Egy viszonylag szűk befektetői réteg kis kedvencéből a piacot meghatározó tényezőkké váltak igen rövid idő alatt a zöld vagy fenntarthatósági alapok. Az angol ESG (enviromental, social and governance) mozaikszónak nincs elterjedt magyarosítása, a lényeg, hogy olyan felelős befektetési politikára utal, amelynél a környezeti, a társadalmi és vállalatirányítási szempontok dominálnak. Nagyon leegyszerűsítve az ESG alapok olyan befektetéseket eszközölnek, amelyek a fenntartható fejlődés irányát, illetve az ez iránt elkötelezett vállalkozásokat segítik, a részvényalapok ilyen cégekbe teszik a pénzüket.

Ez iszonyat jól hangzik, és az idei számok azt mutatják, hogy a világ befektetői vették az adást, egyre nagyobb tételben csatornázzák át pénzeiket az ESG címke alatt futó befektetésekbe. Az első félévben a befektetési alapokból összességében távoztak a pénzek, azonban az ESG alapok egyre nagyobb összegeket vonzottak be világszerte: 2020 első felében a Morningstar adatai szerint egészen konkrétan 20,9 milliárd dollárt, ami majdnem eléri a 2019-ben mért teljes beáramlást.

Az ESG mentalitás népszerűségének különösen jót tett az idei, koronavírustól sújtott év. A járvány ugyanis a zöldülés mellett felértékeli a cégek szociális érzékenyégét, a munkavállalók megbecsülését is. Az érdeklődés az ilyen irányú befektetések iránt Magyarországon is egyértelműen nő, sorra indulnak új alapok, a Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) pedig októberben bejelentette, hogy januártól ESG szempontból is besorolja az alapokat. Ezzel a befektetők számára megkönnyítik a keresést, illetve választást. Mielőtt azonban beugrana bárki egy ESG befektetésbe, néhány apróságot érdemes átgondolni.

Begyorsult a trend
Néhány éve még nemigen volt hozamelvárásuk az ESG befektetőknek, inkább jótét lélekként a Földért tett az, aki a fenntarthatóságot előnyben részesítette, és bevállalta, hogy nem bánja, ha a hozama kisebb lesz az átlagosnál. De már néhány éve se lehetett egyértelműen kimutatni, hogy kevesebbet termelnek az ESG alapok, mára viszont egyre világosabban látszik, hogy nemcsak nem teljesítenek alul, de egyenesen többet hoznak az átlagnál. A Morgan Stanley kimutatása szerint 2020 első felében 2,8 százalékkal nagyobb hozamot értek el, mint a hagyományos alapok átlagosan. Az tehát, hogy piszok menő dolog lett az ESG befektetés, és a jó fenntarthatósági minősítéssel bíró cégek iránt tartósan nagyra nőtt a kereslet, már az értékeltségi szintjüket is megdobta.

a többség már azért halad ebbe az irányba, mert a tömeg is elindult erre, és a sorba beállva lehet jó hozamot elérni.

A menővé válás folyamatával kapcsolatban azt azért jó tudni, hogy nem az egyéni befektetők hirtelen rohamától ugrott meg a kereslet az ESG alapok iránt, hanem akkor gyorsult be a trend, amikor a világ legnagyobb intézményi befektetői fordultak ebbe az irányba. A Blackrock vagy a norvég, illetve a szaúdi állami szuverén alap átsúlyozása volt a legfontosabb jelzés, a kisebb intézményi szereplők és kisbefektetők már csak követők voltak. Utóbbiak aránya még ma is 25 százalék körüli, egyértelműen csak mennek az események után.

Az ESG fordulat annak ellenére igen gyors, hogy az alapja még elég ingoványos. Ennek legfőbb jele, hogy maga a minősítési rendszer még sok sebből vérzik. Egyre több minősítő cég jelentkezik ugyan ESG ratinggel, aminek alapján a befektetők el tudják dönteni, hogy melyik vállalat mennyire ESG kompatibilis, de nincs egységes szempontrendszer, mindenki másképp gyártja a besorolásokat. Emiatt előfordul, hogy például szennyező olajipari cégek minősítése pont ugyanolyan az egyik cégnél, mint a Teslának egy másiknál. De az sem ritka, hogy ugyanaz a cég teljesen eltérő értékelést kap az egyes minősítőknél.

A komoly pénzeket egyre inkább ESG alapon allokáló nagybefektetők tevékenysége nyomán a vállalatok kénytelenek belátni, hogy megítélésüket és azon keresztül jövőbeli eredményességüket is egyre nagyobb mértékben határozza meg a fenntarthatósághoz való viszonyulásuk. Pontosabban az, hogy ezt milyennek ítélik a befektetők. Ezért mindenki megpróbálja egyre szebbnek, egyre felelősebbnek, zöldebbnek, szociálisan hiperérzékenynek láttatni magát. Arra, hogy ez ma már a cégek finanszírozási költségét is komolyan befolyásolhatja, a legjobb példa az, ami az elektromosautó-gyártókkal történik.

Nyilván önmagában nagy sztori a Tesla, de abban, hogy szinte minden kis induló gyártót nulla termeléssel az égbe emel a piac, a kisbefektetői spekuláció mellett komoly szerepe van az ESG irányú befektetési döntéseknek. A kínai Niót például már magasabbra árazza a piac, mint a General Motorst, pedig most jutott el a havi ötezer darabos gyártásig (a GM 600 ezret ad el egy hónapban, a Tesla az 50 ezret közelíti). De olyan gyártókat is több milliárd dollárra értékel, amelyek még egyetlen járművet sem adtak el. Viszont a magas árazással, a hatalmas bizalommal a piac hozzájárul a finanszírozásukhoz, amivel végsősoron az ESG pénzek valóban gyorsítják a zöld fordulatot a világban.

Zöldmosás
Persze azzal, hogy a cégek mindenféle iparágakban egyre inkább megpróbálnak zöldnek tűnni, a greenwashing megérkezett a pénzügyi világba. Az ESG minősítők ugyan igyekeznek kiszűrni az ilyen próbálkozásokat (ezt segíti, hogy őket legalább a hitelminősítőkkel ellentétben nem a minősített vállalatok, hanem a befektetők fizetik), de ez nem könnyű, ha az adatfeldolgozás egyre inkább a mesterséges intelligencia alkalmazásával, a cégek által szolgáltatott adatok automatikus elemzése révén zajlik.

Egyáltalán nem biztos tehát, hogy egy ESG alapúnak tűnő befektetés valóban az. De fontos ez egyáltalán? Ha egy kisbefektetőt tényleg izgatják a zöld szempontok, akkor jól teszi, ha mielőtt beszáll egy ESG-alapba, legalább az alapban levő legnagyobb vállalatokat megvizsgálja. De a többség már azért halad ebbe az irányba, mert a tömeg is elindult erre, és a sorba beállva lehet jó hozamot elérni. Általános piaci várakozás, hogy 2021-ben is folytatódik a trend, még több pénz áramlik majd az ESG befektetések irányába. A szabályozói elvárások és a morális kényszer is ezt indokolja, szinte már kínos a nem zöld cégekbe fektetni. Amíg a rossz ESG értékelésű vállalatok alulteljesítése látványos, addig a zöldülés iránt amúgy teljesen közömbös befektetők is hanyagolni fogják őket, egyszerűen a pénz útjának követése is ebbe az irányba hat.

Ez tehát a kisbefektetők számára is fontos szempont, amikor ma a befektetési irányról döntenek. És még egy tanács a saját portfóliót összerakók számára a decemberben éppen egy klímatudatos ESG-alappal előrukkoló Amundi Alapkezelőtől: ne csak a már ma is kiváló ESG minősítéssel rendelkező cégeket vásárolják, hanem nézzenek előre, és a témára ráfekvő, várhatóan a közeljövőben egyre jobb besorolást kapó, amúgy is jó fundamentumokkal bíró feltörekvőket szúrják ki még mások előtt.