacvezetőnek nevezi magát a honlapján és az éves jelentésében. 2019-ben például átlagosan 46 fontért (18 ezer forintért) vásároltak nála zömében brit fogyasztói, 84 százalékuk visszatérő volt. Ez 45 százalékos növekedés 2011-hez, azaz a felvásárlás évéhez képest. Legnagyobb piaca most Japán, de uralja a brit, a német, a közelebbi horvát és a román piacot is. A mindenhol jellemző fragmentálódás igen, de a Covid 2020-ban sem rontott a helyzetén, hiszen a márka eleve az online kommunikációra és webshopjaira, házhoz szállításra épít.
Nehéz mérni, de talán a fiatalabbakra egyre kevésbé jellemző a márkahűség, és a nagy márkák központi kommunikációjánál erősebben hatnak rájuk a mikroközösségek és az influenszerek. Meg persze a trendek.
Fehérjés Snickers, Mars, Bounty és Twix vagy proteinporok az ismert márkák ízeivel – ilyen is van már, a márkák tulajdonosa, a Mars Inc. is ráérzett, hogy ez a torta brutális sebességgel bővül, ellentétben a cukros édességekével.
Tudja ezt az Unilever és a PepsiCo is, már a 2018-as akvizíciókkal egyértelművé tették, hogy releváns versenytársakká fognak válni. De a rangsorban előkelő helyet foglal el a Danone, a kaliforniai Herbalife, a chicagói Abbott is.
A proteines Snickersért itthon sem kell megmozdulni, pár lépéssel vagy néhány kattintásnyira elérhető. Ahogyan a cseheknél és a szlovákoknál vezető Nutrend DS is, de még várat magára az osztrák Aktivkost és Natural Power. És jönnek fel kisebb-nagyobb magyarok is, ők főleg a natúr és növényi vonalat lovagolják meg: az Absorice mellett létezik már a Naturize, a Szafi, a Blnce. Csak győzzünk választani.
Igaz történetek a gondoskodási válságról. Az Örkény Színház új előadásában – pillanatnyilag streamelt verzióban – a színészek mellett hétköznapi hősök kerülnek reflektorfénybe. Ápolónő, idősgondozó, szociális munkás, lelki segélyszolgálatos, hospice-os nővér és társaik az alulfinanszírozott ellátórendszerből, akik nélkül leállna az ország, mégsem kapnak elég figyelmet, rangot. Most legalább egy pici jut nekik ebből, a színpadon.
Tornaházi Party, túlélőtúra és Matula bácsi jól bevált pedagógiai módszere – friss magángimnáziumos gyűjtésünkből kiderül, hogy vannak iskolák, ahol bevallottan az atipikus tehetségeket karolják fel, máshol nemzetközi érettségit adnak, és persze rajta van a listán az AKG, meg pár Waldorf is. Angol, amerikai mintára nálunk is terjed a gap year intézménye: nem minden végzős akar azonnal egyetemre menni, inkább előbb egy picit ismerkedik a világgal.
