Lassú víz partot mosott a Slow Budapest üzletfejlesztésében. A kisvállalkozás nyolc év alatt a kétszeresére nőtt, főként Krajcsó Nelli anti-határidőnaplójának köszönhetően.
A túlhajszoltság és a siker összefüggése délibáb – erre Krajcsó Nelli akkor döbbent rá, amikor a 2012-es nyár legszebb augusztusi hosszú hétvégéjét kificamodott bokával, a stressz minden szomatikus tünetével és a szakmájában felismert perspektívavesztéssel feküdte végig. Rájött: ha nem lassít, az élete nem olyan lesz, mint amiért dolgozik. Lassított. A Slow Budapest Magyarországon az elsők között, akkor még egyesületi formában kezdte hirdetni a tudatos lassítást, az egyensúlyra törekvést, olyan időszakban, amikor egy Facebook-poszt plusz száz lájkja valóban plusz száz tagot jelentett. Ingyenes rendezvényekkel verbuválta és aktivizálta növekvő közösségét, ilyenek voltak például a budapesti civil szervezetek slow hét néven futó lassulós programjai vagy a karácsonyi Ajándékozz időt! felhívás.
2015-ben egyesületből kft. lett a Slow Budapest, hogy pénzügyileg és ideológiailag is fenntartható legyen. „Nem volt hiteles, hogy a lassításról beszélek, miközben két főállásom volt” – mondja Nelli. Egy év után otthagyta a reklámügynökséget, ahol addig dolgozott, és mindfulnesstréner lett. Ekkor állt elő az anti-határidőnaplóval is, ami azóta a legismertebb és legkeresettebb termék a webshopban. Pont úgy néz ki, mint minden naptár, de tele van önreflexiós gyakorlatokkal és kérdésekkel, relaxációs színezőkkel, matricákkal, és még az aktuális idényzöldségeket és -gyümölcsöket is megismerhetjük belőle.
Minden lapjának minden ötlete Nellitől jön, vízióját összeszokott szabadúszó grafikus-illusztrátori csapat segített papírra vetni. A naplót Gyulán, Nelli szülővárosában nyomtatják, és mint a legtöbb gondos, kézműves terméké, ennek az előállítása is drága (mérettől függően így 5500–6800 forintért kapható). „Volt olyan évünk, amikor hatezer darab elfogyott, de idén csak kétezer-ötszázat nyomtattunk.” A járvány előtt megrendeléseik harmada céges ügyfelektől jött, naplójuk kis és nagy cégek karácsonyi ajándékai között is ott volt – már amikor van erre keret.
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
A fehérjeporok, táplálékkiegészítők és úgy összességében a reform, például mentes vagy kalóriacsökkentett élelmiszerek piaca egyre növekszik, köszönhetően a fejlett államok túlsúlyos lakosainak, a különböző érzékenységeknek és intoleranciáknak és azoknak a trendeknek, amelyekre az Y generáció különösen fogékony.
Európa a második legjobb terep a világon ilyen termékek értékesítésére, a Fortune Business Insights 14,95 milliárd dollárosra (4500 milliárd forint) becsüli jelenleg a piac nagyságát, és várakozásuk szerint ez 2027-re több mint duplájára nőhet, elérheti a 32 (optimistábbak szerint a 34) milliárd dollárt. Ezen belül is Franciaország növekszik a leggyorsabban – tapossa egymást a Nutrition & Santé (Isostar), a Diete Sport France (Overstims), The Hut Group (Myprotein) és a gyógyszeripar felől érkező szereplők, mint az EA Pharma (Eafit) és a LND SA (Apurna). Jön fel Kelet-Európa, azon túl pedig Ázsiában és a csendes-óceáni térségben nyer most egyre inkább teret a fitnesz életmód.
A növekedést az elmúlt évben még a Covid is csak segítette, miután mindenki fejvesztve kezdte erősíteni testét és immunrendszerét az első hullám pánikjában.
A táplálékkiegészítők nagy egészét nézve a Mordor Intelligence piackutató szerint vitamint gyártani éri meg leginkább, Európában ez hozza a legjobb megtérülést, és ezek teszik ki a teljes kiegészítőpiac majdnem negyven százalékát. Aki viszont itt érvényesülni akar, olyan góliátokkal fog harcolni, mint a Pfizer, a Sanofi, a Bayer AG vagy a GlaxoSmithKline.
A fehérjeporoknak és más nagy proteintartalmú termékeknek az egyre népszerűbb növényi alapú étrend is kedvez. Bár továbbra is a tejsavóalapú termékeké a legnagyobb szelet, jönnek fel a növényi források is, mint a szója, a borsó, a rizs. Az, hogy egy termék cukormentes legyen, alapkövetelmény, de terjednek a gluténtól, laktóztól, színezékektől és mesterséges édesítőktől mentes natúr, valamint az organikus termékek is, amelyek már csomagolásukkal is a természetességet és fenntarthatóságot igyekeznek sugalmazni.
Mindezek mellett további növekedési-kitörési pont a termékskála bővítése a végtelenségig: a fehérjés instant paradicsomleves-portól a nullkalóriás majonézen és csokiönteten át a proteines száraztésztáig bármiből lehet gyúrós verziót csinálni.
2019-es eredményei alapján a piaci elemzések szerint a legnagyobb európai szereplő mind forgalom, mind nyereség tekintetében a tőzsdén is jegyzett ír cég, a Glanbia Plc. volt. Csak a teljesítménynövelést ígérő táplálékkiegészítőiből 1,36 milliárd euró árbevételt realizált 11 százalékos növekedés és 10,7 százalékos EBITDA-margin mellett. A világ száz piacán van jelen márkáival (forgalmának nagyja Európán kívülről jön), ezek közé tartozik az Optimum Nutrition, a SlimFast, a BSN, az Isopure, a Body & Fit vagy a Nutriamo.
Az, hogy két konkurens márka egy tulajdonosi kézbe kerül törzsvásárlói megrökönyödésére, nem példa nélküli: az Optimum és a BSN összebútorozása a Biotech–Scitec-fúzióhoz hasonló volt. De azóta is, köszönik, remekül vannak.
Az Optimum Nutrition például külföldi magazinok tesztjein is jól szerepel, és itthon is prémium terméknek számít – én is több fitneszedzőtől hallom, hogy jobban bevált náluk az olcsóbb magyar termékekkel összehasonlítva, és hogy ügyfeleiknek is jellemzően ezt a márkát ajánlják például a lengyel Trec mellett.
Összehasonlításképp: a Biotech, a Scitec és az utóbbi években a magyar piacon is előretörő Myprotein savóból készült fehérjeporait alsó hangon 6–8 ezer forint körüli kilónkénti áron kapjuk meg. A Nutriversuméhoz már 5500 forintért hozzáférhetünk, míg az Optimum Nutrition kilónkénti ára a 8600 forintot is eléri, Trecből, For Proból és Weiderből 10–13 ezer forint per kiló áron is kapni. Utóbbi a világ legrégebbi sportélelmiszer-márkájának vallja magát: 1936-ban alapította Josef E. Weider testépítő, aki egyébként alapítóként jegyzi a máig fontos IFBB Nemzetközi Body Buliding Szövetséget és a Ms. és Mr. Olympia versenyeket is.
Akár a független oldalak teszteken alapuló toplistái felől, akár a piacról nézzük, a vezető márkák közé tartozik a brit Myprotein is. 2004-ben indult, de Oliver Cookson 2011-ben eladta 58 millió fontért a The Hut Groupnak. Ma szintén több mint 70 országban van jelen, és szintén piacvezetőnek nevezi magát a honlapján és az éves jelentésében. 2019-ben például átlagosan 46 fontért (18 ezer forintért) vásároltak nála zömében brit fogyasztói, 84 százalékuk visszatérő volt. Ez 45 százalékos növekedés 2011-hez, azaz a felvásárlás évéhez képest. Legnagyobb piaca most Japán, de uralja a brit, a német, a közelebbi horvát és a román piacot is. A mindenhol jellemző fragmentálódás igen, de a Covid 2020-ban sem rontott a helyzetén, hiszen a márka eleve az online kommunikációra és webshopjaira, házhoz szállításra épít.
Nehéz mérni, de talán a fiatalabbakra egyre kevésbé jellemző a márkahűség, és a nagy márkák központi kommunikációjánál erősebben hatnak rájuk a mikroközösségek és az influenszerek. Meg persze a trendek.
Fehérjés Snickers, Mars, Bounty és Twix vagy proteinporok az ismert márkák ízeivel – ilyen is van már, a márkák tulajdonosa, a Mars Inc. is ráérzett, hogy ez a torta brutális sebességgel bővül, ellentétben a cukros édességekével.
Tudja ezt az Unilever és a PepsiCo is, már a 2018-as akvizíciókkal egyértelművé tették, hogy releváns versenytársakká fognak válni. De a rangsorban előkelő helyet foglal el a Danone, a kaliforniai Herbalife, a chicagói Abbott is.
A proteines Snickersért itthon sem kell megmozdulni, pár lépéssel vagy néhány kattintásnyira elérhető. Ahogyan a cseheknél és a szlovákoknál vezető Nutrend DS is, de még várat magára az osztrák Aktivkost és Natural Power. És jönnek fel kisebb-nagyobb magyarok is, ők főleg a natúr és növényi vonalat lovagolják meg: az Absorice mellett létezik már a Naturize, a Szafi, a Blnce. Csak győzzünk választani.
A hintaágy ötven év múlva is hintaágy legyen – ez ma is alapelv a Szervál Duó sportszer- és játékgyártó cég munkájában. A csepeli családi vállalkozás csaknem három évtized alatt stabil helyet vívott ki magának a szánkók, pingpongasztalok és más sporteszközök, illetve játékok piacán, és ezt a pozíciót úgy is sikerült megőriznie, hogy közben megérkeztek Magyarországra az olcsó kínai termékek.
Hatszázalékos recesszióval vészelheti át a magyar gazdaság az idei évet, de kínzó kérdés, hogy menthető lett volna-e a gazdaság jóval kevesebb halálos áldozat mellett is? A Forbes negyedéves és éves makrogazdasági jelentése.
Fehér falak, határozott élek, fény és letisztultság, majd óriási üvegtábla, előtte hosszú, párnázott pad. A kinti perspektíva húzza a szemem, festői őszt látok, bent Instagram-biztos irodadizájnt. Ránézek Lévai Bálintra, és elismerően bólintok, dicsérem a kilátást. Menj közelebb – mondja csibészséggel a hangjában. Ahogy az ablakhoz érek, és a látótér a messzi távol alatt a közeli szomszéd telkével egészül ki, roncsautók, rozsdás buszok […]