A hintaágy ötven év múlva is hintaágy legyen – ez ma is alapelv a Szervál Duó sportszer- és játékgyártó cég munkájában. A csepeli családi vállalkozás csaknem három évtized alatt stabil helyet vívott ki magának a szánkók, pingpongasztalok és más sporteszközök, illetve játékok piacán, és ezt a pozíciót úgy is sikerült megőriznie, hogy közben megérkeztek Magyarországra az olcsó kínai termékek.
„Ez nem olyan csilivili üzem, mint amilyet sokszor az újságjukban látni” – mondja szabadkozva Fekete László, amikor belépünk a Csepel Művek területén levő 850 négyzetméteres csőhajlító üzembe. A hangulat családias – éppen a 10 órakor kezdődő szünet idején érkezünk –, az üzem egyes részein különböző festett és még festetlen acélcsövek sorakoznak, mellettük fő termékükhöz, a hintaágyakhoz szükséges hegesztett acélhálók, hátrébb az alapanyagul szolgáló acéltáblák.
„Gondoljon csak bele, a világon szinte mindenhez kell cső, a padokhoz, kerítésekhez, korlátokhoz” – sorolja a 67 éves cégvezető. A Szervál Duó Kft. alapját jelentik ezek a bizonyos csövek és a hozzájuk kapcsolódó szaktudás: hintaágyaik szerkezete és szánkóik, pingpong-, csocsó-, valamint gombfociasztalaik lábai mind az itt hajlított csövekből készülnek.
Fekete László valódi szigorú vállalkozó abból a szempontból, hogy bár néhányszor a szerencse is közrejátszott üzleti döntéseinél, kevésbé a szerelemprojektek, sokkal inkább – sőt ahogyan meséli, kizárólag – a piaci racionalitás és a várható megtérülés határozta meg, milyen termékek felé mozdítja a gyártást. Amikor azonban az ember beszabadul a csőhajlító és festőüzem szomszédságában a raktárba és a halmokban álló szánkókat, csocsókat, gombfocikat meglátja, mégis lágyul ez az elsőre drákóinak tűnő cégimidzs.
Sikeresen zajlott a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság „Felzárkózási Együttműködések Támogatása” elnevezésű kiemelt projektje által szervezett „Közös társadalmi felelősség: esélyteremtő utak” című online nemzetközi konferencia
A konferencia résztvevőit online köszöntötte Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár és Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) főigazgatója. A kormányzat felzárkózási területen végzett szakpolitikai és operatív munkája új alapokra került a TEF megalakításával, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos együttműködésekre alapozva, hatékonyabban tudja – vidék és területfejlesztési célú – feladatait megoldani, amelynek fókuszában a sérülékeny társadalmi csoportok, egyének társadalmi mobilizációjának támogatása áll.
A TEF háttérintézményként közvetlenül segíti a hátrányos helyzetű személyeket és közösségeket, szoros együttműködésben a települési megvalósítókkal. Kesznyéten község polgármestere a településen három éve zajló felzárkózási programot mutatta be, majd civil oldalról a Társadalomklinika Egyesület szakmai vezetője ismertette a Kömlő községben elért jelentős eredményeiket. Kaposfő római katolikus plébánosa a kaposmérői külterületi szegregátum társadalmi fejlesztésének és integrációjának két évtizedes múltját mutatta be és elmondta, hogy a siker titka nem szentimentális elképzelésekben, hanem a gyakorlatias és szeretetteljes tettekben rejlik.
Makroszintű kitekintésként szó esett a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatokat bemutató programjáról. A Debreceni Egyetem tanszékvezetőjének előadása a helyben maradó falusi fiatalok közösségét és céljait mutatta be, a Károli Gáspár Egyetem előadójának beszámolója a telepfelszámolások történeti tapasztalatairól szólt.
A konferencia fontos eleme volt a határon túli előadók megszólítása, mivel a Kárpát-medence egy jól körülhatárolható társadalmi, földrajzi, gazdasági entitás. Az előadók ki is emelték azt, hogy fontos, hogy pandémia idején is működjön a tudásmegosztás a közösségek között. A történelmi térségből Kárpátalja, Székelyföld és Vajdaság is képviseltette magát. Szerepelt előadás a vajdasági hátrányos helyzetű tanulók képességfejlesztéséről, a gyermekvédelmi rendszer perspektíváiról, a szegénység újratermelődésének ciklusairól, valamint az iskolai lemorzsolódás sajátosságairól. Kárpátaljai előadónk saját gyakorlatát mesélte el, amikor a falvak roma fiataljainak oktatási esélyeiről beszélt.
A konferencia online jellege miatt a szervezők olyan tartalmi elemeket is rögzítettek, amelyek egy élő konferencia elemei is lettek volna. Ilyen volt például az online könyvbemutató; a kaposmérői és a kislétai programot bemutató települési film, valamint a tehetségblokk: egy 11 éves borsodbótai fiatal által eljátszott hegedűszerenád és a Romatest táncegyüttes koreográfiájának bemutatása, valamint a kiemelt projekt látóútjairól készült montázs. A Kárpát-medence közösségeinek felzárkózása mindannyiunk feladata.
Allergiaközponttal indult, ma különböző profilú egészségközpontok láncba szerveződő csoportja Babai László kevéssé ismert cégbirodalma. A kicsit orvos, gyakrabban üzletember alulról és csendesen építkezik, és sok szempontból más utat jár, mint a legtöbb versenytárs.
Biztonság és megelőzés. Talán ezek a szavak jutnak az eszünkbe, ha a céginformációs piacról beszélünk. De mi lenne, ha védekezés helyett terjeszkednénk?
Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást. Üzleti portré egy bő negyvenéves, prosperáló vállalatról az alkatrészszagú gumijavítótól a 24 milliárdos árbevételig.
